Újabb pofonba szaladt bele a Republikánus Párt

Február 13-án tartottak egy időközi választást az Egyesült Államokban a hármas new york-i kongresszusi körzetben, miután a 2022-ben a mandátumot megszerző, a Republikánus Párt színeiben induló George Santost még tavaly decemberben megfosztották mandátumától.

Santos egy rendhagyó figurája volt a Kongresszusnak: 2022-es kampányában gyakran tett olyan hamis kijelentéseket, miszerint édesanyja a 911-es terroresemény alatt vesztette életét, miközben évekkel később halt meg, de egyetemi végzettségéről és önéletrajzának más részeiről is hazudott.

George Santos ellen emiatt végül 23 vádpontban emeltek vádat csalás miatt, a Kongresszus pedig 311–114 arányban megfosztotta mandátumától.

Így a mandátumára kiírt választásnak a tétje többek között az volt, hogy a demokratáknak sikerülhet-e visszahódítani a körzetet a republikánusoktól, miután 2022-ben Santos legyőzte az inkumbens Tom Suozzit. Emellett jó fokmérője volt annak is, hogy a demokraták hogyan állnak Long Islandben, ami az utóbbi négy évben inkább a jobboldal felé fordult – 2021 és 2023 között a körzet mind a négy mandátumát republikánus jelöltjei szerezték meg, ahogy a fontos helyi hivatalokat is.

A demokrata jelölt a szavazatok 53,9 százalékát szerezte meg, míg republikánus kihívója, Mazi Philip 46,1 százalékot kapott.

Suozzi győzelmi beszédében arról értekezett, hogy az ország rendkívül megosztott, és párbeszéd helyett inkább kiabálnak egymással a felek. Szerinte így nem mehet tovább, és a válasz az, ha az embereket megpróbálják összehozni és megtalálni a közös pontokat.

Biden-ellenes kampány mindkét oldalon

Ugyan a mostani választásból túl sok következtetést nehéz levonni, azonban mindkét párt kipróbálhatta, jelöltjeiknek milyen témákkal és üzenetekkel érdemes operálniuk majd a kampány során novemberben a rendes választásokon, amikor a Képviselőház mind a 435 mandátumáról, a Szenátus harmadáról, illetve az elnök sorsáról döntenek majd a választók.

Mivel a körzetben túlzottan sem Joe Biden, sem pedig valószínűsíthető kihívója, Donald Trump sem népszerű, ezért a demokrata Suozzi kampányát leginkább a két párt közötti együttműködés fontosságára, illetve az elnökjelöltek kritikájára húzta fel.

Joe Bident többek között leöregezte, emellett kiállt az erősebb határvédelem és az illegális migráció visszaszorítása mellett.

Így a hosszú évekig dolgozott törvényjavaslat elhasalt, a demokrata Suozzi pedig annak bukását összekötötte kihívójával, Philippel, mondván, a republikánusok nem tudnak kormányozni és a kompromisszumra sem hajlandóak – a törvényjavaslat megbuktatása a későbbiekben még visszaüthet a mostani körzetekhez hasonló csatatérkörzetekben.

Az egyébként Etiópiában született, majd Izraelből legálisan az Egyesült Államokba emigrált republikánus jelölt, Mazi Philip kampányát leginkább a határvédelemre, az illegális migrációra és a gazdaság élénkítésére húzta fel.

A republikánus politikus kampányában lényegében azt állította, hogy a mostani választás „az országunk megmentéséről szól” – Philip azzal érvelt, hogy a demokraták semmit nem tennének e témákban, ugyanakkor mint fentebb megjegyeztük, ezen üzenet nem teljesen volt hiteles, mivel a határvédelem és az illegális migráció kapcsán épp saját pártja szavazta le a kétpárti együttműködéssel kidolgozott törvényjavaslatot.

Trump szerint rossz jelölt, Biden és Haley szerint Trump miatt győztek a demokraták

A választások eredményére természetesen reagált Joe Biden inkumbens elnök, illetve a két republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump és Nikki Haley is.

Trump közösségi oldalán közzétett üzenetében leginkább Philipet kritizálta – eleve „nagyon ostoba nőnek” nevezte –, amiért szerinte ő nem volt „igazi” jelölt, mivel az előválasztás során nem volt hajlandó Trump mellé kiállni.

Az egykori elnök szerinte a kizárólag hozzá hű, szlogenje, a Make America Great Again miatt csak MAGA-nak nevezett szavazótábor – ami Trump szerint a Republikánus Párt szavazóinak a többsége – részben emiatt úgy érezte, nem tisztelik őket, és azért maradtak otthon, miközben a választáson való részvételt a rendkívül zord, havas időjárás is befolyásolhatta, hiszen míg a demokraták inkább szavaznak napokkal korábban, addig a republikánusok inkább a választás napján szeretik leadni szavazataikat.

Ezzel szemben Joe Biden demokrata elnök, illetve Nikki Haley, a republikánus elnökjelölt-aspiráns szerint a mostani eredmény azt bizonyítja,

Joe Biden kampánymenedzsere közleményében úgy fogalmazott, szerinte az egykori elnök „extrém agendáját” a választók elutasítják, míg a republikánus elnökjelölti versenyben rosszul álló Haley szóvivője úgy látja, Donald Trump még továbbra is „egy hatalmas súly” a republikánus jelölteknek, ami lehúzza őket.

Utalva arra, hogy Donald Trump vezetésével a pártnak mindössze 2016-ban sikerült győzni, azóta mindegyik választáson vagy alulmaradtak, vagy pedig felemás eredményeket ért el a párt.

Elfogyó republikánus többség

Ezzel a Képviselőházban még szűkebbé vált a republikánus többség: a 435 fős Képviselőházban – ahol jelenleg három szék betölthetetlen –,

Így pedig még nehezebb helyzetben van a házelnöki poszton Kevin McCarthyt követő Mike Johnson, ugyanis a fontos szavazásoknál egyáltalán nem engedheti meg, hogy akár csak egy képviselőtársa is kihátráljon belőle, már pedig a nála jóval tapasztaltabb McCarthy ebbe bukott bele. 2021. január 6-án, a mostani kongresszus elején még 222–213 arányban oszlottak meg a mandátumok a republikánusok és a demokraták között, az időközben 218–213-re változott.

Emiatt az este több republikánus is csalódottságának adott hangot az eredmények kapcsán – a CNN-nek egy név nélkül nyilatkozó képviselő úgy fogalmazott, hogy azok a republikánusok, akik Santos mandátumának megfosztása mellett kardoskodtak, „tartoznak egy bocsánatkéréssel és tízmillió dollárral” – utalva a kampány során elköltött republikánus pénzekre.

A jelenleg három betöltetlen szék – Kevin McCarthy megbuktatott republikánus házelnök még tavaly decemberben mondott le kaliforniai mandátumáról, az ohio, szintén republikánus Bill Johnson idén januárban, míg a demokrata Brian Higgins február elején – sorsáról a május 21-én, június 11-én és április 30-án fognak dönteni a választók.

(Borítókép: Donald Trump republikánus elnökjelölt és volt amerikai elnök beszél a támogatókkal egy kampánygyűlésen a Sheraton Portsmouth Harborside Hotelben 2024. január 17-én Portsmouth New Hampshire-ben. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)