Aktivizálódnak a szélsőséges és radikális elemek – elemző a brüsszeli terrortámadás után

Mint arról beszámoltunk, hétfő este egy magát az Iszlám Állam tagjának nevező merénylő két svéd fociszurkolót lőtt agyon a svéd–belga Eb-selejtező napján Brüsszelben. Az elkövetőre kedd reggel egy kávézóban nyitottak tüzet a rendőrök egy rajtaütésben, a férfi a kórházban belehalt sérüléseibe.

„Sokan azt hitték, hogy az Iszlám Államot sikerült végleg felszámolni, holott egy tavalyi jelentés szerint csak Irakban és Szíriában minimum tízezer taggal rendelkeznek a mai napig, és Európában is számottevő követővel bírnak. Ami a tegnapi akciót illeti, annak kiváltója részben az október 7-én kirobbant palesztin–izraeli konfliktus volt, valamint azt se felejtsük el, hogy az európai és észak-amerikai országokban az elmúlt néhány napban tapasztalható gyűlölethullámok komoly feszültséget generáltak. Itt nemcsak az Izrael-ellenes tüntetésekre kell gondolni, hanem a nyugati világban élő arab származásúakat ért támadásokra is. Az, hogy az agresszió nyílttá vált a Közel-Keleten, sokakban azt a hamis képzetet kelti, hogy más emberek kárára szabadon és következmények nélkül kinyilváníthatják szélsőséges véleményüket” – fejtette ki az Eurázsia Központ kutatója lapunknak.

Tárik Meszár elmondta: általánosságban véve megfigyelhető, hogy a nagyobb krízisek és konfliktusok idején sok terrortámadás történik Európában. „Erre számos példa van az elmúlt évekből, elég csak megemlítenünk a 2015-ös migrációs és menekültválságot követően történt eseteket vagy a Mohamed prófétáról megjelent karikatúrák utáni franciaországi terrorakciót. Ebbe a sorba illeszkedik a Hamász izraeli offenzívája is, ami után valószínűsíthetően aktivizálódnak a szélsőséges és radikális elemek” – tette hozzá a kutató.

Továbbá arra figyelmeztetett: azt sem szabad elfelejteni, hogy sok terrorista már Európában született, és adott esetben egyedül követi el az akciókat.

Velük kapcsolatban előfordul, hogy csak egyfajta ideológiai támaszt kapnak a szervezettől, azonban vannak olyan esetek is, amikor egy közel-keleti kiképzést követően térnek vissza újra Európába, ahol csak a parancsra várnak, hogy offenzívát indíthassanak

– fogalmazott a kutató.

A kérdésre válaszolva, hogy mit lehetne tenni a szélsőséges iszlamista csoportok ellen Európában, azt mondta: nagyon fontos lenne a szélsőséges mecsetek működésének felügyelete, korlátozása vagy ezen helyek végleges bezárása.

A lényeg, hogy a fiatalabb generációk és az arra fogékonyak ne találkozzanak a radikális eszmékkel, vagy ha el is érik őket azok, akkor ne lehessen az állam háta mögött szervezkedni és akciókat kivitelezni. Sajnálatos módon egyes európai mecsetekben a hívőktől begyűjtött adományokat a terrorizmus finanszírozására fordítják, amiben óriási felelőssége van az adott állam kormányának is. A napokban konkrétan Franciaországgal kapcsolatban említették meg, hogy az ott élő muszlimok adományaiból komoly összegek kerülhettek a Hamászhoz, amiből a legutóbbi akciójukat is finanszírozhatták

– magyarázta a kutató.

A közelgő év végi ünnepekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az előző évek eseményeiből kiindulva a nyugat-európai országok nagyvárosaiban fokozottabb terrorveszély lesz, ami miatt a különböző titkos és biztonsági szolgálatokra is nagyobb nyomás fog hárulni.

„Elég csak megemlíteni a 2016-os berlini terrortámadást, amikor az elkövető egy rabolt kamionnal nagy sebességgel hajtott a német főváros egyik karácsonyi vásárának helyszínén tartózkodó emberek közé, tizenkét fő halálát és több tucat ember sérülését okozva” – idézte fel Tárik Meszár.

Az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet kutatója szerint ha Európa el akarja kerülni az ehhez hasonló tragédiákat, akkor a kormányoknak következetes biztonsági intézkedéseket kell hozniuk még az ünnepi időszak kezdete előtt, mert a jelenlegi palesztin–izraeli ellentét még egy jó darabig napirenden lesz, ami most az összes szélsőséges egyénnek hivatkozási alapul szolgál.

Aggasztók a súlyos hiányosságok

A Migrációkutató Intézet a brüsszeli eseményekre reagálva közölte: a brüsszeli merénylet körülményei – az, hogy a hatóságok látókörében lévő, köztörvényes bűncselekményeket elkövető, illegálisan az országban tartózkodó tunéziai állampolgár hajtotta végre – ismételten rámutatnak az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira.

Aggasztónak nevezték, hogy ennek a problémának a megoldására az új Migrációs és Menekültügyi Paktum tervezete sem ad választ, mert nem látszik belőle, mitől működne érdemben jobban az európai határvédelem, hogyan sikerülne jobban kiszűrni a szélsőségeseket, és miként lehetne hatékonyabbá tenni a hazatoloncolásokat.

„Aggasztó fejlemény, hogy az elmúlt évek nyugat-európai támadásaihoz képest, ahol a merénylők általában késeket vagy gépjárműves, »ramming« módszert (elgázolás) használtak, most a támadó gépkarabélyra tett szert, amivel sokkal nagyobb pusztítást végezhetett volna: ezt valószínűleg csak az gátolta meg, hogy nem volt megfelelő képzettsége a fegyver használatához. Ugyanakkor az elmúlt évek titkosszolgálati eredményeit jelzi, hogy az európai hatóságoknak továbbra is zömében magányos elkövetőkkel kell szembenézniük, ami szintén csökkenti a támadások hatékonyságát” – közölte az intézet.

(Borítókép: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!