Ha a szélsőjobb nyer, akkor népszavazáson döntenek Németország kilépéséről az unióból

A Financial Timesnak adott interjúban a 45 éves politikus azt mondta, hogy bizony a briteknek nagyon igazuk volt, amikor a kilépés mellett döntöttek, és Németországnak is el kell gondolkodnia egy esetleges dexiten. Megemlítette, hogy akkor tartanának népszavazást, ha kormányra kerülve nem tudnának olyan reformokat keresztülvinni, amelyek révén átalakíthatnák a szerintük a nem is közvetlenül választott Európai Bizottságot.

„Ha nem sikerül a reform, ha nem tudjuk újjáépíteni a tagállamok szuverenitását, akkor a döntést a választókra kell bízni, ahogyan tette ezt Nagy-Britannia, és lenne egy népszavazás a dexitről” – mondta a politikus.

A téma egyébként nagyon érzékeny Németországban, ahol a pártok többsége elkötelezetten támogatja az uniós tagságot. Emellett a német alkotmány nagyon szigorúan szabályozza a népszavazás kezdeményezését, és ha ki is írnák – az előzetes felmérések szerint – a választók többsége akkor is a maradás mellett döntene. Ugyanakkor nem érdemes elfelejteni, hogy az EU támogatottsága az AfD tagjai körében a legalacsonyabb.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD 22 százalékon áll, megelőzve támogatásban a Scholz-kormány mindhárom pártját (szociáldemokraták, zöldek, liberálisok), és csak kissé marad el az ellenzéki konzervatív CDU-tól.

Szeptemberben három keleti tartományban – Szászországban, Türingiában és Brandenburgban – tartanak önkormányzati választást, amelyen az AfD további előretörésére számítanak. A német belpolitika vezető pártjai azonban jelezték, semmilyen körülmények között sem hajlandók koalícióra lépni a szélsőjobbal. Ez némileg árnyalja további lehetőségeiket a hatalomba.

A német belbiztonsági szervek egyébként három keleti tartományban szélsőgesnek bélyegezték a pártot és követőit.

Kiszivárgott titkos találkozó

Az elmúlt napokban több tízezres AfD-ellenes megmozdulást gerjesztett az a kiszivárgott értesülés, amely szerint AfD-politikusok és egy szélsőjobbos osztrák csoport képviselői találkoztak és egyeztettek az ún. remigrációs tervről, amelynek alapján menekült hátterű személyek millióit telepítenék ki az országból, dacára annak, hogy német útlevelük van.

A hatalmas botrányra Weidel úgy reagált, hogy kirúgta azt a kollégáját, aki részt vett a találkozón. Ő maga egyébként nem volt jelent. Később a német sajtóban igyekezett puhítani a közvéleményt, amikor azt állította, csak azokat toloncolná ki, akik csalárd fondorlattal jutottak német állampolgársághoz, vagy az olyanokat, akiknek ugyan kettős állampolgárságuk van, de terrorizmussal gyanúsítják őket, illetve elítélt bűnözők.

Keményen fogalmazott a befogadott több mint egymillió ukrán menekülttel kapcsolatban is. Az AfD társelnöke szerint hiba volt segélyeket adni nekik, és tudatában kell lenniük a menekülteknek, hogy ha véget ér a háború, akkor haza kell menniük, mert Ukrajnában lesz rájuk szükség, újjáépíteni az országot. 

(Borítókép: Alice Weidel. Fotó: Michele Tantussi / AFP)