Horvátország „behatolt” a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Liberlandba

Mielőtt bárki felkapná a fejét arra, hogy újabb háború a láthatáron, tisztáznunk kell a senki földjének megfelelő piciny terület státuszát.

A mikroállamot 2015-ben alapította a cseh Szabad polgárok pártjának tagja, Vít Jedlicka, méghozzá hazájától távol, egy a Szerbia és Horvátország között található dunai partszakaszon – amelyre a korábban egymással háborúzó szomszédok egyike sem tartott igényt.

A magyar határtól alig 20 kilométerre délre, a Vajdaság mellett lévő, mindössze 7 négyzetkilométeres területet Liberland Szabad Köztársaságnak keresztelte el, és természetesen ő lett az új ország első elnöke is.

Az alapítók célja egy olyan társadalom létrehozása, ahol a tisztességes emberek anélkül érvényesülhetnek, hogy az állam felesleges szabályokkal és adókkal keserítené meg az életüket – hangoztatta Jedlicka, aki azt is közölte: az ország létrejöttét már bejelentették Szerbiának, Horvátországnak és az ENSZ-nek. Alig egy héttel az államalapítás után már 220 ezren akartak Liberlandhoz csatlakozni – büszkélkedett az államfő, igaz, szülőföldjén, Prágában. 

Azóta kissé háttérbe került az új állam további sorsa, nem nagyon szerepelt a közbeszédben, egészen mostanáig.

Razziák, napi rendszerességgel

A rend horvát őrei először szeptember 21-én hatoltak be Liberland területére, és azóta „majdnem minden reggel razziáznak” – idézte a horvát Index az elnököt. Az intézkedés előzménye és célja azóta sem derült ki. A horvát hatóságok nem adtak magyarázatot a behatolásra.

Senki sem sérült meg, de anyagi kár keletkezett, és a „tulajdonunkat elkobozták” – ezt már a szerb Telegrafnak nyilatkozta Jedlicka, aki „újabb, példátlan támadásnak” minősítette a történteket, Liberlandot pedig a „személyes tulajdonának” tartja.

A rendőri és erdőőri rajtaütést „brutálisnak” nevezte a behatolás után közzétett jelentkezésében.

A felvételeken az is látszik, hogy Liberland állampolgárai házkutatási és lefoglalási engedélyeket kérnek a horvát hatóságok képviselőitől, de ehelyett csak „sértéseket” kaptak tőlük.

Annak nincs nyoma, hogy Liberland tiszavirág-életű fennállása óta a szerb hatóságok is zaklatták volna a szuverén ország népét.

A nemzetközi joggal összhangban…

A rendőrök által „megtámadott” ország listát készített a veszteségekről, köztük két megrongálódott kertes és egy part menti házról. Kár esett a szabadtéri konyha hűtőjében és tűzhelyében, az áramfejlesztőkben, egy antennában, a bringákban, sőt az élelmiszerben is.

A kis „állam” helyszínen tartózkodó lakosai azt állítják: a rendőrök és erdőkerülők egyaránt „szakszerűtlenül” viselkedtek, és enyhén szólva sem álltak feladatuk magaslatán.

Jedlicka ezt csak egy gondolattal toldotta meg:

Felszólítjuk a nemzetközi közösséget és a horvát politikusokat, hogy állják útját a támadásoknak. Ez egy szükségtelen, semmilyen módon ki nem kényszerített erőszakos cselekmény a határaink és a szuverenitásunk ellen

– üzente az államalapító államfőhöz méltóan, majd hozzátette: jogászokat fogadott a helyzet rendezésére.

A Liberland függetlenségét ugyanis a nemzetközi joggal összhangban hirdették ki azon a földdarabkán, amit ugyan sem Horvátország, sem Szerbia nem tekint magáénak, mégis régóta húzódó határvita tárgya.

„Jogi álláspontunk egyértelmű: a terület soha nem volt Horvátország része, és kívül esik annak határain. Ezt igazolja a Szerbiával folytatott diplomáciai kommunikáció, valamint az, hogy a terület nem szerepel Horvátország térképén” – érvelnek Liberlandban.

Az „ország” példája egyébként fertőzőnek bizonyult az egykori Jugoszlávia területén. Lengyel turisták egy nagyjából százméteres földsávon, szintén a senki földjén, de Horvátország és Szlovénia között, egy hónappal Liberland megalakulása után kiáltották ki az Enklávé Királyságot.

(Borítókép: Vít Jedlicka, Liberland elnöke. Fotó: Francois Guillot / AFP)