Nem várt helyről kapott elismerést Orbán Viktor

Tony Abbott a napokban a Danube Institute egyik konferenciájának, a Third Danube Geopolitical Summitnak volt a vendége. Ennek apropóján készített vele interjút a Hungarian Conservative című lap.

A volt kormányfő azt mondta, nem először jár Budapesten, és a város az utóbbi években az „angolul beszélő értelmiségiek” egyik központjává nőtte ki magát, amiben szerinte a történelmi-kulturális okok mellett „az Orbán-kormány sikerének” is szerepe lehet, és annak is, hogy Orbán Viktor egyike azon kevés vezetőnek a világon, akik a konzervativizmus középpontjában álló értékeket (vallás, család, nemzet) erősen támogatja.

Az interjúban szóba került, hogy Tony Abbott egy korábbi alkalommal Margaret Thatcher volt brit kormányfőhöz hasonlította Orbán Viktort. Most azonban másik politikussal hasonlította össze a magyar miniszterelnököt.

Ő valójában olyan, mint [Donald] Trump, nagyon szókimondó jobbközép vezető, de azok nélkül a hátrányos tulajdonságok nélkül, amelyekkel az Egyesült Államok 45. elnöke [vagyis Trump – a szerk.] rendelkezik

– mondta Tony Abbott.

Azt is hozzátette, nem nevezné rossz elnöknek Trumpot, de a jó cselekedete mellé gyakran társult egyfajta „narcizmus, indokolatlan agresszivitás”, és a volt elnöknek szerinte nincs túl sok szellemi muníciója. Ezzel szemben Orbán

sokkal kecsesebben, sokkal több szellemi töltettel vált sikeres jobbközép vezetővé

– vélekedett a volt ausztrál miniszterelnök, aki azt is méltatta, hogy Orbán Viktor már 2015-ben felismerte a migráció veszélyeit.

Oda is szúrt egyet a kormánynak

Az interjú egy későbbi részében szóba került a magyar külpolitikai gondolkodás is, és hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, Magyarországnak fenn kell tartania a kapcsolatot minél több országgal világszerte. Tony Abbott ezzel kapcsolatban azt mondta, Magyarország joggal törekszik erre, egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia. 

„Tudatában kell lenni a stratégiai realitásnak, és most új hidegháború van kialakulóban a diktatúrák – főként Peking és Moszkva –, valamint azon demokráciák között, melyek közt Magyarország is büszkén képviselteti magát. Tehát miközben teljesen értem, hogy a magyar kormány miért szeretne kínai befektetőket, és milyen érvek miatt szeretne továbbra is orosz gázt importálni, meg kellene találnia a módját annak, hogy diverzifikálja az orosz energiafüggést, és olyan pragmatikus befektetési politikát valósítson meg, amellyel biztosítja azt, hogy Kína nem lopja el a technológiáját, és nem teszi gazdaságilag önmagától függővé Magyarországot” – fejtette ki. 

Az interjú végén az orosz–ukrán háború is szóba került, amelyről az ausztrál politikus azt mondta, mindenki azt akarja, hogy a háború mielőbb véget érjen, de a legfontosabb, hogy a konfliktus „megfelelően” érjen véget. 

Azzal kell véget érnie, hogy Oroszország vereséget szenved. Nem lehet megengedni azt, hogy az orosz agressziónak sikere legyen. Ha az orosz agresszió sikert arat Ukrajnában, akkor az orosz agresszió hamarosan más országok, a balti államok vagy Lengyelország ellen is megnyilvánul

– fogalmazott Tony Abbott, majd hozzáfűzte, Vlagyimir Putyin szerinte egyértelműen Nagy Péter cár Oroszországát akarja visszahozni, ez pedig azt jelentené, hogy egész Kelet-Európa orosz alárendeltségbe kerülne, amit „a legkevésbé sem szeretnénk”.