A Gázai övezet gyakorlatilag lakhatatlanná vált – így fest most a térség

A jelentések szerint csaknem kétmillió gázai lakos, azaz a lakosság több mint 85 százaléka menekült el az otthonából az elmúlt négy hónapban, vagyis azóta, hogy Izrael megkezdte katonai műveletét válaszul a Hamász október 7-i halálos támadásaira – írja a BBC. 

A Gázai övezet 2007 óta áll a Hamász ellenőrzése alatt, és Izraelnek feltett szándéka, hogy megsemmisítse az országa elpusztítása mellett elkötelezett iszlamista csoport katonai és kormányzati képességeit. A 41 km hosszú és 10 kilométer széles, sűrűn lakott enklávé az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője szerint „egyszerűen lakhatatlanná vált”.

Izrael figyelmeztette a civileket, hogy inváziója előtt ürítsék ki a Gázai övezet Vádi Gáza folyótól északra eső részét. Az evakuálási terület magában foglalta Gáza városát – amely a Gázai övezet legsűrűbben lakott területe. Az északi, Izraelbe vezető Erez határátkelőt lezárták, így az evakuációs övezetben élőknek nem volt más választásuk, mint a déli városrészek felé venni az irányt.

Hogy került mindenki Rafahba? 

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a Gázai övezet déli részére összpontosítják műveleteiket. A fő déli területeket – Khan Júniszt és Rafahot – bombázták, és az izraeli csapatok összecsaptak a Hamász harcosaival a helyszínen. A palesztinoknak, köztük azoknak is, akik az északi harcok elől menekültek, azt mondták, hogy költözzenek egy úgynevezett biztonságos területre, al-Mawasiba, egy keskeny, főként mezőgazdasági területből álló sávba a Földközi-tenger partján, közel az egyiptomi határhoz. Az ENSZ szerint a Khan Júniszban és Deir al Balahban zajló harcok már több tízezer embert kényszerítettek arra, hogy a déli Rafah kerületbe meneküljön, ahol több mint egymillió ember szorult egy rendkívül zsúfolt területre. 

Az ENSZ szerint Gáza lakosságának valamivel több mint 75 százalékát – mintegy 1,7 millió embert – már azelőtt menekültként regisztrálták, hogy Izrael figyelmeztette a palesztinokat, hagyják el Gáza északi részét. A menekültek közül több mint 500 ezren már eddig is az övezet zsúfolt táboraiban éltek, Izrael figyelmeztetései nyomán azonban a kitelepítettek száma gyorsan emelkedett, és az ENSZ adatai szerint október 7. óta 1,9 millióan menekültek el az otthonaikból. A konfliktus előtt Gázában átlagosan több mint 5700 ember élt négyzetkilométerenként, most ez a szám több mint 9000 Gáza város legsűrűbben lakott területén. 

Félmillió embernek már biztosan nem lesz hová hazatérnie

Az ENSZ szerint Gáza lakosságának több mint fele az eredetileg 250 ezer lakosú Rafahban zsúfolódott össze. Az életkörülményeik szörnyűek – a túléléshez nélkülözhetetlen alapvető szükségletek nem állnak rendelkezésre, éhség, betegség és halál leselkedik az emberekre – mondta Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési koordinátora. Figyelmeztetett továbbá, hogy a Gáza középső és déli részén elhelyezkedő szükségszállásokon is egyre komolyabb gondot okoz a túlzsúfoltság. 

Izrael már több száz légicsapást mért Gázára, a konfliktus kezdete óta több mint 29 ezer bombát és rakétát vetett be, jelentős károkat okozva az épületekben és az infrastruktúrában. Gázai tisztviselők szerint a helyi otthonok több mint fele megsemmisült, lakhatatlanná vált vagy megrongálódott a konfliktus kezdete óta, és megközelítőleg 500 ezer embernek nem lesz hová visszatérnie. Legalább 150 ezer épület károsodott a Gázai övezet egész területén. Észak-Gáza és Gáza város viselte a legnagyobb terhet, a két északi régióban az épületek legalább 70 százaléka károsodott, csak Khan Júniszban pedig 62 százaléka. 

Számos egészségügyi intézmény vált működésképtelenné a bombák okozta károk, továbbá az ellátmány és az üzemanyag hiánya miatt. Az ENSZ szerint a kórházi kapacitás túlterhelt, és Gáza 36 kórházából csak 13 működik még részben. A Hamász október 7-i támadásai miatt több mint 1200 izraeli és külföldi állampolgár halt meg. A gázai, Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint azóta több mint 27 ezer palesztin – köztük mintegy 8 ezer gyermek – halt meg izraeli légicsapások és hadműveletek következtében. A zsúfolt sátortáborok, még Rafah néhány temetőjébe is behatoltak.

Az alábbi videóban az látható, amint izraeli dróncsapás ér egy mentőautót Gázában. 

A lakosság 90 százaléka rendszeresen éhezik

Az IDF a szárazföldi hadműveleteket azzal kezdte, hogy északnyugat felől a part mentén, és északkelet felől Beit Hanoun közelében behatolt Gázába. Néhány nappal később az izraeli erők átvágtak a terület közepén, Gáza várostól délre. Páncélozott buldózerek alakítottak ki útvonalakat a harcjárművek és a csapatok számára, miközben az izraeli erők megpróbálták megtisztítani a területet a Gáza északi részén állomásozó Hamász-harcosoktól. Miután Gázát „kettévágták”, az izraeliek tovább nyomultak Gáza városába, ahol a Hamász ellenállásába ütköztek. Bár egyes területeken még mindig vannak összecsapások, a Washingtoni Hadtudományi Intézet elemzői szerint az izraeli erők megkezdték Gáza északi részének biztosítását. 

Már a jelenlegi konfliktus előtt is a gázai lakosság mintegy 80 százaléka szorult humanitárius segélyre, és bár Izrael engedélyezte a segélyek bejuttatását Egyiptomból, a segélyszervezetek szerint ez közel sem elég. A Világélelmezési Program szerint a gázai lakosság fele éhezik, és a lakosság 90 százaléka rendszeresen egy teljes napig is élelem nélkül marad.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a 7 napos tűzszünet lehetővé tette, hogy a segélyszervezetek naponta átlagosan 170 teherautónyi segélyszállítmányt és 110 ezer liter üzemanyagot szállítsanak. A segélyszállító teherautók továbbra is áthaladnak a Gázai övezeten, de a WHO figyelmeztetett, hogy a segélyszállítás leküzdhetetlen kihívásokkal áll szemben, mivel a területet intenzív bombázások, a mozgásuk korlátozása, megakadt kommunikáció és üzemanyaghiány sújtja.

Mindenki fél a rafahi hadművelettől

Ráadásul a gázai határ menti kisvárosba, Rafahba zsúfolódott palesztinok százezrei kénytelenek elgondolkodni azon, hogy ismét elhagyják a lakóhelyüket, mivel izraeli offenzíva fenyeget. A közelgő izraeli támadástól való félelmet fokozták a Rafahhoz közeli csapások, többek között az izraeli ágyúnaszádok, amelyek szerdán a városba vezető nyugati utat lőtték. Az e heti hangulatot jellemezve Raed al-Nims, a Palesztin Vörös Félhold Társaság gázai médiaigazgatója azt mondta: „Mindenki fél a rafahi szárazföldi hadművelet kiterjesztésétől.”

A növekvő kétségbeesés érzését az is növeli, hogy azon kevesek közül, akik az elmúlt napokban megpróbálták elhagyni a várost olyan területek felé, mint a Gáza középső részén fekvő Nuseirat, néhányan elvesztették a kapcsolatot családtagjaikkal. A The Guardiannek a héten nyilatkozó családok többsége azt jelezte, hogy megvárja az izraeli katonai evakuálási parancsot, abban a reményben, hogy az egy teljes körű támadás esetén biztonságos menekülési útvonalat jelöl ki. Izraeli tisztviselők azt mondták, hogy a hadsereg a rafahi szárazföldi offenzíva előtt egyeztetni fog Egyiptommal, amely egyre inkább aggódik a határán történő offenzíva kilátása miatt, és meg fogja keresni a módját annak, hogy a legtöbb kitelepített embert észak felé evakuálják. A helyszínen kialakult helyzetet tekintve azonban nem világos, hogyan. A Gázai övezet több mint fele izraeli katonai evakuálási parancs alatt áll, miközben folytatódnak a harcok, valamint az otthonok és a polgári infrastruktúra széles körű pusztítása.

Arról, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő visszautasította a Hamász tűzszüneti ajánlatát, ebben a cikkünkben írtunk.