Zsidók meggyilkolására készült Irán Svédországban – állítja a svéd közrádió

A Sveriges Radio egy terjedelmes (a svéd mellett angolul is publikált) írásban számolt be az esetről, amelynek bizonyos részletei már korábban is nyilvánosak voltak.

A svéd hatóságok még 2021 áprilisában vettek őrizetbe egy iráni párt, mivel a svéd titkosszolgálat információi szerint terrorcselekményekre, több ember meggyilkolására készülhettek. Azt viszont eredetileg nem közölték, hogy kik lehettek volna célpontjaik. 

Hans Ihrman svéd főügyészhelyettest a rádió munkatársai most megkérdezték arról, hogy tud-e nyilatkozni a konkrét részletekről.

Nem. Sőt, ami azt illeti, nem is tehetném meg, ha akarnám se 

– hangzott a főügyészhelyettes válasza. Ugyanakkor az újságíróknak sikerült megtudniuk az eset részleteit. 

Menekültnek adták ki magukat, terroristák voltak 

Mint a cikkből kiderült, az iráni pár célpontjai Svédországban élő zsidók lettek volna. A Sveriges Radio szerint legalább három személy a célkeresztben volt, köztük egy svéd–amerikai kettős állampolgár is.  

A két személy több mint öt éven át élt Svédországban hamis személyazonossággal azelőtt, hogy az akció előkészítését megkezdték volna. Mint írták, ők ketten még 2015-ben,

Az IRGC számos alkalommal hajtott végre erőszakos cselekményeket külföldön, és egyes országok (pl. az Egyesült Államok) terrorszervezetnek minősítették őket. A Sveriges Radio szerint rendőrségi forrásoktól úgy értesült, hogy a két ügynököt (akiket Mahdi Ramezani, valamint Fereshteh Sanaeifarid néven meg is neveztek a cikkben) 2021 elején aktiválhatta a gárda.

A nyomozati adatok szerint 2021 elején mindketten Iránba utaztak, találkoztak az IRGC több másik ügynökével, és egy bizonyos összegű pénzt is kaptak tőlük az akcióra. Ezt követően visszatértek Svédországba, vásároltak egy autót, és elkezdték összegyűjteni a célpontok lakcímeit, valamint fotókat készíteni róluk. Ezután vették őrizetbe őket, viszont arra vonatkozóan a nyomozás alatt sem találtak bizonyítékot, hogy a pár pontosan miként akarta végrehajtani a gyilkosságokat.

A kiszemelt célpontjaik egyike volt Aron Verständig, a Svéd Zsidó Közösségek Hivatalos Tanácsának elnöke is. Ő most azt mondta az újságíróknak, hogy 2021 szeptemberében hívták fel a svéd titkosszolgálattól azzal kapcsolatban, hogy egy terrorcselekmény célpontja lehetett volna.  

Irán Izraelnek akar ártani, és nagyon nehéz nekik ilyen dolgokat tenni Izraelben. Ezért ehelyett véletlenszerűen választanak ki olyan embereket, akik valamilyen hivatalos pozíciót töltenek be a zsidó diaszpórában, és megpróbálnak félelmet kelteni

– mondta az újságíróknak Verständig arról, hogy miért éppen Svédországban készülhettek egy ilyen akcióra.

Az ügy vége az lett, hogy a párt 2022-ben kiutasították Svédországból, és visszatértek Iránba. Hans Ihrman főügyészhelyettes ezzel kapcsolatban annyit elárult:

Erős a meggyőződésünk, hogy Irán megbízásából voltak itt. Itt, Svédországban nagyon komoly biztonsági fenyegetésnek tekintették őket. És ez az oka annak, hogy kiutasították őket, még akkor is, ha nem tudtuk őket felelősségre vonni.

A svéd titkosszolgálat, a SÄPO az újságírók kérdésire válaszolva szintén nem akart a részletekbe menni. Annyit viszont hajlandóak voltak megerősíteni, hogy értékelésük szerint az érintettek valóban iráni ügynökök voltak. „Megítélésünk szerint egyértelmű kapcsolat volt közöttük és a Forradalmi Gárda között” – mondta Daniel Stenling, a SÄPO elhárítási részlegének vezetője.

Az oknyomozók megkérdezték Svédország iráni nagykövetségét is az esetről, de ők nem akartak nyilatkozni.

A Migrációs Ügynökség figyelmen kívül hagyta az intő jelzéseket; az FBI is rajtuk volt 

A Sveriges Radio szerint a párnak a Svéd Migrációs Ügynökséget is sikerült megtévesztenie, mivel 2017-ben menekültjogot kaptak. Ezzel kapcsolatban megkérdezték a Migrációs Ügynökséget is, de annak szóvivője elutasította a válaszadást a legtöbb kérdésükre. 

Ugyanakkor az újságírók hozzájutottak néhány titkosított dokumentumhoz, és ezek alapján úgy vélik, a Migrációs Ügynökség több figyelmeztető jelet is figyelmen kívül hagyott a két személyt illetően. E dokumentumok egyike szerint például az ügynökséghez már 2016-ban eljutottak bizonyos információk arról, hogy a pár egyik tagjának személyazonossága hamis, és hogy az illető valójában a Forradalmi Gárda ügynöke lehet.

Hasonló jelzés lehetett volna az, hogy a pár benyújtott személyes dokumentumai hamisnak bizonyultak, vagy hogy egy nyelvészeti elemzésben is megkérdőjelezték az állítólagos afgán származásukat (az iráni akcentusuk miatt).

Mindezek ellenére kapták meg a menedékjogot 2017-ben. Arra a kérdésre, hogy szerintük megfelelően kezelték-e ezt az esetet, a Migrációs Ügynökség szóvivője, Jesper Tengroth azt mondta:

A legfontosabb, hogy a végén minden jól alakult.

Majd – arra a felvetésre válaszolva, hogy több svédet is meggyilkolhattak volna, ha a titkosszolgálat nem lép közbe – hozzátette, hogy utólag visszatekintve valószínűleg csinálhatták volna jobban a dolgukat, de ami megtörtént, azon már nem tudnak változtatni. 

A Sveriges Radio szerint a svéd–amerikai kettős állampolgár tervezett meggyilkolása miatt az FBI is vizsgálatot indított az iráni pár ellen. Erről Hans Ihrmant is megkérdezték, de a főügyészhelyettes csak annyit erősített meg, hogy valóban indult egy bűnügyi eljárás a pár ellen az Egyesült Államokban is.

A cikk szerint egy amerikai állami ügyész vizsgálta az ügyet, vádemelés azonban már nem lett belőle. A Sveriges Radio interjút kért az illetékes amerikai ügyészségtől, de ők nem akartak nyilatkozni az esetről.

Korábban még azt hitték róluk, hogy az iráni disszidensek ellen készültek akcióra 

Az említett párral egyébként már korábbi külföldi híradásokban is lehetett találkozni: akkor még az álnevükön (Salma Khormai és Javad Malekshahi) emlegették őket, és azt feltételezték róluk, hogy a Svédországban élő iráni disszidensek lehettek a célpontjaik.

E feltételezés azon alapulhatott, hogy Irán már évtizedek óta folytat titkosszolgálati tevékenységeket és hajt végre merényleteket a külföldön élő iráni disszidensek ellen (Svédországban a becslések szerint mintegy 100 ezer iráni származású személy élhet). 2021-ben az IranWire nevű oldal is részletesen írt arról, hogy milyen akciókat hajthattak végre e disszidensek ellen Svédországban. 

Az egyik legismertebb eset Habib Farajollah Chaabé volt. A Svédországban élő kettős állampolgárt az iráni hatóságok egy 2018-as, Iránban történt robbantásos merénylet megszervezésével gyanúsították. 2020-ban iráni ügynökök rabolták el Törökországban, majd 2023 májusában ki is végezték. 

Tovább rontotta a két ország viszonyát az, hogy tavaly Svédországban több alkalommal is Koránt égettek az iraki disszidensek a külképviseletek épületei előtt. Emiatt augusztusban a terrorizmus veszélyére is figyelmeztették a külföldön élő svédeket.