Szijjártó Péter: Ha valahol van képmutatás és kétszínűség, akkor ez az

A külgazdasági és külügyminiszter azzal kezdte, hogy a világot sújtó biztonsági válságok miatt a világgazdaság és a világkereskedelem komoly kihívásokkal szembesül, ez különös kihívások elé állítja az olyan országokat, amelyek exportorientáltak, valamint teljesítményüket jelentős mértékben meghatározzák a beruházások.

Így van ezzel Magyarország is, „Magyarország különösen érdekelt a világkereskedelem és a világgazdasági folyamatok zavartalanságában, szabadságában”.

Szijjártó Péter szerint két kihívás áll a világgazdaság és a világkereskedelem szabadsága előtt:

• politikai, ideológiai fenyegetések, „politikai, ideológiai akadályokat gördítenek a világgazdaság szabadsága elé”;
• a másik a biztonsági fenyegetések csoportja.

Magyarországnak az az érdeke, hogy a világgazdaságot és a világkereskedelmet megszabadítsák a politikai, ideológiai és a biztonsági fenyegetésektől is – húzta alá a miniszter, hozzátéve: a leghatározottabban támogatják azt, hogy a Kereskedelmi Világszervezet a következő miniszteri tanácsülésen elfogadja a globális beruházáskönnyítési megállapodást, ez segítséget jelenthet abban, hogy a beruházások szabad áramlásának politikai, ideológiai akadályait meg tudják szüntetni.

Szijjártó Péter úgy látja, hogy a keleten felhalmozódó tőke és a robbanásszerű technológiai fejlődés miatt a következő évtized Európában a beruházások évtizede lesz, ebben a versenyben pedig Közép-Európa sikeresebb Nyugat-Európánál, amiben Magyarország főszerepet játszik.

A miniszter szerint ezért jogi köntösbe bújtatott támadásokkal próbálják csökkenteni a versenyelőnyünket, ezt a kormány visszautasítja.

Kelet és nyugat civilizált gazdasági együttműködésének Magyarország a nyertese. Ez abból is látszik, hogy a világgazdaság legdominánsabb folyamata, a globális autóipar átállítása elektromos alapokra nagyon fontos kelet–nyugati együttműködésen, praktikusan német–kínai együttműködésen alapszik. Ennek az együttműködésnek Magyarország lett az európai találkozási pontja

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a német autógyárak magyarországi jelenlétével, a kínai BYD, valamint az akkumulátorgyárak érkezésével Magyarország egy szűk elitklub tagja lett, amely biztosítja, hogy a magyar gazdaság a következő időszakban is növekedési pályán tud maradni.

Szijjártó Péter a biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban kiemelte a Vörös-tengeren látott helyzetet, a miniszter egyúttal leszögezte: a világ tengerein rendet kell tartani, biztosítani kell a szabad hajózás és kereskedelem lehetőségét a nemzetközi jogszabályokkal összhangban, de úgy, hogy a rendtartás vagy teremtés ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját.

Szijjártó Péter megjegyezte, az, hogy a vörös-tengeri konfliktus európai gyárak időleges leálláshoz vezetett, mutatja a Kelet és a Nyugat egymásra utaltságát.

Halálos fenyegetés

Szijjártó Péter az őt ért halálos fenyegetésről elárulta: hétfőn értesültek róla, hogy az ukrajnai nagykövetségen keresztül érkezett fenyegetés a január 29-én esedékes külügyminiszteri találkozóval összefüggésben.

A miniszter világossá tette: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajnával jó legyen az együttműködés, a kárpátaljai közösség érdekében próbálnak megállapodásra jutni. Az ukrán hatóságok biztosították a magyar felet, hogy a legkörültekintőbb biztonsági intézkedések lesznek a találkozón.

Szijjártó Péter Svédország NATO-tagságának ratifikációjáról úgy fogalmazott, a magyar kormány megtette, amit ígért, benyújtotta a parlamentnek az előterjesztést, de a kormánypárti frakciókban vannak olyan képviselők, akik „inzultusnak veszik, ha az ő mandátumszerzésüket, az ő parlamenti képviselőségüket illegitimnek, diktatórikusnak nevezik”.

A miniszter úgy vélekedett, bizalomépítésre lenne szükség, ennek érdekében küldött meghívót Orbán Viktor a svéd miniszterelnöknek.

Szijjártó Péter végül az európai–kínai együttműködésről elmondta, „ha valahol van képmutatás és kétszínűség, akkor ez az”. A tárcavezető szerint azok fogalmaznak meg politikai vádakat nyugatról a közép-európai országokkal szemben, akik a legfőbb versenytársaik a kínai beruházásokért.