Bizonyos nyugati politikai körök már most arra készülnek, hogy minél előbb helyreállítsák kapcsolatukat Oroszországgal, ha a konfliktus véget ér – írta cikkében a brüsszeli Politico.
A lap úgy fogalmazott, hogy ez több ország részéről egy kimondatlan célkitűzés, és megmutatkozik abban is, hogy egyesek vonakodnak bizonyos eszközökkel támogatni Ukrajnát.
Konkrét példaként Németországot hozták fel, amely hónapok óta nem adja át a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat, és amelynek kormányfője azért nem szeretné Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság jelenlegi elnökét a NATO főtitkáraként látni a jövőben, mert túl oroszellenesnek tartja.
A Nyugat nem mondott le Ukrajnáról. De a kockázatkezelés előtérbe kerülése azt mutatja, hogy a konfliktus lezárására és a Putyinnal való, minél előbb történő megegyezésre törekszik. A konfliktust illetően nyitott kérdés, hogy ez a megközelítés megakadályozza-e a katasztrófát – vagy éppenséggel valami még rosszabbat idéz elő
– írta a lap.
Oroszország mostanáig 48 darab Iszkander típusú rakétakilövőt telepített az ukrán határ mentén – jelentette ki Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában.
A hírszerző tiszt hozzátette, hogy az orosz hadseregben
létrehoztak egy új taktikai csoportot, amely ballisztikus rakétákat indít orosz területről Ukrajnára.
Szkibickij elmondta, hogy adataik szerint az Ukrajna területén lévő orosz csapatok szárazföldi egysége jelenleg mintegy 470 ezer katonát tesz ki. Hozzátette, hogy új erőkkel jelent meg az ukrán területeken az orosz nemzeti gárda (Roszgvardija) is, amely mintegy 33 ezer fegyveressel van jelen Ukrajnában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!