Újabb gigaállam jelentkezett be nukleáris nagyhatalomként

Kína nukleáris arzenált épít fel az Egyesült Államokkal kialakult nagyhatalmi rivalizálása miatt. Az ukrajnai háború tovább mélyítette a feszültségeket Oroszország és a Nyugat között, amire Kína is igyekszik kellőképp felkészülni – írja a The New York Times.

Washington és Peking már régóta dolgozik a kapcsolatok helyreállításán, azonban továbbra is mély a katonai és gazdasági feszültség. Az utóbbi években számos kellemetlen ügy mélyítette el a konfliktust Amerika és Kína között. A kereskedelmi és emberi jogi viták mellett a Covid–19-világjárvány eredete, kémkedési vádak és Tajvan függetlensége is a kiemelt problémák között szerepelt. Júniusban Joe Biden még „diktátorként” emlegette Hszit, ami szintén kiverte a biztosítékot Pekingben.

A lap szerint a kínai elnök hatalomra kerülése óta fontos tartja, hogy Kína kellő mennyiségű nukleáris fegyverrel rendelkezzen.

Kína nemcsak védelmi pajzsként tekinthet a nukleáris fegyvereire, hanem elrettentő erőként is bevetheti őket. Mint írták, még az atomfegyverek alkalmazása nélkül is pusztító rakétákkal figyelmeztetheti az ellenfeleit. A Kínai Nemzetvédelmi Egyetem egyik kutatója korábban úgy nyilatkozott, hogy „a fejlettebb technológiával rendelkező országoknak békeidőben is erőteljes hangja lesz, és kezdeményező szerepet tölthetnek be egy háborúban”.

Épülőben a harmadik nukleáris szuperhatalom 

Az utóbbi években Kína megduplázta nukleáris arzenálját, így jelenleg több mint 500 robbanófejjel rendelkezik. Ha Peking a jelenlegi ütemben folytatja a beruházásokat, úgy 2035-re már 1500 töltettel rendelkezhet. A számokat tekintve az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris arzenáljával lesz összemérhető, tehát

Megjegyezték, hogy Kína növekvő nukleáris képességei Tajvan jövőjére is hatással lehetnek. Kína saját területeként tekint a szigetre annak ellenére, hogy a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta Tajvannak önálló kormánya van. Peking az elmúlt évtizedekben minden lehetséges eszközt bevetett, hogy Tajpejt diplomáciai értelemben elszigetelje a világ többi országától. Emellett az utóbbi időben gyorsuló ütemben bővítették a kínai haditengerészetet is.

A lap szerint a nukleáris fegyverek elrettenthetik az Egyesült Államokat attól, hogy a jövőben aktívabban segíthesse Tajvant. Példaként említették Oroszországot, miszerint atomfegyvereivel sikeresen megfékezte a Nyugatot abban, hogy aktívabban támogassa Ukrajnát a háborúban.

Fokozódik az atomháború kockázata

Ahogy az Index beszámolt róla, a hírhedt „végítélet órája” 2024-ben sem változott. Eszerint – szimbolikusan – továbbra is mindössze 90 másodpercre vagyunk a nukleáris armageddontól.

Az atomtudósok szerint ilyen közel még soha nem volt a „végítélet órája”. Ennek szerintük több oka van: az Oroszország ukrajnai inváziója közepette tett, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos lépések, a gázai háború és az egyre súlyosbodó klímaváltozás, továbbá kitérnek a mesterséges intelligencia és az új biotechnológia okozta kihívásokra is.

A chicagói székhelyű nonprofit szervezet 1947-ben, a második világháborút követő hidegháborús feszültségek idején hozta létre a „végítélet óráját”. Ezzel kívánták figyelmeztetni a közvéleményt, hogy milyen közel van az emberiség a világ elpusztításához.

A tudósok szerint a baljós tendenciák továbbra is a katasztrófa felé mutatnak. Problémaként említették meg, hogy többek között Kína, Oroszország és az Egyesült Államok mind nagy összegeket költenek nukleáris arzenáljuk bővítésére vagy modernizálására. Ezzel növelve a tévedés vagy hibázás lehetőségét, így pedig fokozódik a nukleáris háború kockázata.