Csúcsforgalom a Közel-Keleten: egymásnak adják a kilincset a vezetők, hogy elejét vegyék a háborúnak

„Kemény kérdéseket” tesz fel az amerikai elnök Izraelben – harangozta be az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője Joe Biden közel-keleti látogatásával kapcsolatban. Ugyanakkor az elnök az ottani vezetőkkel folytatott tárgyalásokon megerősíti, hogy az Egyesült Államok töretlenül „Izrael igaz barátja”.

„Szerintük merre tartanak, vagyis mi Izrael tényleges célja?” – a többi között erre a kulcsfontosságú kérdésre vár választ az elnök. Joe Biden „barátként” kérdez – magyarázta John Kirby.

A Fehér Ház feltett szándéka a háború kiterjedésének megakadályozása, ezzel párhuzamosan pedig a gázai humanitárius helyzet megoldása és a Hamász által foglyul ejtett túszok szabadon bocsátása.

Az Egyesült Államok és Izrael „olyan terv kidolgozásában egyeztek meg, amely lehetővé teszi, hogy az adományozó nemzetek és a jótékonysági szervezetek humanitárius segélyei eljussanak a gázai civilekhez” – ezt jelentette be Antony Blinken hétórás, maratoni tárgyalásai után.

Nagyjából ezzel egyidejűleg hívta meg az izraeli miniszterelnök az amerikai elnököt, aki haladéktalanul elfogadta a meghívást, majd közvetlenül az út előtt legfőbb nemzetbiztonsági és hírszerzési tanácsadóival vitatta meg a megoldásra váró feladatokat.

Az amerikai elnök korábban nem tervezett útjára a Hamász október 7-én, Izrael ellen indított brutális támadása után kerül sor. A támadásnak 1400 áldozata volt, jobbára izraeliek, és néhány amerikai. A Gázai övezetet uraló palesztin terrorszervezet 199 túszt ejtett, akik között szintén vannak amerikaiak.

Az izraeli megtorló csapásoknak háromezer áldozata van a gázai területen.

Biden alig egy nappal a gázai városközpontban álló Al-Ahli baptista kórházban bekövetkezett szörnyű robbanás után érkezett Izraelbe. Palesztin források szerint több százan haltak meg, az iszonyú detonációért pedig Izraelt vádolják.

Az izraeli hadsereg ezzel szemben tagadta felelősségét, és közzétett egy hangfelvételt, amelyen a Hamász két tisztviselője beszél egymással arról, hogy az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet rakétája csapódott be az Al-Ahli kórházba.

Óvóhelyre kényszerült a német kancellár

A kórházi robbanás miatt lemondott jordániai csúcstalálkozó helyett hazatérése előtt az amerikai elnök a tervek szerint találkozik Mahmúd Abbásszal, a Ciszjordániát felügyelő Palesztin Hatóság elnökével és El-Szíszi egyiptomi államfővel.

„Közös a célunk. El akarjuk kerülni a tűzvészt, egy szélesebb körű háborút a térségben” – jelentette ki Olaf Scholz, aki felszólította a libanoni székhelyű Hezbollahot és Iránt, hogy ne avatkozzon be a háborúba.

„A háború kiterjedésének veszélye valós” – mondta II. Abdullah, és szorgalmazta, hogy a gázai palesztin menekülteket ne kényszerítsék Jordániába vagy Egyiptomba.

A nehéz idők ellenére „barátinak” nevezte tel-avivi útját a kancellár, aki megerősítette, hogy Németország – történelmi okokból is – Izrael oldalán áll.

A holokauszt után kötelességünk kiállni Izrael állam létéért

– mondta Scholz.

Közvetlenül elutazása előtt a kancellárnak légiriadó miatt el kellett hagynia a kormánygépet. Őt egy óvóhelyre menekítették, míg a többi utas – újságírók is – a kifutópályára hasalva várták a rakétatámadás végét. Az izraeli Vaskupola két védelmi lövedéket indított a fejük felett – amint az a Süddeutsche Zeitung tudósítójának felvételéből is hallatszik.

Luftangriff auf den Flughafen in Tel Aviv, alle müssen raus aus Regierungsflieger, Kanzler #Scholz wird in Sicherheit gebracht. Iron Dome fängt Rakete ab. pic.twitter.com/qPxAZekCEM

— Georg Ismar (@georg_ismar) October 17, 2023

A német küldöttség félórás késéssel indult tovább Kairóba.

Túllépte hatáskörét

Neme ellenére sokan „államférfinak” tartották Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki végigkormányozta az uniót a világjárványon, és viszonylagos egységbe kovácsolta a tömböt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után is.

Egyre több diplomata és EP-törvényhozó panaszkodik azonban arra, hogy „VDL” munkaköri leírásának megkerülésével kizárja az uniós kormányokat a döntéshozatalból, és rendeletekkel kormányoz tanácsadói szűk csoportjával egyetemben.

A bírálatok azután erősödtek fel, hogy Von der Leyen előre be nem harangozott és koordinált látogatást tett Izraelben, amivel uniós diplomaták dühös reakcióját váltotta ki.

„Nem örülnek annak”, hogy a Hamász áldozataival szolidaritást vállaló bizottsági elnök nem szólította fel izraeli vendéglátóit arra, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot Gázában – mondták többen is a Politicónak.

This is the moment for unity.

This is the moment to join forces against terror.

And Israel can count on the EU *
https://t.co/heCYSUsiAe

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 13, 2023

Von der Leyen nem jogosult képviselni az EU külpolitikai nézeteit, amelyeket általában a tagországok koordinálnak – üzente ritka szemrehányásában közvetlen főnökének Josep Borrell, az unió vezető diplomatája.

(Borítókép: Joe Biden és Benjamin Netanjahu 2023. október 18-án. Fotó: /Evelyn Hockstein / Reuters)