Most már biztos: Irán kavart az Izrael elleni támadás hátterében

Onnan indítottunk, amit mostanában mindenki megkérdez: hogyan lehetett egy roppant profi, világszerte elismert felderítőszervezettel, mint a Moszad, rendelkező Izraelt ilyen váratlan helyzetbe hozni? Miért nem lehetett erről bármit is előre tudni, megakadályozni vagy felkészülni rá? Tomolya János pontosított, és azt mondta, hogy a gázai területen nem a Moszad felelőssége a hírszerzés, hanem a katonai hírszerzés dolga lett volna.

Bár a legprofibb technikai berendezésekkel tartják ellenőrzésük alatt Gázát, a lebukás elkerülése érdekében a Hamász-vezetés már jó ideje kilépett a digitális világból, parancsnokai egyáltalán nem használnak internetet, mobiltelefont, hanem – hasonlóan az al-Kaida vezéréhez, Oszama bin-Ládenhez – az üzeneteket küldöncök, futárok segítségével juttatják el a címzettekhez.

A szakértő nem tartja kizártnak, hogy az izraeliek által beépített emberek szándékosan hamis információkat kaptak a Hamász felől, másfelől pedig a Hamásznak is vannak beépített emberei, máskülönben képtelenség lett volna ilyen pontosan feltérképezni az izraeli határátkelőket, megtudni, hol gyenge az ellenőrzés, hol érdemes lecsapni egy váratlan támadáskor.

Hogyan lehet lezárni ezt a háborút?

Tomolya János csak részben osztotta a felvetést, amely szerint Izrael vagy kőkeményen megtorolja Gázán, ami történt, de a lehetséges sok civil halott miatt a nemzetközi közvélemény mostani szimpátiája haragba csap át, illetve nem ver oda a gázaiaknak, hanem elkezd egyezkedni a több száz elrabolt izraeli túsz szabadon bocsátása érdekében. Ebben az esetben a Hamász elérte a célját.

Úgy véli, hogy háború indul Gázában, nemcsak légicsapások lesznek, hanem bevonulnak az izraeli csapatok, de nem fogják ismét megszállni a területet. Kérdés, mennyire érdeke Izraelnek, hogy teljes felszámolja a Hamászt, vagy mondjuk inkább csak olyan mértékben meggyengítse, amely után képtelen lenne további terroristaakciók végrehajtására. A kérdés az Izrael számára, hogy ha a Hamász kiesik, megsemmisítik, akkor ki áll a helyükre, mert valaki be fog jönni a képbe. Erre a legvalószínűbb, hogy a fanatikus Iránt követő Iszlám Dzsihád.

A háttérben egyértelműen Irán áll, ők irányították a Hamászt

Tomolya János felvázolta, hogy az elmúlt időszakban Irán nyíltan is felvállalta a Hamász támogatását, amit a szunnita fegyveres csoport több alkalommal is elismert. Ennek mértéke azonban nem volt ismert, egészen mostanáig. Az öbölháború idejéig kell visszanyúlnunk, amikor is Teherán egy pánarab tanácskozáson – amelyet palesztin részvétellel Palesztináról  tartottak – felvetette, félreteszi vallási-teológiai nézeteltéréseit az iszlám világ szunnita felével, cserébe azt kéri, egyesítsék erőiket a közös ellenség, a Főgonosz Izrael ellen, vagyis az ellenségem ellensége végül is a barátom lett.

Irán már évtizedek óta munkálkodik a síita félhold egybekovácsolásán. Ez jelenti a síita Iránt, a többségi síita Irakot, Szíriát és Libanont is, ez utóbbi államban az Iránt feltétel nélkül követő fegyveres szervezet, a Hezbollah jelenti a síita előretörést. De idetartozik a huszi kisebbség Jemenben és a síiták Bahreinben.

A műsorban még szó volt arról, hogy

• Mi a Hamász története, honnan indult, milyen célokkal?
• Hány ezer fegyverese van a Hamásznak?
• Miért éppen a szimbolikus Yom Kippur-i háború 50. és az Oslói megállapodás 30. évfordulóján indult a támadás?
• Mikor éltek a legjobbak a palesztinok Gázában?
• Honnan vezetnek csempészútvonalak Gázába?
• Milyen kapcsolatban áll ez a kétharmad budapestnyi terület Izraellel?
• Kik a tagjai az al-Kasszám Brigádoknak?
• Mi lehet a háború kimenetele, hogyan lehet lezárni a konfliktust?

(Borítókép: Tomolya János. Fotó: Zöld Fanni / Index)