Változás az ukrajnai háborúban? Lemondott az amerikai külügy egyik legfontosabb embere

Victoria Nuland már nagyon régóta az ukrajnai ügyek legfőbb illetékese volt a külügyben: 2014-ben például a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy 1991 óta az Egyesült Államok legalább 5 milliárd dollárt költött arra, hogy a demokráciát népszerűsítsék Ukrajnában (azt viszont tagadta, hogy az abban az évben kitört Majdan-forradalomra pénzt költöttek volna).

Nulandnak 2017-ben, Donald Trump győzelme miatt távoznia kellett posztjáról, 2021-ben azonban visszatérhetett. Az invázió kezdete után számos alkalommal beszélt arról, hogy Ukrajnát nagyobb mértékben kell támogatni, és nyilatkozataiban rendre elítélte Oroszországot a háború kirobbantása miatt. Legutóbb január 31-én tett hivatalos látogatást Ukrajnában, nem sokkal azelőtt, hogy leváltották volna az ukrán hadsereg főparancsnokát.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden jelentette be egy közleményben, hogy Nuland beadta a lemondását. Úgy fogalmazott:

Victoria Nuland tudatta velem, hogy a következő hetekben le kíván mondani a politikai ügyekért felelős államtitkári tisztségéről – egy olyan pozícióról, amelyben megtestesítette Biden elnök azon elkötelezettségét, hogy a diplomáciát ismét külpolitikánk középpontjába helyezze, és újjáélessze Amerika globális vezető szerepét egy, a nemzetünk és a világ számára kritikus időszakban.

Blinken ezután méltatta „Toria” (vagyis Victoria Nuland) érdemeit. Mint írta, Nuland hat elnök és tíz külügyminiszter alatt, három és fél évtizeden át dolgozott a tárcánál különféle változatos megbízatásokban.

E tapasztalatok a témák és régiók széles skálájának enciklopédikus ismereteivel vértezték fel Toriát, és páratlan képességekkel ahhoz, hogy az amerikai diplomácia teljes eszköztárát felhasználja érdekeink és értékeink előmozdítására

– írta Blinken, hozzátéve azt is, hogy Nuland maga is hitt a „szabadság, demokrácia és az emberi jogok értékeiben”, és abban, hogy ezeket az Egyesült Államok népszerűsíteni tudja világszerte.

A külügyminiszter végül egy hosszú laudáció után közölte azt, hogy Joe Biden elnökkel egy másik államtitkárt, John Basst kérték fel arra, hogy ideiglenesen töltse be Victoria Nuland tisztségét is, amíg nem találnak megfelelő embert a helyére

Nagyon hálásak vagyunk Toria szolgálatáért és azért a maradandó nyomért, amelyet ebben az intézményben és a világban hagyott

– zárta sorait a külügyminiszter.

A külügy harmadik legfontosabb embere volt

Azt már az Associated Press hírügynökség tette hozzá mindehhez, hogy Victoria Nuland gyakorlatilag az egész külügyi tárca harmadik legfontosabb emberének számított. Azt is megjegyezték, hogy

Mint írták, a tárca második embere, Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes hét hónappal ezelőtt távozott a tárcától, és ideiglenes jelleggel Nuland vette át az ő tisztségét. Sherman utódja azonban végül nem ő lett, hanem egy másik karrierdiplomata, Kurt Campbell, akit februárban neveztek ki.

A hírügynökség azt is megjegyezte: több amerikai tisztviselő is úgy tudja, hogy Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-beli nagykövete lehet Nuland utódja. 

Oroszország azonnal reagált 

Victoria Nuland a tevékenysége miatt régóta szúrta az oroszok szemét is, és ennek még az orosz külügyi tárca is többször hangot adott. Legutóbb tavaly év végén került elő egy orosz közleményben a neve, amikor azt bizonygatták, hogy az Egyesült Államok támogatásával veszélyes katonai-biológiai kísérleteket végeztek az ukránok.

Az oroszok most sem hagyták szó nélkül Nuland távozását, és egyből reagáltak arra, hogy a tisztviselő lemondásának okát nem hozta nyilvánosságra az amerikai fél. 

Nem árulják el az okát. De egyszerű: a Biden-kormányzat oroszellenes kurzusa kudarcot vallott. A ruszofóbia, amelyet Victoria Nuland az Egyesült Államok fő külpolitikai koncepciójaként javasolt, súlyos kőként húzza a mélybe a demokratákat 

  – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. 

Nuland egyébiránt a magyar kormánnyal is többször csörtézett, és kritizálta a magyarországi demokrácia, illetve a korrupció helyzetét is. 

Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.