Izrael kíméletlen támadást indított, bevonult a Gázai övezetbe
További Külföld cikkek
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos baleset történt Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
- Egy évre betiltják a TikTokot Albániában egy iskolai gyilkosság miatt
- Október 7-én a Hamász széles körű támadást indított a Gázai övezetből Izrael ellen. A támadásban a terrorszervezet 1400 izraelit megölt és kétszázat elrabolt.
- Október 8-án Izrael hivatalosan hadiállapotot hirdetett, az 1973-as jom kippuri háború óta először. 300 ezer tartalékost hívtak be, a legtöbbet az ország történetében.
- Október 12-én az amerikai USS Gerald R. Ford csapásmérő csoport megérkezik a Földközi-tenger keleti részére. A Gerald Ford az Egyesült Államok legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozója.
- Október 16-án a USS Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó elrettentő intézkedésként elhagyja a virginiai Norfolk haditengerészeti állomást, hogy csatlakozzon a USS Gerald R. Fordhoz.
- Október 17-én robbanás történt a gázai al-Ahli arab kórházban, ahol több ezer kitelepített palesztin keresett menedéket, az első becslések szerint több száz halálos áldozatot követelt. Az IDF azt állította, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád félresikerült rakétatámadása sikertelen volt, míg a gázai egészségügyi minisztérium azt állítja, hogy az IAF hajtott végre légicsapást. Független elemzések szerint valószínűleg egy sikertelen palesztin rakétatámadásról volt szó. Világszerte Izrael-ellenes tiltakozások törtek ki.
- Október 18-án Joe Biden amerikai elnök Tel-Avivba látogatott.
Magyar idő szerint október 27-én az izraeli hadsereg
bevonult a Gázai övezet területére.
Pénteken késő este az izraeli légi és szárazföldi erők fokozták műveleteiket a Gázai övezetben, a területet heves bombázások, valamint áramszünet sújtotta.
Sötétedés után gyakori légicsapásokból származó robbanások világították meg az eget Gáza város felett. A Vörös Félhold, az Egészségügyi Világszervezet, az Orvosok Határok Nélkül, az Unicef és más segélyszervezetek közölték, hogy minden kapcsolatuk megszakadt a gázai munkatársaikkal. A palesztin telefonszolgáltató, a Paltel közölte, hogy a telefonkapcsolatok és az internetszolgáltatás megszűnt − írta meg a The Guardian.
A Hamász katonai szárnya közleményében elmondta, hogy szembeszáll az izraeli erőkkel a Gáza északi részén fekvő Beit Hanún és a terület közepén fekvő Burej térségében − mindkettő olyan belépési pont, amelyet az IDF erői a korábbi konfliktusok során használtak.
Gáza szinte teljesen kifogyott az üzemanyagból, és hatalmas egészségügyi katasztrófa küszöbén áll
− közölte pénteken Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztin embereket segélyező ügynökségének vezetője. Az Unesco szerint Izrael bombázása több mint 200 iskolát rongált meg − a gázai iskolák mintegy 40 százalékát. Az ENSZ segélyszervezete (UNRWA) közölte, hogy az előző 24 órában 14 munkatársa vesztette életét.
Benjamin Netanjahu kormánya azóta ígéri, hogy megszállja Gázát, amióta a Hamász megtámadta Izraelt. Az izraeli bombázások romhalmazzá tették a városokat és
több mint 7300 palesztint öltek meg
a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint. Izrael és az Egyesült Államok vitatta a halálos áldozatok számát, de Omar Shakir, a Human Rights Watch izraeli és palesztinai igazgatója az ENSZ-hez csatlakozva azt mondta, hogy a minisztérium adatai a korábbi konfliktusokban megbízhatóak voltak.
Katar közölte az Egyesült Államokkal, hogy nyitott a Hamász katari jelenlétének újragondolására, amint megoldódik a palesztin fegyveres csoport által Gázába hurcolt több tucat túsz szabadon bocsátásának biztosítása miatt kialakult válság − közölte pénteken egy magas rangú amerikai tisztviselő.
Az apró Öböl menti állam az Egyesült Államokkal együttműködve közvetítői tárgyalásokat folytat a Hamász és Izrael tisztviselőivel a palesztin csoport által elfogott több mint 200 túsz szabadon bocsátásáról − írja a Reuters.
A több mint két hete tartó tárgyalások a Gázában rekedt túszok kiszabadításáról egyre kevésbé tűnnek reális célnak, így kétségbeesett civilek százai rekedtek a háború sújtotta övezetben, miközben Izrael fokozta szárazföldi hadműveleteit. A CNN-nek a diplomáciai tárgyalásokban részt vevő több forrás is elmondta, hogy a Gáza déli részén lévő kulcsfontosságú határátkelő megnyitására irányuló erőfeszítések továbbra is akadoznak a Hamász által az enklávé felett gyakorolt ellenőrzés, az izraeli blokád és bombázás, valamint az egyiptomi biztonsági aggályok miatt.
Az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel Gázában. Az arab államok által kidolgozott határozatot 120 igen szavazattal fogadták el, 45-en tartózkodtak, 14-en,
köztük Magyarország,
pedig nemmel szavaztak.
Reagált a külügy
Lapunkhoz eljuttatott közleményében Paczolai Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Magyarország azért nem szavazta meg az előterjesztést, mert az arab csoport nevében kezdeményezett határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé a annak támogatását.
A határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát
− fogalmazott.
Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására. Sajnálatos módon azonban a módosítás nem került elfogadásra − tette hozzá Paczolai Máté.
Az Index figyelemmel kíséri az Izrael és a Hamász közötti háborút, a legfontosabb történésekről pedig percről percre frissülő tudósításunkban számolunk be.
(Borítókép: Izraeli tankok és csapatok vonulnak a gázai határ közelében 2023. október 28-án. Fotó: Dan Kitwood / Getty Images)