Washingtonnak kémkedhetett az eltűnt kínai külügyminiszter

Forrásaink szerint több nyugati hírszerző szolgálat most már meg van győződve arról, hogy az orosz hírszerzés közölte Hszi Csin-ping adminisztrációjával, hogy Kína külügyminisztere, Csin Kang áll az Egyesült Államok számára folytatott kémkedési művelet középpontjában − írja az Intelligence Online című, hírszerzési ügyekre specializálódott lap.

Csin több mint egy hónapja tűnt el, és július 25-én váltotta le elődje, Vang Ji. Bár a hatóságok azt állították, hogy beteg, eltűnésével kapcsolatban találgatások keringenek. Úgy tudni, hogy a Phoenix TV egyik kínai sztárműsorvezetője kompromittálta őt, aki szintén eltűnt.

Peking fontos embere

Peking jelenleg egy „észszerű” nyilvános narratívát készít elő Csin eltűnésének magyarázatára, amelyet várhatóan hamarosan nyilvánosságra hoz. Jó oka van annak, hogy ekkora figyelmet szentel az ügynek: Csin nem akármilyen kormánytag. Hszi személyesen is támogatta a ranglétrán való felemelkedésében az elmúlt évtizedben, például amikor 2021 és 2022 között az Egyesült Államok nagykövetévé, majd 2022 végétől júliusig külügyminiszterré nevezték ki.

Csin eltűnése óta Kína, a Nyugat és szövetségeseik titkosszolgálatai több vonalon dolgoznak azon, hogy kiderítsék az igazságot a helyzetéről. Az első hírek arról, hogy Csin eltávolításának oka hazaárulás, júliusban Tajvanról érkeztek. Magas rangú tajvani források megerősítették,

Szeretői miatt kompromittálódott

A politbüróhoz közel álló szárazföldi kínai források szerint a KKP hivatala valóban vizsgálja Csin ügyét, és azt, hogy milyen információkat adhatott át külföldi szervezeteknek.

amely tulajdonsága miatt az amerikai szolgálatokkal szemben is kompromittálhatóvá vált. Tajpej úgy tudja, hogy a KKP legalább két szeretőjét vette célkeresztbe, egyet az Egyesült Államokban, egyet pedig az Egyesült Királyságban.

Washington és London is összekapcsolja Csin elítélését egy folyamatban lévő vizsgálattal, amely a Rakéta Erőkön, a Népi Felszabadítási Párt katonai nukleáris és stratégiai egységén belüli állítólagos kémhálózatot vizsgálja, különös tekintettel Li Jucsao parancsnokra, valamint jelenlegi és korábbi helyettesére, Csang Csen-zongra és Liu Kuang-binra. Csin egyik szeretőjének kapcsolata is összeköttetésben áll a Rocket Force egyik magas rangú tisztjével. Július 28-án a South China Morning Post megerősítette, hogy a tisztek ellen a KKP Központi Katonai Bizottságának egyik részlege által vezetett korrupcióellenes vizsgálatot folytatnak.

Sehol sem találják

Órákkal azután, hogy Kína legfelsőbb törvényhozása a múlt héten rendkívüli ülést hívott össze Csin Kang külügyminiszter leváltására, az 57 éves férfi fotói és a rá vonatkozó információk elkezdtek eltűnni korábbi minisztériumi honlapjáról − írja a Reuters hírügynökség.

Bár néhány nap múlva újra megjelent néhány információ, Csin nem szerepel a honlapon a volt miniszterek listáján, és még napokig az interneten a nevére való keresés csupán azt dobta ki, hogy: "Sajnálom, Csin Kang nem található".

Spekulációk

A kínai külügyminisztérium és az Államtanács Tájékoztatási Hivatala, amely a párt és a kormány nevében kezeli a média megkereséseit, egyelőre nem válaszolt a Reuters kérdéseire.

Csin szokatlanul hosszú és megmagyarázhatatlan távolléte, hirtelen megszakított, rövid ideje betöltött hivatali ideje, valamint más furcsa események, mint például a minisztérium honlapja, azt jelentik, hogy a találgatások továbbra is kavarogni fognak.

Az igazság előbb-utóbb kiderül − Kínában ez általában így szokott lenni, bár néha hónapokig vagy évekig tart, – de az elbocsátás módja valószínűtlenné teszi, hogy egészségügyi okokból történt

− mondta Ian Johnson, a Külkapcsolatok Tanácsának Kína-tanulmányokért felelős főmunkatársa.

Vu Csiang pekingi politikai elemző szerint „szinte biztosan kizárható, hogy az egészségi állapot a valódi ok”. Ha ez lenne az oka, az állam pótolta volna egyik helyettesével, ahelyett, hogy hivatalosan eltávolította volna őt − mondta Vu.

Csin alig fél évet töltött ebben a szerepkörben, miután 2022 decemberében az ország egyik legfiatalabb külügyminisztere lett, amely pozíció ötéves megbízatással jár.

Hsziao Ja-csing ipari miniszter tavaly közel egy hónapra tűnt el, mielőtt kiderült, hogy korrupció miatt nyomoznak ellene. A külügyminisztérium eltávolított minden online nyomot a korábbi protokollfőnökéhez, Csang Kun-senghez hasonlóan, akit 2016-ban bűnösnek találtak korrupcióban és abban, hogy hatalmi pozícióját szexszerzésre használta fel.

Az ilyen törlések évtizedekre nyúlnak vissza Kínában.

Egy állami megrendelésre készült festményt, amely azt a történelmi pillanatot ábrázolja, amikor Mao Ce-tung a Tienanmen kapu tetején állt, hogy bejelentse a népköztársaság megalapítását, 1955 és 1972 között háromszor módosították, hogy eltöröljék a Maóval később összeütközésbe került tisztviselőket.

Egyemberes politika

Más megfigyelők azonban azt mondják, hogy Csin esetében ez messze nem egyértelmű. Az Országos Népi Kongresszus kedden ülésező állandó bizottsága nem törölte el Csin másik címét, az államtanácsosi címet, amely a minisztereknél magasabb beosztású kabinettag, annak ellenére, hogy a szakértők szerint erre megvolt a lehetősége.

A külügyminisztérium honlapjáról való törlés ellenére a Reuters forrása szerint a volt amerikai követ portréja továbbra is jól láthatóan ott lógott a washingtoni kínai nagykövetség falán csütörtökön. 

A Kommunista Párt szabályzata szerint a vezetőket ideológiájuk, munkateljesítményük és a pártfegyelem betartása alapján ellenőrzik, miközben a családjukról is nyilatkozniuk kell, beleértve azt is, hogy éltek-e külföldön, és milyen vagyonuk van.

2012-es hatalomra kerülése óta Hszi egy sor szabályozást vezetett be a korrupció elleni küzdelem és a pártfegyelem érvényre juttatása érdekében, hogy a korrupciót olyan módon kezelje, amely elemzők szerint megszilárdította a tagok iránta való lojalitását. Ez azonban Hszi számára is növeli a tétet, ha Csin eltávolítása nem csak az egészségi állapotáról szól, különösen mivel a üstökösszerű felemelkedése a ranglétrán részben az elnökhöz való közelségének köszönhető.

Csin akkor került Hszi látókörébe, amikor első hivatali ideje alatt a protokollfőnöki posztot töltötte be, ami közvetlen hozzáférést biztosított neki az elnökhöz, amikor az külföldi vezetőkkel találkozik.

Ezután öt év alatt háromszoros ugrást hajtott végre, protokolligazgatóból amerikai nagykövet, majd külügyminiszter és államtanácsos lett, ami kínai viszonylatban gyorsvonatokat meghazudtoló sebesség. Elemzők szerint Hszi precedensértékű harmadik hivatali ciklusának végleges vezetői felállása, amelyet az év elején hoztak nyilvánosságra, nagyrészt olyan tisztviselőkből állt, akikkel korábban együtt dolgozott, és akikben megbízik.

Hszi megszüntette azt a hagyományos eljárást, hogy a jelenlegi és visszavonult felső vezetők szavazhassanak a potenciális jelöltekről, mielőtt véglegesítenék a listát, amelyet a párt küldötteinek szélesebb csoportja hivatalosan is támogat.

Ehelyett a nevekről az elnök „közvetlen vezetése” alatt döntöttek, miután személyesen találkozott a potenciális jelöltekkel és konzultált másokkal − írja a Hszinhua állami csatorna.

A Csin-saga felfedi Hszi egyszemélyes politikájának sebezhetőségét

− mondta Alfred Wu, a szingapúri Lee Kwan Yew School of Public Policy docense.

Strukturális problémák állnak az eset hátterében

A The Atlantic magazin szerint a rejtély egy nagyobb és nyugtalanító igazságra mutat rá, nevezetesen arra, hogy nagyon keveset tudni a kínai politika belső működéséről egy olyan időszakban, amikor minden eddiginél jobban kellene azt ismerni.

Kína kommunista rendszere mindig is átláthatatlan volt, de minél inkább növekszik Kína globális hatalma, annál problematikusabbá válik a kommunista párt titkolózása. A Pekingben hozott döntések emberek milliárdjainak jólétét, a bolygó egészségét, valamint magát a háborút és a békét befolyásolják. A politikai döntéshozók és diplomaták világszerte azonban túl gyakran csak találgathatnak arról, hogyan születnek ezek a döntések, ki hozza őket és miért.

A jelenlegi kínai vezető, Hszi Csin-ping tovább szűkítette az amúgy is szűk belátási lehőséget a hatalom zárt csarnokaiba.

A titkolózás amúgy is a Kommunista Párt alapértelmezett hozzáállása, de Hszi alatt ez maximális fokozatba kapcsolt

− mondta Steve Tsang, a londoni székhelyű Keleti és Afrika-tanulmányok Egyeteme (SOAS) Kína Intézetének igazgatója.

Az Egyesült Államok és Kína feszült kapcsolatában a pekingi körülményekről és döntéshozatalról szóló megbízható információk hiánya veszélyes félreértésekhez vezethet. „Ez valódi probléma az amerikai–kínai kapcsolatokban” − mondta Carl Minzner, a Council on Foreign Relations egyik vezető munkatársa, aki a kínai kormányzatra szakosodott. „Kezdjük elveszíteni a rálátást arra, hogy valójában mi történik Kínában és miért”, aminek az az eredménye, hogy „mindig könnyű a legnegatívabb okokat tulajdonítani” Kína cselekedeteinek.

Az év elején a kínai tudományos kutatások egyik kiemelkedő adatbázisa korlátozta a külföldiek hozzáférését a platformjához. Vincent Brussee és Kai von Carnap, a Mercator Institute for China Studies elemzői egy nemrégiben megjelent tanulmányukban úgy érveltek, hogy egy újonnan módosított kémkedésellenes törvény szinte bárkit célba vehet, aki nemzetközi partnerekkel információt cserél, és a cél az, hogy a kommunista párt legyen Kína történetének kizárólagos elbeszélője. Az állambiztonsági minisztérium az első közösségi médián közzétett bejegyzésében arra bátorította a kínai állampolgárokat, hogy mások után kémkedve vegyenek részt a kémelhárítás munkájában.

A kritikák és rossz hírek elhallgatására tett erőfeszítések ahhoz vezettek, hogy a vezetés potenciálisan fenyegető témaként kezel olyan vitatémákat, amelyek korábban viszonylag biztonságosnak számítottak − például a gazdaságpolitikát. Minzner szerint a korábban ártalmatlannak tekintett témák iránti érzékenység növekedése egy szélesebb tendenciát mutat, amelyben a rendszer a gazdasági és társadalmi nyomásra az információkhoz való hozzáférés elzárásával reagál. Másképp fogalmazva,

Meghívták Washingtonba a frissen kinevezett kínai külügyminisztert

Az Egyesült Államok hivatalosan is meghívta Washingtonba Kína újonnan kinevezett külügyminiszterét, Vang Ji-t – közölte kedden az amerikai külügyminisztérium.

Kína a múlt héten nevezte ki újra a veterán diplomatát. Vang korábban 2013 és 2022 között már betöltötte a posztot, 2023 januárjától mostanáig a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Külügyi Albizottságának elnöke, ebben a minőségében pedig a külügyminiszter főnöke, az ország nemzetközi kapcsolatainak legfőbb irányítója volt.

A Vangnak szóló meghívás hétfőn hangzott el a külügyminisztériumban Daniel Kritenbrink kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkár és Jang Tao, a kínai külügyminisztérium észak-amerikai és óceániai ügyekért felelős főigazgatójának találkozóján − közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón.

A tegnapi találkozón megerősítettük a korábban Csin Kang külügyminiszternek szóló meghívást, és egyértelművé tettük, hogy a meghívás fennáll

– mondta Miller.

Miller nem közölte, hogy a kínai fél elfogadta-e a meghívást, de hozzátette, hogy ez Washington elvárása.

„Természetesen elvárjuk, hogy ezt elfogadják. Ez egy olyan látogatás, amelyre számítunk, de még nem tűztük ki az időpontot” − mondta Miller.

Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője elmondta, hogy

a Kritenbrinkkel folytatott konzultáció során a két fél őszinte, mélyreható és konstruktív véleménycserét folytatott a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó globális és regionális kérdésekről.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter június 18-án találkozott Csinnel, amikor is amerikai vezető diplomata öt év óta először látogatott Kínába. Az amerikai külügyminisztérium akkor azt mondta, hogy „őszinte, érdemi és konstruktív” megbeszéléseket folytattak, és Blinken meghívta Csint Washingtonba, hogy folytassák az eszmecserét.

(Borítókép: Csin Kang 2023. április 14-én. Fotó: Suo Takekuma / Pool / Getty Images)