Egyiptom állítja, figyelmeztették Izraelt, hogy valami nagy dolog készül, de nem vették komolyan

Miközben rakéták ezrei záporoztak Izraelre, megvilágítva a városok égboltját, az ország prioritása, hogy megvédje városait és katonai bázisait a Hamász hirtelen és pusztító támadásai ellen. Izrael megpróbálja megölni a fegyvereseket, megakadályozni a további beszivárgásokat, és elhallgattatni az embereket megcélzó rakétákat és aknavetőket.

Tekintettel a Hamász támadásainak mértékére és az Izraelt ért meglepetésre, e feladatok egyike sem lesz könnyű. És még ha Izrael sikerrel is jár, nehéz döntések előtt áll, hogy mit tegyen annak érdekében, hogy a Hamász meggyengüljön, és ne ismétlődhessenek meg hasonló támadások. Az izraeli vezetőknek elrettentő erőt kell mutatniuk a Hamásszal szemben, miközben meg kell akadályozniuk az erőszak Ciszjordániára való átterjedését. Meg kell védeniük az ország közelmúltbeli diplomáciai eredményeit, és kezelniük kell a folyamatban lévő túszhelyzetet – írja elemzésében a Foreign Affairs hasábjain Daniel Byman, a Georgetown University tanára és Alexander Palmer, a Center for Strategic and International Studies kutatója. 

A Gáza-dilemma

A legnagyobb kérdés talán az, hogy mi legyen a Gázai övezettel. Amióta a Hamász 2007-ben átvette a hatalmat ebben a palesztin exklávéban, Izrael elkerülte a nagyszabású, tartós szárazföldi műveleteket, annak ellenére, hogy izraeli politikusok a korábbi válságok alatt cselekvésre szólítottak fel. Sőt, 2018-ban az izraeli védelmi miniszter, Avigdor Lieberman lemondott, amikor Izrael tűzszünetet kötött a Hamásszal. Az izraeli katonai vezetők azonban joggal mutattak rá, hogy nehéz lenne megpróbálni kiszorítani a Hamászt a Gázai övezetből. A Hamásznak mély kapcsolatai vannak ott, kórházakat, mecseteket, iskolákat és ifjúsági csoportokat működtet, valamint ő adja a rendőrség erőit is.

A legutóbbi harcok előtt az izraeli vezetők azzal érveltek, hogy az alkalmi légicsapások és a gazdasági nyomásgyakorlás miatt a Hamász meggyengült, és nem képes komoly fenyegetést jelenteni Izraelre. Ennek az érvnek most már kevés súlya van. Izrael továbbra is tűz alá veheti a Gázai övezetet, de ez nem sokat segítene a Hamász hatalmának megingatásában. Ráadásul, bár a nemzetközi – és különösen az amerikai – közvélemény most szimpatizál Izraellel, minden egyes nap, amikor a Hamász jelentősebb válasza nélkül bombázzák a területet, aláássa az izraeli védelmi erők műveleteinek nemzetközi támogatását.

Mint azt megírtuk, hétfőn Joav Gallant, Izrael védelmi minisztere elrendelte a Gázai övezet teljes ostromát.

Nem lesz áram, nincs élelmiszer, nincs üzemanyag, minden le van zárva. Vadállat módjára viselkedő emberekkel harcolunk, és ennek megfelelően járunk el

– mondta a tárcavezető.

Rövid távon Izrael nyerhet azzal, ha hadseregével megszállja a Gázai övezet egészét vagy egy részét. A bevonulással az izraeli erők megzavarnák a Hamász ellenőrzését. Kihallgathatnák a területen élő palesztinokat, letartóztathatnák a Hamász tisztségviselőit, és más módon is információkhoz juthatnának. Emellett nagyszámú, alacsonyabb szinten álló Hamász-tagot likvidálhatnának vagy elfoghatnának, alagutakat és katonai felszereléseket rejtő raktárakat semmisíthetnének meg, és elvághatnák az övezetből Izraelbe haladó útvonalakat. Mindezek a lépések meggyengítenék a Hamászt és csökkentenék az Izraelre irányuló rövid távú fenyegetést.

Azonban még ha sikerül is meggyengíteni a Hamászt, egy szárazföldi behatolás komoly kockázatokat rejt magában. A terület a világ egyik legsűrűbben lakott területe, ami jelentős akadályt jelent az izraeli szárazföldi erők számára, és óriási lehet a civil áldozatok száma. A 2014-es válság például 66 izraeli katona, hat izraeli civil és jóval több mint 2000 palesztin – többnyire civil – halálát okozta, annak ellenére, hogy az izraeli erők csak néhány kilométerre hatoltak be a Gázai övezetbe. A Hamász a terület nagy részén alagutakat is ásott, és ezeket felhasználhatja hirtelen támadások megszervezésére és további izraeli katonák túszul ejtésére, ami a jelenlegi politikai katasztrófát még nagyobb rémálommá változtatná.

Izrael hosszabb távon is képes lenne letörni a Hamász befolyását, ha más szervezetet találna a Gázai övezet igazgatására. Izraelnek azonban nincs hiteles politikai partnere a palesztin oldalon. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője és követői gyűlölik a Hamászt, és brutálisan elnyomták azt Ciszjordániában, de nincs jelentős politikai támogatottságuk a palesztinok körében. A széles körű korrupció, az elöregedő és a néptől elszakadt vezetés, valamint az Izraellel való többéves együttműködés lejáratta a Palesztin Hatóságot. Ráadásul a Palesztin Hatóság vezetői nem akarják úgy átvenni a hatalmat a Gázai övezetben, hogy izraeli tankokon lovagolnak be, ami eltörölné megmaradt hitelüket is. Mindez azt jelenti, hogy egy szárazföldi invázió esetén, amely megdöntené a Hamászt, Izraelnek nem lenne más választása, mint az övezet igazgatásának átvétele. Ezt pedig a legkevésbé sem akarják, ugyanis ekkor kénytelenek lennének megbirkózni a nehéz gazdasági helyzettel és az ellenséges lakossággal.

Egy elhúzódó háború a Gázai övezetben diplomáciai szempontból is kellemetlen lenne Izrael számára. Izrael igyekszik normalizálni a kapcsolatokat Szaúd-Arábiával, és remélte, hogy Rijád csak jelképes engedményeket kér a palesztin kérdésben. Szaúd-Arábia azonban nem engedhette meg magának, hogy ebben a kérdésben gyengének tűnjön. A szaúdi külügyminisztérium szombaton kiadott nyilatkozata előrevetíti a fokozódó diplomáciai gondokat, az erőszak jelenlegi kirobbanását Izrael „folyamatos megszállásának, a palesztin nép jogfosztásának és a vallásuk elleni provokációknak” tulajdonítva.

Az egyiptomiak szerint Izrael nem hitt a figyelmeztetésnek

Egyre súlyosbodó a kérdés, hogy az izraeli hírszerzésnek miért nem sikerült előre jeleznie a támadást. Hétfőn egy egyiptomi hírszerzési tisztviselő azt mondta, hogy Jeruzsálem figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, miszerint a gázai terrorcsoport „valami nagyot” tervez – ami magában foglalt egy nyilvánvalóan közvetlen értesítést a kairói hírszerzési minisztertől a miniszterelnöknek – írja a The Times of Israel.

Az egyiptomi tisztviselő azt mondta, hogy Egyiptom, amely gyakran közvetít Izrael és a Hamász között, többször is beszélt az izraeliekkel „valami nagy dologról”, anélkül, hogy részleteket közölt volna.

Elmondása szerint az izraeli tisztviselők Ciszjordániára összpontosítottak, és alulbecsülték a Gázából érkező fenyegetést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya a ciszjordániai telepesek támogatóiból áll, akik az elmúlt 18 hónapban egyre növekvő erőszakhullám miatt biztonsági szigorítást követeltek.

Figyelmeztettük őket, hogy robbanásveszélyes a szituáció, ez a robbanás pedig nagyon hamar bekövetkezik, és ez nagy lesz. Alábecsülték az ilyen figyelmeztetéseket

– mondta az Associated Pressnek a névtelenséget kérő tisztviselő.

Netanjahu tagadta, hogy kapott volna ilyen előzetes figyelmeztetést, és a nemzethez intézett hétfő esti beszédében azt mondta, hogy a történet „álhír”.

Egyiptomból nem érkezett korai üzenet, és a miniszterelnök a kormány megalakulása óta nem beszélt és nem találkozott az egyiptomi hírszerzés vezetőjével – sem közvetve, sem közvetlenül

– közölte az izraeli miniszterelnök hivatala.

Az említett figyelmeztetések egyikében Abbász Kamel egyiptomi hírszerzési miniszter személyesen hívta fel Netanjahut mindössze 10 nappal a tömeges támadás előtt, hogy a gázaiak valószínűleg „valami szokatlan, szörnyű műveletre” készülnek – írja a Ynet hírportál.

Meg nem nevezett egyiptomi tisztviselők elmondták az oldalnak, hogy megdöbbentette őket Netanjahu közömbössége a hírekkel szemben, és azt mondták, a kormányfő közölte a miniszterrel, hogy a hadsereget lefoglalják Ciszjordánia problémái.

A lap szerint azonban nem csak a jelentések szólnak amellett, hogy figyelmen kívül hagyta szövetségesei egyértelmű figyelmeztetéseit.

A Gázában élő palesztinok számára Izrael tekintete sosincs nagyon messze. Az égen folyamatosan ott vannak a drónok. A szigorúan őrzött határ biztonsági kamerákkal van tele.

Az izraeli hírszerző ügynökségek az elmúlt évtizedekben eredményeiknek köszönhetően a legyőzhetetlenség aurájára tettek szert. Izrael meghiúsította a Ciszjordániában szőtt összeesküvéseket, állítólag levadászta a Hamász ügynökeit Dubajban, és azzal vádolják, hogy iráni atomtudósokat ölt meg Irán közepén. Még akkor is, amikor erőfeszítéseik kudarcba fulladtak, az olyan ügynökségek, mint a Moszad, a Shin Bet és a katonai hírszerzés, megőrizték hírnevüket.

Ez egy súlyos kudarc. Ez a művelet tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy a hírszerzési képességek Gázában nem voltak elegendőek

– mondta Yaakov Amidror, Benjamin Netanjahu egykori nemzetbiztonsági tanácsadója. 

(Borítókép: égő autók a Hamász támadása után 2023. október 7-én. Fotó: Amir Cohen / Reuters)