CNN: Ukrajna nyugati támogatottsága megreccsent, Putyin a győzelem kapujában áll
További Külföld cikkek
- Karácsonyfának öltöztettek egy BMW-t, a rendőrség kiszedte a forgalomból
- Ismeretlen törzset találtak az Amazonas mélyén, felvételek készültek róluk
- Elképesztő ígéretekkel fordult rá az ünnepekre Donald Trump
- Meghalt egy nő, miután felgyújtották a New York-i metróban
- 20 év börtönt kaphat egy orosz nő, aki a reptéren akarta hagyni az újszülött gyermekét
Az ukrajnai statikus frontvonalak lassan megkeményednek. Kijevben érezhető, hogy az egykor leküzdhetetlen morál kissé alábbhagyott. A főparancsnok és a vezérkari főnök – Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij – között pedig nyílttá váltak a nézeteltérések.
Oroszország nem veszíthet, Ukrajna nem nyerhet?
A CNN többszörös Emmy-díjas háborús tudósítója, Nick Paton Walsh elemzésében arról ír, Oroszország már nem veszíti el a háborút és az általa elfoglalt területeket, Ukrajna pedig már biztosan nem nyerhet. Az európai fővárosokban választások közelednek, és még az Ukrajnához hűséges Lengyelország is vitába keveredett ukrán szomszédaival.
Az Egyesült Államokban a szenátus republikánus képviselői szerda este megakadályozták egy 60 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélyt tartalmazó törvénycsomag elfogadását a demokratákkal az amerikai határ- és bevándorlási politikáról kialakult patthelyzet közepette.
Joe Biden amerikai elnök a republikánusokhoz intézett üzenetet az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai segélyek miatt, arra figyelmeztetve: Oroszország győzelme Ukrajna felett Moszkva számára lehetővé tenné, hogy megtámadja a NATO-szövetségeseket, és ezáltal közvetlenül az amerikai csapatokat is bevonhatná egy háborúba. Az amerikai elnök szerint a történelem szigorúan fogja megítélni azokat, akik hátat fordítanak a szabadság ügyének.
Nem hagyhatjuk, hogy Putyin győzzön
– erősítette meg mondanivalóját.
Nagy a bizonytalanság, sok a kérdőjel
Walsh szerint Washingtonban zavarba ejtő a bizonytalanság. A kongresszus gyakran azzal magyarázza, hogy nem hajlandó további segélyekkel támogatni Ukrajnát, hogy a republikánusok nem akarják belerángatni az Egyesült Államokat egy újabb konfliktusba. A szerző azonban rávilágít, a segély pontosan ezt hivatott megakadályozni. Egyrészt biztosítja, hogy Ukrajna továbbra is harcolhat Moszkva ellen, másrészt meggátolja, hogy Putyin közel kerüljön a NATO határaihoz, ami az Egyesült Államokat arra kényszerítené, hogy közvetlen részese legyen a harcoknak.
Walsh úgy fogalmaz, hogy megkezdődött a gyengéd felelősségre vonás, amiért az ukrán ellentámadás nem tudta hozni a régóta várt nagy eredményeket. Ukrajnának továbbra is azzal kell szembesülnie, hogy szövetségesei azt várják, komplex katonai támadásokat hajtson végre légi fölény nélkül, „amely nélkül egy NATO-hadsereg még az ágyból sem tudna kikelni”.
Ez az erő lassú elszívása, amire Putyin bizonyára már régóta vágyott. És figyelemre méltó fordulat egy olyan tekintélyelvű vezető számára, aki alig hat hónappal ezelőtt még a csatlós Jevgenyij Prigozsin nyílt, de rövid ideig tartó lázadásával nézett szembe
– fogalmaz az elemzés.
Prigozsin meghalt, több Wagner-parancsnokkal együtt, az élet viszont nem állt meg: Moszkvát gazdaggá teszi az olaj, a börtönök pedig kimeríthetetlennek tűnő ágyútöltelékkel töltik meg a lövészárkokat. Az orosz hadsereg talpra állt, és eddig nagyrészt visszatartotta Ukrajna ellentámadását – a több milliárd dolláros NATO-kiképzéssel és fegyverzettel együtt, amelybe a NATO dollármilliárdokat fektetett.
Hogy állnak most a frontvonalak?
A frontvonalon dúló harcokból három részletet emel ki. Nyugaton Ukrajna bátran, de nehezen fenntartható módon átkelt a Dnyeper folyón, és azzal fenyeget, hogy ebből az irányból megtámadja az elcsatolt Krímet. Ennek a közeli Herszon fizeti meg az árát, amit naponta lőnek. Ukrajnának szerencséje lehet a front ezen részén, de sokra lesz belőle szükségük ahhoz, hogy tényleges eredményt érjenek el, és fenn tudják tartani a katonai utánpótlást is.
Középen, a Zaporizzsja alatti fronton, amelynek fő fókuszában Melitopol áll, a helyzet nagyrészt változatlan. Itt volt remény az áttörésre, ami kulcsfontosságú lett volna Ukrajna számára, és amit a Nyugat és Kijev egyaránt győzelemnek tudhatott volna be, de jelen pillanatban úgy tűnik, ez nem következik be. A téli időjárási körülmények pedig tovább lassítják a harcokat.
Keleten, Avgyijivkánál pedig még nyugtalanítóbb helyzet alakult ki ukrán szempontból. A városnak kevés stratégiai értéke van, de jelképe annak, hogy Oroszország határtalanul tűri a fájdalmat és az áldozatokat egy egyszerű, őrlő győzelem elérése érdekében. Erői lassan körbeveszik a várost, hasonlóan ahhoz, ahogyan az év elején Bahmut városával tették. Lehet, hogy beveszik, és ezreket veszítenek közben. Walsh úgy látja, hogy
Oroszország hatalmas költségek árán, lassan, apró lépésekkel, de végig tud menetelni Ukrajnán, és győzelmet arat.
Putyin legnagyobb előnyét abban látja, hogy a Nyugat kifogyott az ötletekből, az eddigi támogatás ugyanis nem volt elég ahhoz, hogy harctéren nyerje meg ezt a háborút Ukrajna. Walsh szerint hamarosan Putyin hajlandóbbnak tűnhet a tárgyalásokra, és Európa a béke érdekében Kijevet is a tárgyalások felé terelheti. Mindez persze illúzió, a nyugati vezetők tisztában vannak vele, hogy Putyinban nem lehet bízni, és Moszkva a békét katonai céljainak előremozdítására használhatja fel. Az elemzés szerint a béke csak addig tarthat, amíg Oroszország feltöltődik, utána tovább folytathatja az ukrán területek elfoglalását.
Orbán Viktorral ellentétben a CNN elemzője úgy véli, ha Donald Trump 2024-ben győz az amerikai elnökválasztáson, az rendkívüli veszélyt jelenthet az európai biztonságra nézve, ugyanis – megfogalmazása szerint – Trump megmagyarázhatatlan módon kedveli az orosz elnököt. Ugyan sokszor hangoztatja, hogy 24 órán belül békét tudna teremteni, de Walsh szerint az is csoda lenne, ha ilyen sokáig tartana.
Mire jut tehát az elemzés?
Az Emmy-díjas újságíró szerint három dolog szükséges ahhoz, hogy a fentiekben felvázoltak ne váljanak valósággá. Elsőként a Nyugatnak el kell felejtenie az Oroszországtól és az esetleges atomháborútól való félelmet. „Putyin megmutatta, hogy egy pragmatikus túlélő, nem pedig egy globális apokalipszisre törő őrült.”
Másodszor azt említi, hogy a Nyugatnak teljes mértékben fel kell fegyvereznie Ukrajnát, méghozzá minél gyorsabban. Az elemzés szerint az a megközelítés, hogy lassan, csepegtetve szállítják a fegyvereket, katasztrofálisnak bizonyult.
Végezetül pedig Walsh úgy látja, a Nyugatnak világossá kell tenni, hogy bármiféle békemegállapodás is születik, nem engedhető meg, hogy Oroszország fenntartsa a Délkelet-Ukrajnán átívelő szárazföldi folyosót az orosz szárazföld és a Krím között. Ez megfosztaná Moszkvát egy stratégiai győzelemtől.
Az Index figyelemmel kíséri az orosz–ukrán háborút, a legfontosabb történésekről percről percre frissülő cikkben számolunk be.