Brüsszel cáfol: nem oldják fel a Magyarországnak járó uniós forrásokat

2023.10.03. 19:09
Az Európai Bizottság alelnöke közölte: a sajtóhírekkel ellentétben az EU nem tett engedményt a magyar kormánynak Ukrajna pénzügyi támogatásáért cserébe. Vera Jourová szerint ezek az információk csak alaptalan spekulációk.

Mint arról az Index is írt, a Financial Times korábban úgy értesült, hogy az Európai Unió november végéig feloldhatja a Magyarországnak járó uniós források egy részét, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást, amennyiben Orbán Viktor támogatja az uniós költségvetés feltöltését annak érdekében, hogy további támogatást nyújthassanak Kijevnek.

hvg.hu azonban most arról értesült: ez nemhogy nem igaz, hanem pont, hogy kicsit távolabb kerültek az első kifizetések. Stefan de Keersmaecker, a Bizottság illetékes szóvivője úgy nyilatkozott a helyzetről, hogy

MAGYARORSZÁGNAK ELŐSZÖR IS NYILATKOZNIA KELL A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG KÉRDÉSÉBEN, MIELŐTT A FORRÁSOK FELOLDÁSA SZÓBA KERÜLHETNE. 

A hvg.hu szerint a Financial Times által közölt 13 milliárd euró egy része a Magyarországnak járó 22 milliárd eurós, hétéves kohéziós keretnek. A 22 milliárdos keret egészét az igazságszolgáltatási reformhoz és az igazságszolgáltatás függetlenségéhez köthető hiányosságok, viszont egy részét –6,3 milliárd eurót – egy másik eljárás, a jogállamisági feltételrendszer blokkolja, 2,5 milliárdot pedig egyéb Magyarországgal szembeni vádak – a menekültekkel való bánásmód, az LMBTQ-közösség hátrányos megkülönböztetése és az akadémiai szabadság megsértése – miatt nem ad oda Brüsszel. 

A maradék 13 milliárdért 4 úgynevezett szupermérföldkő teljesítését vállalta a kormány. Az erről szóló dokumentumokat július közepén küldték el, és a Bizottságnak három hónapja van az értékelésre, pozitív értékelés esetén további két hónapja a számlák rendezésére (ezzel kapcsolatban ráadásul a az Európai Bizottság csak javaslatot tesz, a döntést a tagállamok hozzák meg, ami újabb határidőket, további késést jelent).

Ezt a folyamatot azonban akasztotta meg most az, hogy egy levélre választ várnak Brüsszelben a magyar kormánytól.

Stefan de Keersmaecker ezzel kapcsolatban vázolta: „2023 júliusában Magyarország hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot, hogy fontolóra veszi az Alapjogi Charta horizontális engedélyezési feltételének teljesítését a bírói függetlenség területén. A Bizottság alaposan elemezte a Magyarország által továbbított információkat. 

Úgy gondoljuk azonban, hogy további pontosításokra van szükségünk annak értékeléséhez, hogy teljesül-e a bírói függetlenség horizontális engedélyezési feltétele. Ezért szeptember 26-án kérdéseket nyújtottunk be a magyar hatóságoknak. Amint Magyarország válaszol ezekre a kérdésekre, a Bizottság folytatja az értékelést

– fogalmazott Stefan de Keersmaecker.

A hvg.hu szerint ez a levelezés felfüggeszti a bizottsági határidő számítását, és egy hónapos postafordultával számolva már november második felére tolódhat ki az a Bizottság értékelésének közzététele. Akkor pedig nem biztos, hogy Magyarország idén még bármit is lát ezekből a forrásokból. Stefan de Keersmaecker ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 

Amíg az engedélyezési feltételek nem teljesülnek, a Bizottság nem térítheti meg a kifizetési kérelmekben szereplő kapcsolódó kiadásokat a programok végrehajtása során felmerült kiadásokra vonatkozóan.

Egy másik bizottsági forrás ugyancsak egyértelművé tette a hvg.hu-nak: a fenti eljárás nem érinti a jogállamisági mechanizmus miatt blokkolt forrásokat, ott ugyanis újabb 21 szupermérföldkövet kellene teljesíteni (e mérföldkövekkel kapcsolatban már régóta vita van a kormány és az Európai Bizottság között).

Arra a kérdésre pedig, hogy született-e megegyezés a Bizottság és a magyar kormány között, Vera Jourová, a Bizottság alelnöke úgy felelt egy brüsszeli sajtótájékoztatón: nincs, „ez alaptalan spekuláció”.