Ismét felmelegítenék a magyar és a lengyel kormányok ellen indított uniós eljárásokat
További Külföld cikkek
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
- Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
- Rendkívül rejtélyes tábornok irányíthatja az észak-koreai katonákat Ukrajnában
Levélben kéri arra az Európai Unió soros elnökségét ellátó Spanyolországot – a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa (röviden Tanács) jelenlegi elnökét – Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő és négy kollégája, hogy a november 15-i Általános Ügyek Tanácsa ülésének napirendjét módosítsák és
a magyar kormány részvételével tartsanak meghallgatást a kormány ellen még 2018 szeptemberében a hetes cikkely alapján indított eljárás kapcsán.
A levelében – amit a Politico megszerzett – Delbos-Corfield azt kifogásolja, hogy az Európai Parlament hiába fogadott el állásfoglalásokat többször is, hogy a Tanács érdemben foglalkozzon az unió értékeit súlyosan és tartósan megsértő eljárással, azonban a soros elnökséget ebben a félévben ellátó Spanyolország egyszer sem tűzött napirendre egy meghallgatást sem – a most szerdai ülésen is csak általánosan fognak tárgyalni az utóbbi idők fejleményeiről a lengyel jogállamisági helyzettel és az uniós értékek magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatosan.
Emiatt az EP-ben a magyar jogállamisággal foglalkozó jelentéstevő Delbos-Corfield és árnyékjelentéstevői azzal a kéréssel fordultak a soros elnökhöz, hogy módosítsák a napirendet, és ne kizárólag az ügy jelenlegi helyzetéről tárgyaljanak, hanem szervezzenek meghallgatást. Mint a levélben emlékeztetnek, eddig mindegyik soros elnök tartott legalább egyet az elnökségük féléve során.
Ezek a meghallgatások létfontosságúaknak bizonyultak a konstruktív párbeszéd fenntartása szempontjából a magyar kormánnyal, valamint olyan aggodalomra okot adó kérdések kezelésében, amelyek az 7. cikk alapján lefolytatott eljárások alá tartoznak – például a bírói függetlenség, a korrupcióellenesség, a médiaszabadság és az LGBTIQ+-személyek jogai
– érveltek a levélben, majd hozzátették, az EP június 1-jén ismételten egy állásfoglalásban kérte arra a Tanácsot, hogy folytassák az elakadt eljárást, főleg amiatt, mert jövő júliusban Magyarország látja el a soros elnökséget.
Ezenkívül emlékeztettek, a magyar kormány továbbra sem teljesítette a felfüggesztett uniós források feloldásához előírt szupermérföldköveket, illetve a magyar igazságügyi reformnak továbbra is vannak alapvető hiányosságai – utóbbi miatt egyébként az EP egyik bizottsága a forrásokról döntő Európai Bizottságot is felszólította nemrégiben egy jogi erővel nem bíró határozatban, hogy azok teljesüléséig ne nyissák meg az uniós pénzcsapokat.
De mi is ez az egész 7. cikkely szerinti eljárás?
Egy tagállammal szemben akkor indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást, ha az EU alapvető értékeit (szabadság, egyenlőség, demokrácia, jogállamiság, emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása) megsérthette.
Nulladik lépésként a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamok harmada kezdeményezheti az eljárás elindítását, amiről utána az EP-nek is szavaznia kell.
Ezután a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsában (Tanács) meghallgatásokat tartanak, majd ezek alapján szavaznak arról, hogy fennáll-e „az uniós értékek megsértésének az egyértelmű veszélye” – ennek kimondásához négyötödös többség kell a Tanácsban.
Ahhoz, hogy egy tagállamot szankcionálni lehessen, ezután a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban kell egyhangúlag szavazni arról, hogy nem csak a veszély áll fenn, hanem a tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit, majd csak ezután, harmadik lépésben szavaznak a szankcióról, ami akár az adott tagállam szavazati jogának a felfüggesztése is lehet.
Hogyan állnak a 7-es cikkelyes eljárások?
Az Európai Unióban eddig két alkalommal, 2017-ben az Európai Bizottság javaslatára, 2018-ban pedig az Európai Parlament javaslatára indították el az eljárást – először a lengyel, majd a magyar kormány ellen.
Az ügy akkor hatalmas médiavisszhangot kapott, és ugyan mindegyik soros elnök elmondja a jogállamisági vita kapcsán, hogy fontosnak tartja az eljárást,
azonban se a lengyel, se a magyar kormány ellen indított eljárások nem haladnak egyáltalán.
Az eljárást a soros elnökök úgy kerülgetik, mint a forró kását: ugyan tartanak meghallgatásokat, azonban az eljárás lényegi részéhez még sosem értek el. Eddig még arról sem sikerült szavazni, hogy a tagállamok szerint fennáll-e az uniós értékek megsértésének a veszélye – ezt a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa tudja kimondani négyötödös többséggel –, nemhogy arról, hogy megsértette-e a tagállam az értékeket, és hogy milyen szankciót vessenek ki emiatt.
Ráadásul mivel az Európai Tanácsban a megsértést egyhangúlag kell kimondani a tagállamoknak, ezért eddig a magyar és a lengyel kormány mindig a vétóval próbálta volna védeni egymást – de mint fentebb jeleztük, az eljárások még mindig csak a nulladik és az első lépés között állnak, már hat, illetve öt éve, így eddig e belebegtetett vétót a gyakorlatban egyszer sem kellett használniuk.
Az Európai Parlament az eljárások megakadása miatt időszakonként rendez vitákat a témában, hogy azokat ezzel tartsa napirenden – összesen már hatot –, de sem a soros elnökök, sem pedig a tagállamok részéről nincs meg a politikai akarat, hogy azzal érdemben foglalkozzanak – mint fentebb írtuk, továbbra is csak a nulladik lépésen vagyunk túl.
Az Európai Bizottság egyébként a 7. cikkely szerinti eljárás alkalmatlansága miatt vezette be az ún. jogállamisági mechanizmust, ami egy sokkal hasznosabb eszköznek bizonyult egy tagállam szankcionálása kapcsán, illetve arra, hogy a felfüggesztett uniós támogatások miatt az adott kormány valamennyire felhagyjon a jogállamisági kritériumok – beleértve az uniós alapértékek – megsértésével.
Mi jöhet a levél után?
Annak ellenére, hogy az EP jelentéstevői levélben sürgetik a soros elnökséget ellátó Spanyolországot, hogy tartsanak meghallgatást, mint fentebb jeleztük, annak lényegében nincs nagy hatása: egyrészt nem biztos, hogy a szerdai ülés napirendjét módosítják, másrészt az eljárás folytatását a meghallgatások hiánya helyett jobban akadályozza a politikai akarat hiánya a tagállamok részéről.
Emellett több mint valószínű, hogy a lengyel és magyar kormányokkal szemben indított eljárások nem a közeljövőben kapnak lendületet.
Január 1-től Belgium látja majd el a soros elnökséget június 31-ig, ami alatt a jövő nyáron esedékes EP-választások miatt nagyrészt lényegében leáll az unió működése. Ezután először Magyarország, majd utána Lengyelország következik a soros elnökségben – az pedig még a szinte biztosnak mondható lengyel kormányváltás ellenére sem valószínű, hogy majd pont e két tagállamnál lenne meg a politikai akarat az eljárások folytatására.
(Borítókép: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki 2018. május 14-én. Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images)