Lengyelország is belép a klubba, ahová Orbán Viktorék továbbra sem akarnak

Az Európai Bizottság két fontos döntést is meghozott, amelyek megnyitják az utat Lengyelország számára, hogy akár 137 milliárd eurónyi uniós finanszírozáshoz jusson. Ezek a döntések a Lengyelország által elfogadott jogállamisági reformokhoz, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó mérföldkövek teljesítése érdekében tett újabb és azonnali lépésekhez kapcsolódnakk – számolt be az MTI.

Az Európai Bizottság 2022-ben felfüggesztette a Lengyelországnak nyújtott finanszírozást, azzal az indokkal, hogy az akkori kormány által bevezetett igazságügyi változtatások veszélyeztették a bírói függetlenséget.

Ma új fejezetet nyitunk a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági kérdésekben, mivel elismerjük a lengyel kormány által tett fontos előrelépéseket

– írta Vera Jourová átláthatóságért felelős uniós biztos a X-en.

A 2021–2027-es költségvetési keret kohéziós eszközeiből 76 milliárd euró jár Lengyelországnak, az uniós helyreállítási terv keretéből pedig összesen 25,3 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatáshoz és 34,5 milliárd eurós kölcsönhöz tud hozzáférni a kormány. Ez utóbbihoz a tagállamokat tömörítő tanács jóváhagyása szükséges.

Lengyelország az Európai Ügyészséghez is csatlakozik

A lengyel kormány hamarosan 23. uniós tagállamként csatlakozik az uniós pénzek védelmére létrehozott Európai Ügyészséghez (EPPO) – írja a Szabad Európa.

A döntés már márciusban hatályba léphet. A tervek szerint az Európai Ügyészség még nyáron kiterjesztheti a tevékenységét Lengyelországra, így a Tusk-kormánynak két ügyészt is ki kell jelölnie az EPPO-ba.

Egyes EU-tisztviselők szerint Svédország hamarosan bejelenti csatlakozási kérelmét, Írországgal pedig előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. Dánia kimaradását az EU-szerződés biztosítja, így hamarosan  Magyarország lehet az utolsó kimaradó tagállam – tették hozzá.

Ahogy az Index beszámolt róla, Vera Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke visszatérően javasolta magyar tárgyalópartnereinek az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, de állítása szerint „ezt mindig elutasították”.

Az alelnök úgy látja, hogy a pénzügyi nyomásgyakorlás bizonyos eredményeket produkált, valamint kitért arra is, hogy a jogállamisági feltételességi eljárás még folyamatban van, mert továbbra sincsenek mindenre kiterjedő garanciák az uniós pénzügyi érdekek védelmére, legyen szó a közbeszerzésekről vagy a csalás és a korrupció elleni védelemről.

Mint írtuk, 2023 decemberében derült ki, hogy a 2021–2027 közötti kohéziós alapból a Magyarországnak járó 22 milliárd euróból 10 milliárd eurót felszabadítanak. Magyarország korábban szuverenitásának védelme címén utasította el a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, noha Polt Péter legfőbb ügyész munkamegállapodást kötött a szervezettel. 

Donald Tusk negatív példaként említhette Magyarországot

Az Európai Bizottság szerint az új lengyel kormány erőfeszítéséket tett a jogállamiság visszaállítására, és igazságügyi rendszert érintő cselekvési tervet mutatott be, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy Donald Tusk néhány hete éppen Magyarország helyzetével érvelt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. A lengyel kormányfő szerint a lengyel helyzet éppen fordítottja a magyarnak: Magyarországon papíron rendezik, módosítják a kifogásolt törvényeket, de a gyakorlatban nem feltétlenül tartják be, míg a lengyel kormány gyakorlati síkon is elkötelezett a jogállam helyreállítása mellett.

(Borítókép: Donadl Tusk és Ursula von der Leyen 2024 február 23-án. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images Hungary)