- Külföld
- spanyolország
- pedro sánchez
- alberto nunez feijoó
- carles puigdemont
- psoe
- junts
- katalán függetlenség
- amnesztia
Hatéves vitát lezárva nyílt meg az út a kormányalakítás előtt
További Külföld cikkek
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
Megegyezett a szociáldemokrata Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a jobbközép-liberális, katalán függetlenségpárti Junts az amnesztiatörvényben, amiért cserébe a katalán párt 7 képviselője bizalmat fog szavazni a szocialista Pedro Sánchez vezette kormánynak, így
megnyílt az út, hogy Pedro Sánchez kormányt alakítson a júliusi előrehozott választás után.
Mint azzal az Indexen részletesen foglalkoztunk, a júliusi előrehozott spanyol parlamenti választások után hiába nyert a jobbközép Spanyol Néppárt (PP), azonban a parlamentben sem a jobb-, sem a baloldali tömbnek nem volt többsége, így a katalán függetlenségpárti képviselők kerültek királycsináló szerepbe.
Az már az elején nyilvánvaló volt, hogy a katalánok nem fogják támogatni a 2017-es függetlenségi népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – idején kormányzó, és azt szerintük karhatalommal leverő PP-t, így a kérdés leginkább az volt, hogy a sokszor politikai hazárdjátékot folytató Pedro Sánchez mit hajlandó adni a Junts és a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) 7-7 képviselőjének szavazataiért cserébe.
Ez végül az amnesztiatörvény lett, amiről a PSOE és az ERC már múlt héten megegyezett, azonban a Juntscal még nem sikerült egyezségre jutni – egészen november 9-ig.
Hazatérhet Carles Puigdemont
Az ár pedig a spanyol unionista politika egyik vörös vonalának számító amnesztia lett. Ugyanis a PSOE egy törvényjavaslatot fog benyújtani, ami után
a 2017-es népszavazás folyamán történtek miatt senki sem ítélhető el jogilag,
az ügy miatt már elítélt emberek büntetését eltörlik, míg a letartóztatás vagy bírósági ügyre várók ügyeit felfüggesztik – így például a népszavazás után a letartóztatás elől Belgiumba költöző Carles Puigdemont is visszatérhet majd Spanyolországba, ahol legutoljára hat éve járt.
A PSOE tárgyalója, Santos Cerdán a négyoldalas megállapodás – aminek része az amnesztiatörvény is – kapcsán úgy fogalmazott, annak célja, hogy egy új szakaszt nyisson a spanyol politikában, illetve
hozzájáruljon a Katalónia politikai jövőjével kapcsolatos történelmi konfliktus megoldásához.
A Junts részéről a megállapodást még nem kommentálták, ugyanakkor számukra mindenképp siker, hogy száműzetésben élő vezetőjük annak elfogadása után visszatérhet majd az országba.
Azzal, hogy a két párt megegyezett, megnyílt az út azelőtt, hogy Pedro Sánchezt ismét kormányfőnek válasszák – a két katalán párttal, a szélsőbaloldali és baloldali pártokat összefogó Sumar mozgalommal, illetve a baszk regionális párttal, a Baszk Nacionalista Párttal (PNV) a PSOE fel tud mutatni egy parlamenti többséget, így legkésőbb november 27-ig megszavazhatják Sánchez új kormányát – igaz, az idő szórít, hiszen a PSOE még nem tárgyalt a PNV-vel, és amennyiben november 27-ig nem sikerül megválasztani a kormányt, akkor új választásokra kerül majd sor.
A spanyol jobboldal elégedetlen
Azzal, hogy a PSOE és a Junts tárgyalói megegyeztek az amnesztiatörvényben, egy közel hatéves vitát sikerült lezárniuk a feleknek.
A katalánok ugyanis úgy látták, hogy a Madrid által nem engedélyezett függetlenségi népszavazást egyszerűen karhatalommal leverték, majd a szervezőket jogilag meghurcolták, míg a spanyol unionisták úgy vélték, a katalán vezetők zendülést okoztak, amiért alkotmányellenes módon próbálták kikiáltani a függetlenségüket a Spanyol Királyságtól.
A döntésnek egyébként nem mindenki örült. A várt megállapodás miatt szerdán ismét tüntettek a jobboldali pártok, a jobbközép Spanyol Néppárt és a szélsőjobboldali Vox szavazói a PSOE madridi székházánál, ahol sajtóhírek szerint közel hétezren jelentek meg, hogy ily módon fejezzék ki a beígért amnesztiával kapcsolatos ellenvetésüket.
Az eleinte békésnek induló tüntetés ugyanakkor később erőszakossá vált, és összesen 39-en sérültek meg, 10 tüntető mellett 29 rendőr – a rendőrök egyébként tömegoszlató fegyvereket is bevetettek.
Ugyan a tüntetést nem az Alberto Nunez Feijóo vezette Néppárt szervezte, azonban az erőszakot elítélve a tüntetők oldalára állt a PP-vezér, aki közösségi oldalán azt írta, „a társadalmi nyugtalanság” felelőse Pedro Sánchez és a PSOE.
Ennél élesebben bírálta Sánchezt a tüntetésen egyébként részt vevő, szélsőjobboldali Vox vezetője, Santiago Abascal, aki tartós, állandó és növekvő mozgósítást ígért az amnesztia ellen, és arra szólította fel a rendőröket, hogy a tüntetések során ne engedelmeskedjenek a szerinte „illegális parancsokat” osztó feletteseinek.
(Borító: Pedro Sánchez Madridban 2023. július 23-án. Fotó: Alejandro Martinez Velez / Europa Press, Getty Images)