Benyújtották az Oroszország elleni tizenkettedik szankciós csomag javaslatát

Az Európai Bizottság hivatalos javaslatot küldött a tagállamoknak az Oroszország elleni szankciók új körére, amely a gyémántimportot célozza. A Josep Borrell külügyi főképviselő által is aláírt javaslatot kedd este terjesztették elő, miután több héten át zajlottak a színfalak mögött az országokkal folytatott konzultációk.

A javaslat új import- és exporttilalmakat, az olajárplafon szigorítását célzó intézkedéseket, valamint a szankciókat kijátszó harmadik országbeli vállalatokkal szembeni szigorú intézkedéseket tartalmaz. A csomag célja az is, hogy csökkentse azokat a fennmaradó bevételeket, amelyeket Oroszország az Európába és partnereihez irányuló gyémántexportból szerez. Mindezt a G7-partnerekkel nagyon szoros együttműködésben tesszük

− mondta az Euronewsnak az Európai Bizottság szóvivője.

Egy névtelenséget kérő diplomata szerint a tilalom alá tartozó termékek egyike a cseppfolyósított propángáz (LPG), amely egy fűtésre, főzésre és közlekedésre használt üzemanyagfajta.

A szankciókról a 27 tagállam között tárgyalások folynak majd, és jóváhagyásukhoz egyhangú szavazásra van szükség. Ha végül elfogadják, ez lesz a 12. szankciócsomag, amelyet Oroszországgal szemben az ukrajnai teljes körű invázió miatt vetnek ki.

A tárgyalások várhatóan kimerítőek lesznek, mivel a szankciókat minden egyes újabb fordulóval egyre nehezebb lezárni. Az előző csomag elfogadása, ami a Kínában székhellyel rendelkező, a szankciók kijátszásával gyanúsított vállalatokat célozta, több mint egy hónapig tartott.

A legutóbbi javaslat folytatja a küzdelmet azokkal szemben, akikről úgy vélik, hogy segítenek a Kremlnek kijátszani a többszörös korlátozásokat, ami a szankciók számának növekedésével egyre nehezebben kezelhető.

Oroszország a mennyiséget tekintve a világ legnagyobb gyémánttermelője, és az üzlet több mint 90 százalékát egyetlen vállalat, az Alrosa ellenőrzi. A háború megindítása előtti évben, 2021-ben az ország mintegy 4 milliárd dollár értékben exportált nyers gyémántot, és ez az összeg 2022-ben a szankciók elmaradása miatt csak kismértékben csökkent.

A kihagyást többször is elítélték a kijevi tisztviselők és a kelet-európai országok, amelyek minél több bevételtől akarják elvágni az agresszort.

Nem könnyű kicselezni az oroszokat

A gyémántipar titkolózó jellegét a késedelmes intézkedés fő okának tulajdonították. A gyémántok több kézben is megfordulnak, amíg eljutnak a végső vásárlóhoz.

Például: az orosz nyers gyémántokat általában Indiában vágják és csiszolják, majd a belgiumi Antwerpenben kereskednek velük, ahonnan a világ más piacaira, például az Egyesült Államokba, Hongkongba és az Egyesült Arab Emírségekbe szállítják őket.

Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedő valószínűleg nem tudja pontosan meghatározni egy adott gyémánt eredetét, így nehéz lesz elkülöníteni az orosz és a nem orosz exportot.

Ezt szem előtt tartva az EU és a G7-ek olyan nemzetközi nyomonkövetési rendszeren dolgoznak, amely

Az elmúlt hónapokban több ötlet is felmerült, köztük egy blokkláncalapú módszer, amelyet a belga kormány terjesztett elő, amely szeretné megőrizni Antwerpen vezető pozícióját a gyémántágazatban.

A múlt hónapban Volodimr Zelenszkij meglepetésszerű látogatásakor Alexander De Croo belga miniszterelnök fogadkozott, hogy eltávolítja az „orosz véres gyémántokat” az európai kiskereskedelmi piacokról.

Eltartott egy ideig, mert el akarjuk kerülni, hogy a gyémánttilalmat kijátsszák. Ha csak a nagybani piacon teszik, akkor a világ más gyémántközpontjaiban is kereskedni fognak vele, és nálunk továbbra is ott lesz a boltokban. Oroszország számára ez nem jelent majd különbséget

− mondta De Croo. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Gyémántok egy bemutatón a moszkvai Alrosa-gyárban 2021. április 30-án. Fotó:  Tatyana Makeyeva / Reuters )