Ami eddig volt, az semmi, most jön majd csak az igazi háborús infláció

A hét elején a Brent nyersolaj hordónkénti ára  5,2 százalékkal megugrott a korai ázsiai kereskedésben, majd stabilizálódott, és 3,8 százalékkal 87,83 dolláron kereskedtek vele. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj keveréke hétfőn hordónként 89 dollárig is emelkedett, mivel aggodalmakat keltett, hogy a Hamász Izrael elleni támadása növeli a feszültséget az egész Közel-Keleten, és hatással lesz a vezető olajtermelők kitermelésére. A WTI kifejezést az adott olaj azonnali árára, határidős árára vagy becsült árára is használják.

A kiugrások felelevenítették a magas árak újabb elhúzódó időszakától való félelmet, amely a világ számos részén az inflációt táplálná. A főbb termelők, Szaúd-Arábia és Oroszország által végrehajtott kínálatcsökkentések szeptember végén 97 dollár fölé tolták a Brent hordónkénti árát, mielőtt a múlt héten 11 százalékkal csökkentek az árak a globális növekedés lassulásával kapcsolatos aggodalmak miatt. A WTI 4 százalékkal 86,07 dollárra emelkedett – közölte a Financial Times.

Izrael nem olajtermelő ország, de félő, hogy a konfliktus szélesebb körű bizonytalanságot okozhat a térségben, és az iráni olajra vonatkozó szankciók szigorúbb érvényesítéséhez vezethet, ennek oka pedig az lehet, hogy az iráni külügyminisztérium támogatta a Hamász akcióit.

Irán kulcsszereplővé léphet elő 

A bizonytalanságot fokozza, hogy Izrael felfüggesztette a kitermelést a tengeri Tamar gázmezőn, ami az európai határidős gázárakat mintegy 13 százalékkal megemelte.

A konfliktus ráadásul megnehezítheti a Biden-kormányzat azon erőfeszítéseit is, hogy Szaúd-Arábiával egyezséget kössön Washington azért, hogy támogassa az Izraellel való kapcsolatok normalizálását. 

Pierre Andurand, egy energiakereskedelemre szakosodott hedge fund manager szerint bár a kínálatot nem fenyegeti közvetlen veszély, a piac szűkülhet.

Az elmúlt hat hónapban az iráni kínálat nagyon nagymértékű növekedését láttuk a szankciók gyenge érvényesítése miatt. Nagy a valószínűsége annak, hogy az amerikai kormányzat elkezdi szigorúbban érvényesíteni ezeket a szankciókat az iráni olajexportra vonatkozóan

– fogalmazott a leánykori nevén Twitternek nevezett közösségi oldalon. 

Caroline Bain, a Capital Economics vezető árupiaci közgazdásza a BBC Today című műsorában szintén kiemelte, hogy Irán az amerikai szankciók ellenére idén növelte az olajkitermelését. Összességében a Capital Economics arra számít, hogy az év utolsó három hónapjában az olaj iránti kereslet meghaladja a kínálatot, és „ez támogatni fogja a magasabb árakat”.

A Hormuzi-szoros problémája

Irán valószínűleg minden lehetőséget kihasznál majd, amivel keresztbe tehet a Nyugatnak. A globális olajkínálat mintegy ötöde „túszul esne”, ha a Hormuzi-szoroson, az olajkereskedelem létfontosságú útvonalán való áthaladást megakadályoznák. A Hormuzi-szoros létfontosságú az Öböl-térség fő olajexportőrei számára, amelyek gazdasága az olaj- és gáztermelésre épül.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a  probléma azonban abban rejlik, hogy az 1978–79-es iráni iszlám forradalom előtt, amikor még az Egyesült Államok Irán szövetségese volt, segített megszerezni a szoros északi felén lévő szigeteket Irán számára. Mivel Irán tisztában van azzal, hogy mostanra fő ellenségévé vált Egyesült Államok ellen katonailag nincs esélye, ezért komoly gazdasági hadviselést folytat ellene. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldről indít támadásokat az itt közlekedő tankerek ellen, és nagy mennyiségű tengeri aknát is alkalmaz. Ezek zömét pedig – természetesen nem hivatalosan – kínától vásárolja.

Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia igyekezett megtalálni a Hormuzi-szoros megkerülésének módját, többek között további olajvezetékek építésével. Az amerikai Energia Információs Hivatal szerint azonban a szoros lehetséges alternatívái nem működnek.

A Reuters elemzése szerint csak 2019 május 12-én négy hajó ellen követtek el szabotázsakciót az Egyesült Arab Emírségek fudzsairai kikötője közelében. Május 14-én az Iránnal szövetséges jemeni húszi milícia robbanóanyaggal megrakott drónokkal támadott meg egy fontos kelet–nyugati olajvezetéket Szaúd-Arábiában. Mindkét támadás a Hormuzt megkerülő alternatív olajútvonalakat célozta. Fudzsaira az Abu Dhabi Habshan olajmezőiről érkező nyersolajvezeték terminálja. A szaúdi kelet–nyugati vezeték a keleti mezőkről a Bab al-Mandebtől északra fekvő Yanbu kikötőjébe szállítja a nyersolajat. 

Óriási infláció következhet

A nyersolaj ára jelentős mértékben, indirekt módon is hat a gazdaságra és a fogyasztókra, mivel közvetlen hatással van egyéb termékek előállításának költségeire, a benzintől a műanyagig. 

A piac a legrosszabb forgatókönyvtől retteg. Mennyire reális ez a félelem? Rengeteg a bizonytalanság. Nem vagyunk biztosak benne, hogy ez miként fog végződni

– mondja Timothy Fitzgerald, a Texas Tech University üzleti közgazdaságtan professzora, aki a kőolajiparral foglalkozik, és az ABC Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az izraeli konfliktus az egész térségre kiterjed.

Ő is kiemelte, hogy a világ olajszállításának 15 százaléka a zömmel iráni ellenőrzés alatt álló Hormuzi-csatornán halad keresztül.

Ez egy nagyon komoly fojtópont. A legrosszabb esetben, ha a Hormuzi-szoroson keresztül érkező összes olajat elzárnák, az hatalmas megrázkódtatást jelentene

– fogalmazott.

Az infláció a világ legnagyobb részén jelentősen csökkent a tavaly nyári csúcshoz képest, de még mindig több mint egy százalékponttal a normál szint felett van. Az olajárak megugrása megnehezítené az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve erőfeszítéseit az infláció csökkentésére, a recesszió elkerülése mellett.

Fitzgerald szerint a benzin mellett a termékek széles skáláján is áremelkedés következhet be, ha az olajköltségek az árutermelés és -szállítás miatt továbbgyűrűznek, és a vállalatok ezeket a többletköltségeket a fogyasztókra hárítják.

Hatalmas bajba kerülhet Európa

A Nemzetközi Valutaalap második számú tisztviselője szerint az Izrael és a Hamász közötti háború felpörgetheti az inflációt, és hátráltathatja a globális növekedést, ha szélesebb körű konfliktusba torkollik, amely az olajárak jelentős emelkedését okozza.

A szervezet – amelynek megbízatása a globális gazdasági felügyeletre is kiterjed – modelljei azt mutatják, hogy az olajárak 10 százalékos emelkedése egy évvel később 0,4 százalékponttal magasabb inflációt eredményez – mondta Gita Gopinath, az alap első vezérigazgató-helyettese a Bloomberg TV-nek adott interjújában.

A világgazdaság a magasabb kamatlábak, az ukrajnai invázió és az egyre szélesedő geopolitikai ellentétek hatására veszített lendületéből, és most az Izrael és a Hamász fegyveresei közötti háború miatt újabb bizonytalansággal néz szembe – figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap.

Az IMF közölte, hogy várakozásai szerint a világgazdasági növekedés az idei évre várt 3 százalékról 2024-re 2,9 százalékra lassul – írja a Global News. 

Az európai közös valutát használó és az emelkedő energiaáraknak jobban kitett húsz országban a helyzet még borúsabb. Az IMF az euróövezet növekedését idén 0,7 százalékra, 2024-ben pedig 1,2 százaléka rontotta. A német gazdaság idén 0,5 százalékos zsugorodására számít, majd jövőre 0,9 százalékos növekedésre.

(Borítókép: A Hormuzi-szoros 1992. október 22-én. Fotó: Space Frontiers / Archive Photos / Hulton Archive / Getty Images)