Felrobbantja az európai baloldalt az izraeli háború

A progresszív választók a Hamász fegyveresei által október elején Izraelben elkövetett 1400 ember lemészárlása – a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb egynapos mészárlás – és a Gázai övezetre mért izraeli légicsapások által több ezer palesztin civil megölése miatti felháborodás között tépelődnek, és olyan országokban, mint Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország, a baloldali pártok súlyos vitákba keverednek arról, hogyan kell minősíteni a Hamász tetteit, és milyen erőteljes katonai válaszlépéseket tehet Izrael – írja a Foreign Policy.

A konfliktus rávilágít a radikális baloldal és a szociáldemokraták közötti különbségekre. Felrobbantja a baloldalt

– mondta Luc Rouban, a párizsi Sciences Po egyetem politológusa.

A progresszívek sehol sem olyan megosztottak a kérdésben, mint Franciaországban. Ott a szélsőbaloldali France Unbowed, amely tavaly a mérsékeltebb (és sokkal kisebb) pártokkal, például a szocialistákkal és a zöldekkel alkotott ingatag koalíciót, feldühítette szövetségeseit, amikor a Hamász támadását „fegyveres offenzívának” minősítette, és a harcosok által elkövetett „háborús bűnökről” beszélt, de

Aztán ahogy a gázai halálos áldozatok száma egyre nőtt, Jean-Luc Mélenchon, a France Unbowed vezetője újabb ellenérzéseket váltott ki azzal, hogy sokak szerint finoman antiszemita kifejezést használt – egy olyan országban, ahol a konfliktus kezdete óta az antiszemita cselekmények robbanásszerűen megnőttek, több mint ezer bűncselekménnyel és több száz letartóztatással. Mélenchon határozottan visszautasította a vádakat, de e viták következtében a baloldali szövetség megfeneklett, és kevesen hisznek abban, hogy feléleszthető.

Franciaország aligha az egyetlen hely, ahol a baloldal bajban van. Nagy-Britanniában Keir Starmer munkáspárti vezető saját pártján belül is felborzolta a kedélyeket, amikor azt mondta, hogy Izraelnek joga van visszatartani az áramot és a vizet a Gázai övezetben a Hamász támadására adott válaszlépések részeként. Egy hónap elteltével Izrael könyörtelen bombázási kampánya után Starmer ideiglenes humanitárius szüneteket szorgalmaz, de még mindig nem támogatja a hosszú távú tűzszünetet, azzal érvelve, hogy az „felbátorítaná” a Hamászt. Vezető munkáspárti képviselők nyíltan szembeszálltak Starmerrel az általuk túlzottan Izrael-barátnak tartott álláspontja miatt, és több tucat munkáspárti városi tanácsos mondott le a kérdés miatt.

Starmer álláspontja részben a néhány évvel ezelőtti antiszemitizmus-botrányok nyomaiból fakadó sebhelyekkel függ össze. Starmer régóta Izrael egyértelmű barátjaként tünteti fel magát, és igyekezett hangsúlyozni a különbséget közte és elődje, Jeremy Corbyn között, akit sokan vádoltak azzal, hogy nem tett eleget a párton belüli antiszemitizmus ellen. Most következetesnek kell maradnia ezzel az imázzsal – mondta Richard Johnson, a londoni Queen Mary Egyetem vezető oktatója.

De mivel a Nagy-Britanniában élő muszlimok száma 14-szerese a zsidókénak, az, hogy Starmer védelmezi Izraelt, „bizonyos választási veszélyt is jelent a Munkáspárt számára” – mondta Johnson. Az elmúlt hetekben Nagy-Britanniában tartották az egyik legnagyobb palesztinbarát tüntetést Európában, nemrég ismét tízezrek vonultak az utcára, hogy követeljék a Gázai övezet bombázásának beszüntetését.

Spanyolországban eközben Pedro Sánchez szocialista miniszterelnöknek is kárelhárításba kellett kezdenie, miután egyik minisztere, a szélsőbaloldali Podemos párt vezetője, Ione Belarra azt mondta, hogy Izrael katonai hadjárata „népirtásnak” minősül, miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut pedig háborús bűnök miatt bíróság elé kellene állítani, Spanyolországnak pedig meg kellene szakítania diplomáciai kapcsolatait az országgal, és gazdasági szankciókat kellene bevezetnie ellene. A megjegyzések a madridi izraeli nagykövetség dühös reakcióját váltották ki, ami arra kényszerítette a spanyol külügyminisztériumot, hogy tisztázza, Belarra nem a kormány hivatalos külpolitikai nézeteit képviseli, és hogy Spanyolország elismeri Izrael jogát arra, hogy a nemzetközi jog keretein belül megvédje magát.

Amerikában is kényes a helyzet

És ez nem csak Európában van így. Joe Biden amerikai elnök, aki határozottan támogatta Izrael kampányát a Hamász eltiprására, szintén kötéltáncot jár, mivel saját Demokrata Pártjának liberális tagjai és a muszlim demokrata szavazók tűzszünetet követelnek, és a felmérések szerint népszerűsége az arab amerikaiak körében máris csökken. A kormányzat álláspontja a diplomáciai testületben is nyugtalanságot és éles ellenvéleményt váltott ki. Az elmúlt napokban Biden rövid humanitárius tűzszünetekre szólított fel Izrael katonai műveletében, de Netanjahu eddig ellenállt a nyomásgyakorlásnak.

Azonban az Izrael és a Hamász közötti háború nem mindenhol osztja meg a baloldalt. Németországban a Die Linke, amely az Európai Parlamentben ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint a France Unbowed, egyértelműen elítélte „a Hamász szörnyű terrortámadásait”, és ezzel nagyrészt a hatalmon lévő balközép koalícióhoz és a berlini konzervatív ellenzékhez csatlakozott.

Még ott is, ahol a szakadékok mélyen húzódnak, talán kisebb probléma, mint amilyennek látszik. Nagy-Britanniában, több mint egytucatnyi, muszlimok lakta választókerület kivételével,

a Munkáspárt vezetőjének számítása szerint nem ez lesz a következő választások egyik főtémája

– mondta Johnson.

De a háború nemcsak a baloldalt osztja meg, hanem a jobboldalt is felbátorítja. A nacionalista vezetők Európa-szerte a Hamász brutalitására hivatkoznak, hogy alátámasszák az iszlámmal és a bevándorlással kapcsolatos keményvonalas nézeteiket, miközben ellenfeleik megosztottságát kihasználják, és saját kormányképességüket erősítik.

(Borítókép: Gyászolók Jeruzsálemben 2023. november 9-én. Fotó: Alexi J. Rosenfeld / Getty Images)