Az EU elkezdi a csatlakozási tárgyalást Ukrajnával és Moldovával

Az Európai Tanács úgy határozott, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

– írja X-oldalán közzétett közleményében Charles Michel, az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Ezenkívül Michel azt is bejelentette, hogy az Európai Tanács úgy határozott, hogy megadja a tagjelölti státuszt Georgiának, míg Bosznia-Hercegovinának abban az esetben, ha eléri a tagsági kritériumoknak megfelelő szükséges szintet.

Mint az ET-elnök rövid közleményét zárja, a döntés szerinte

A remény egyértelmű jele népük és kontinensünk számára.

Vétó helyett kivonulás

A döntés annak fényében meglepő, hogy az egész csúcs előtt – és a csúcs kezdetén is – a magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy szerinte vitát kell folytatni a csatlakozási eljárás megkezdéséről, és szerinte a magyar és az uniós érdekkel is ütközik, ha megkezdik Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat.

A magyar miniszterelnök még a nap elején úgy fogalmazott, hogy a bővítés nem elméleti kérdés, hanem érdemeken alapul, emellett kijelentette, hogy a magyar kormány hét előfeltételt fogalmazott meg a csatlakozási tárgyalás megkezdéséhez, azonban azzal érvelt a magyar vétó mellett, hogy ebből még az Európai Bizottság szerint is három nem teljesült.

Ennek ellenére a helyszínen tartózkodó Indexnek egy uniós hivatalnok azt mondta, „az Európai Tanács határozatot hozott ebben a kérdésben, amelyet az Európai Tanács egyetlen tagja sem ellenzett”.

A tárgyalást a munkaebéd után kezdték meg délután három órakor, és egészen Michel tweetjéig tartottak.

Az Index a helyszínen úgy értesült egy uniós diplomatától, hogy Orbán távolmaradása egy előre egyeztett, konstruktív döntés eredménye volt, az Európai Tanács döntése pedig így is érvényes, hiszen senki sem ellenezte azt.

Később Charles Michel is erről beszélt újságíróknak a helyszínen, miután megjelent az újságíróknak fenntartott sajtóteremben. Mint fogalmazott,

fontos volt, hogy egyetlen tagállam se ellenezze a döntést, és ezért volt lehetőségünk ma este megtenni ezt a bejelentést

– zárta rögtönzött sajtótájékoztatóját Michel.

Arra, hogy hogyan jutottak el egy ilyen váratlan lépéshez, a legrészletesebben Leo Varadkar ír taoiseach – így hívják az ír miniszterelnök pozícióját – számolt be.

Varadkar a sajtónak arról beszélt, hogy Orbán Viktor részletesen kifejtette érveit az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése ellen, ugyanakkor

„Az volt a véleménye, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy meggyőzzön [minket], hogy a 28 tagállam nem a legjobb lépés. De ha 26 tagállam határozottan ezt az álláspontot képviseli, akkor nem akadályozza azt meg” – fogalmazott Varadkar, aki emiatt tisztelte Orbánt, ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök ettől függetlenül a jövőben még bármikor vétózhat a témában, már pedig a bővítési tárgyalások során egyhangú döntés szükséges.

Ugyanakkor a Politiconak két uniós tisztségviselő is arról számolt be, hogy

Ugyanakkor ez az ajánlás nem hirtelen jött, hanem már korában megegyeztek benne – elképzelhető, hogy még a csúcs előtti munkareggelin egyeztek meg ebben, ahol a magyar és német kormányfők mellett Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök és Charles Michel Európai Tanács-elnök vett részt.  

Orbán szerint rossz döntés született

A magyar kormányfő közösségi oldalán ugyanakkor egy kicsit másképp számolt be az eseményekről. A mindössze 51 másodperces videóban továbbra is amellett érvelt, hogy szerinte Ukrajna nem felkészült az uniós tagságra. Szerinte a jelenlegi helyzetben „teljesen értelmetlen és irracionális” megkezdeni a tárgyalásokat, és továbbra is fenntartja álláspontját. 

Magyarország nem is módosítja az álláspontját, ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés szülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így akarják, akkor menjenek a maguk útján. Magyarország ebben a rossz döntésben nem akar osztozkodni

– zárta videóját.

Később Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy Magyarország továbbra is ellenzi a tárgyalások megkezdését, ugyanakkor miután 26 uniós tagállam másképpen gondolja ezt, ezért a tárgyalásokat követően Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet és nem vett részt a szavazáson.

Ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát, de nem is vállalja a felelősséget ezért az elhibázott döntésért

– fogalmazott Orbán Balázs.

Ugyanakkor, mint arra emlékeztetett, „a konkrét tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntéshozatalra van szükség, és ez a döntés nem született meg, ez majd a későbbi időkre tolódik”.

Ezenkívül hozzátette, az Európai Tanács határozata elvi döntés, ezt követően még a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulni a tagállamoknak, és a következő években a tárgyalási eljárás során legalább 70 alkalommal kell egyhangú döntéshozatal útján támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Zelenszkij és Sandu is örül

A döntést pozitívan értékelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, illetve Maia Sandu moldáv miniszterelnök is. Zelenszkij X-oldalán úgy fogalmazott,

ez egy győzelem Ukrajnának, ez egy győzelem Európa egészének. Egy győzelem, ami motivál, inspirál és megerősít.

Szintén boldogan summázta a hírt Sandu. A moldáv miniszterelnök arról írt, hogy „ma érezzük Európa meleg ölelését”, majd kifejtette, hogy Moldova készen áll arra a kemény munkára, ami az EU-taggá váláshoz szükséges.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelbe 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)