Miért nincs még dohányzásellenes törvény Szerbiában?

A lakosság háromnegyede támogatta a törvény szigorítását, azaz a dohányzás betiltását zárt térben – egy augusztusi felmérés szerint. Ennek ellenére tovább halogatták a szabályozás módosítását egy olyan országban, ahol nagy hagyománya van a kocsmai pöfékelésnek.

Ez némileg érthető, hisz a lakosság csaknem egyharmada, 32 százaléka dohányzik, és ezzel Szerbia a dohányosok számát tekintve az európai élbolyba tartozik.

Magyarországon a népesség valamivel több mint negyede, 25,8 százaléka dohányzik, vagyis arányosan kevesebben az uniós első Bulgária 28,2 százalékához képest.

Fölényesen legalacsonyabb az arány Svédországban, ahol a lakosság alig 9,3 százaléka gyújt rá rendszeresen. Ez nyilván annak a következménye, hogy ott már 2005 elején betiltották a dohányzást zárt helyiségekben, a tilalmat pedig 2019-ben kiterjesztették a kávézók és éttermek teraszaira, illetve minden egyéb nyilvános helyre.

Az egyetlen fogódzó azoknak a helyeknek a tételes felsorolása, ahol egészen biztosan tilos lesz a dohányzás.

A törvénytervezet ide sorolja az éttermeket, a jellegzetes szerb kafanákat – az általában zenés vendéglátóipari létesítményeket, a kávézókat, minden zárt létesítményt, a buszmegállókat és a stadionokat.

Vajon az előrehozott választások befolyásolják a szerbiai tilalom hatályba lépését?

A tilalom kiterjed az elektromos cigarettára is – idézték a szerb lapok az egészségügyi minisztert. Danica Grujičić azt mondta: a sürgető feladat most az, hogy meghatározzák a zárt, illetve nyílt tér fogalmát, amely azt is eldönti, hogy egy vendéglátóipari létesítménynek lesz-e olyan területe, ahol mégis engedélyezett a cigarettázás.

A törvény életbe lépését lassíthatják a december 17-re kiírt előrehozott választások is, bár az előrejelzésekből ítélve hatalomváltás, és ezzel politikai irányváltás nem várható, a többi között, a dohányzási tilalom bevezetésében.

Magyarországon 2012 óta tilos a dohányzás

Magyarországon hét évvel a svéd után, 2012. január 1-jén lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely tiltja a dohányzást a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken, a közintézményekben, a vonatokon. Ezekben nem is lehet kijelölni dohányzóhelyet félreeső sarokban vagy külön szobában.

Törvény tiltja a dohányzást a buszmegállókban, a gyalogosok által használt aluljárókban, a játszótereken és azok 5 méteres körzetében. Iskolákban, kórházakban, gyermekjóléti intézményekben az udvaron sem lehet dohányozni.

Büntetlenül gyakorlatilag csak otthon és az utcán szabad rágyújtani – nyilvános helyek vagy közintézmények bejáratától öt méterrel távolabb.

Sokan a füst miatt kerülték a kocsmákat

A szerb egészségügyi miniszter elismerte, hogy az átlagos felnőtt szerbhez hasonlóan a dédnagyapja és a nagyapja is dohányzott. „Még sodorták a dohányt” – mondta Grujičić. Egyedi példa szerinte, hogy valaki a dohányzás ellenére is hosszú életet él, de ebben valószínűleg a genetika is szerepet játszik.

Ugyanakkor sokan szenvednek krónikus tüdőbetegségben, amely rákos megbetegedéssé alakulhat át. A másik kockázat az érrendszeri betegségek kialakulása.

Ma már sok fiatal sem érzi magát jól a szórakozóhelyeken, ahol nem jutnak friss levegőhöz

– érvelt a miniszter.

Más országokhoz hasonlóan a szerb vendéglátósok is hevesen tiltakoztak a korlátozások ellen. Őket azzal hurrogták le, hogy sokan épp a sűrű füst miatt nem látogatják a tulajdonukban levő létesítményeket.

(Borítókép: Marjai János / MTI)