Sose történt még ilyen: Franciaország alkotmányba foglalta az abortusz jogát

„Erkölcsi adóssággal tartozunk mindazoknak a nőknek, akik testükben szenvedtek az illegális abortuszok miatt” – mondta Gabriel Attal miniszterelnök a parlament két háza együttes ülésének, a kongresszusnak a vitáját megnyitva.

A versailles-i kastélyban 16 év után ültek össze újból együtt a képviselők és a szenátorok alkotmánymódosításra, és nagy többséggel, 780 igennel 72 nem ellenében fogadták el a kormány törvényjavaslatát, amelynek szövegét már külön-külön is jóváhagyta a nemzetgyűlés és a szenátus. Emmanuel Macron államfő „francia büszkeségként” és „egyetemes üzenetként” üdvözölte a módosítást.

Ünnepeljük együtt egy új, szavatolt szabadság beiktatását az alkotmányba!

- írta az elnök a közösségi oldalakon közzétett üzenetében.

 Négy nappal március 8., a nők jogainak nemzetközi napja előtt a reform a következő mondatot iktatja be a 34. cikkbe:

A törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható a nőknek a terhességmegszakításhoz szavatolt szabadsága.

Hétfő este az Eiffel-toronyt is kivilágították a szavazás alkalmából: a műemléken „Az én testem, az én döntésem” felirat volt olvasható. 

És a helyszínen összegyűlt tömeg is ünnepelte az alkotmánymódosítást.

Emmanuel Macron elnök 2023. március 8-án kötelezettséget vállalt arra, hogy a terhességmegszakítás jogát beiktatja az alkotmányba, miután az amerikai alkotmánybíróság döntése, amely megengedte az amerikai tagállamoknak az abortusz betiltását, aggodalmat váltott ki Franciaországban.

A felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását, amely fokozatosan nyert többséget a politikusok körében is, s a kongresszusi szavazáson a terhességmegszakítással szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldali képviselők jelentős többsége is támogatta a reformot.

A terhességmegszakítást 1975-ben legalizálták Franciaországban, négy évvel azután, hogy 343 nő, köztük Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznők, valamint Simone de Beauvoir, Marguerite Duras és Francoise Sagan írónők egy akkor sokkoló felhívásban felfedték, hogy törvénytelen módon abortuszhoz folyamodtak.

A Szentszék reagált

Az egyetemes jogok korában nem létezhet az emberi élet megszüntetésének joga – reagált a Pápai Életvédő Akadémia a francia törvényhozás lépésére, amellyel az abortuszhoz való jog bekerült az alkotmányba hétfőn.

A Pápai Életvédő Akadémia közleménye hangoztatta, hogy a katolikus egyház számára az élet védelme nem ideológia, hanem valóság.

Olyan emberi valóság, amely az összes keresztényt érinti, éppen azért, mivel keresztények és emberek

– olvasható a dokumentumban.

Az élet kultúrája nem kizárólag a keresztény örökség része, mindenkié, aki a testvéri kapcsolatok építésén fáradozva elismeri minden ember értékét, akkor is, amikor az törékeny és szenved – idézte Ferenc pápa egyik korábbi beszédét a dokumentum.

Az egyházi és világi tagokból álló tudományos testület a francia püspöki kar állásfoglalását erősítette meg, miszerint az abortusz életellenes merényletnek számít, melyet nem lehet kizárólag a női jogok szemszögéből látni.

Sajnálatos, hogy a kérdésben folytatott vita nem érintette a gyermeküket megtartani akaróknak szánt támogatást

– jegyezte meg a Pápai Életvédő Akadémia.

Az akadémia felhívást intézett a kormányokhoz és az összes vallási közösséghez: azon dolgozzanak, hogy a jelenlegi történelmi korszakban az élet védelme élvezzen abszolút elsőbbséget konkrét lépésekkel a béke és a társadalmi igazságosság érdekében. A közlemény egyetemes hozzáférést szorgalmaz az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A dokumentum leszögezi, hogy a kiemelten nehéz élethelyzetekben olyan jogi eszközöket kell biztosítani, amelyek mindenekelőtt a gyengébbek és sebezhetőbbek védelmét szolgálják.

Hozzátették, hogy az élet védelme az emberiség első számú célja, amit kizárólag háború- és szakadásmentes világban lehet elérni, az emberi személy és a testvériség szolgálatában álló technológiával és iparral. Az akadémia „kulturális és oktatási cselekvést” sürget annak érdekében, hogy a jövőbeli generációk elsajátítsák a szolidaritásra, a gondozásra, a befogadásra való hajlamot.

A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre. Az intézmény bioetikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek középpontjában az élet védelme áll. Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban.