Mindenki meglepődött, amikor kiderült, hogy ki robbantotta ki az AfD elleni tüntetéssorozatot

Az AfD elleni németországi utcai tiltakozásokat egy Correctiv nevű oknyomozó portál robbantotta ki, amely tudósítást közölt egy novemberi, Potsdamban tartott titkos találkozóról, ahol állítólag szélsőjobboldali személyek és radikális jobboldalinak tartott politikusok a Németországban élő több millió bevándorló kitoloncolásáról egyeztettek. Kiderült, hogy nem ez az első botrány, amelynek a kirobbantásában a lap élen jár, továbbá, hogy a támogatói között ott van a Deutsche Telekom, a Google németországi leányvállalata vagy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány is – írja az Infostart. 

A több tízezres AfD-ellenes megmozdulást gerjesztő, kiszivárgott értesülés szerint AfD-politikusok és egy szélsőjobbos osztrák csoport képviselői találkoztak és egyeztettek az ún. remigrációs tervről, amelynek alapján menekült hátterű személyek millióit telepítenék ki az országból, dacára annak, hogy német útlevelük van. A Correctiv szerint a találkozón az AfD, valamint a CDU egyik ismert nem hivatalos csoportosulása, az Értékek Uniója (WerteUnion) néhány tagja vett részt. 

Kapóra jött a kiszivárogtatás

A portál cikke óriási felháborodást keltett baloldali körökben, és tízezrek vonultak a német nagyvárosok utcáira az elmúlt napokban, amik részint AfD-ellenes megmozdulások is. 

Az AfD elnöke azóta kiiktatta a pártból a potsdami találkozón jelen lévő munkatársát. A vélelmezett szélsőjobboldali veszély elleni tüntetéssorozat jól jöhetett a népszerűségének mélypontján lévő baloldali-liberális-zöld koalíciónak. Az ügy, világít rá a lap, rendkívül jól jött a legitimációs problémákkal küzdő, a gazdatüntetésekkel és a gazdasági visszaeséssel egyelőre megbirkózni képtelen német koalíciós kormánynak.

A magát közérdekű médiavállalkozásként feltüntető Correctivnek voltak már hasonló jellegű tényfeltárásai: korábban kiderítették például, hogy a párt szabálytalanul jutott támogatáshoz a 2017-es választás kampányában, ennek nyomán 130 ezer euró visszafizetésére kötelezték a pártot, valamint ennek többszörösére büntették. 

A portál online újságíró-iskolát is működtet, könyveket ad ki, és 2017-ben első német partnere lett a Facebooknak, az álhírek kiszűrésére külön részleget tart fenn a Meta támogatásával, és jó néhány vitatott döntés meghozatalában is részt vett, cenzúrával is megvádolták a szervezetet.

Véletlenül egybevágnak az érdekek 

Az újságot David Schraven német újságíró alapította 2013-ban, leleplezéseit pedig politikai viták és megosztottság kísérte. A Brost Alapítvány az induláskor hárommillió eurós tőkét biztosított a Correctivnek az első három évre. Másik nagy támogatója a baloldali Der Spiegelt megalapító Rudolf Augsteinről elnevezett alapítvány volt, de a rendszeres támogatói között ott van a Deutsche Telekom, a Google németországi leányvállalata vagy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. Az elérhető legutóbbi jelentése szerint 2021-ben a Correctiv legnagyobb bevétele az 1000 euró alatti egyéni befizetésekből, az itthon már elhíresült „mikroadományokból” származott, ez elérte az 1,3 millió eurót, a legnagyobb ismert támogatója az eBay-alapító Pierre Omidyar által létrehozott Luminate – Omidyar Network Alapítvány több mint 400 ezer euróval, majd utána a Schöpflin Alapítvány, az Adessium Alapítvány, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány és a Rudolf Augstein Alapítvány – tájékoztatott a lap.