Diktatúrának nevezte Magyarországot egy ukrán parlamenti képviselő
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Az ukrán fővárosban március 21–22. közt, csütörtökön és pénteken tartanak egy nagy biztonságpolitikai fórumot, amelynek mások mellett vendége Rob Bauer holland tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke is.
Ezen a fórumon szólalt fel Petro Porosenko pártjának tagja, Irina Herascsenko is. A politikus elsősorban Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagságáról beszélt, és arról, hogy Ukrajna csak demokratikus ország lehet, mert ezen múlik a túlélése.
Variációk egy témára – avagy mit is mondott pontosan a politikus?
Arról viszont, hogy pontosan mit mondott, eltérő beszámolók láttak napvilágot a sajtóban és a közösségi médiában. Irina Herascsenko a saját Telegram-oldalán egy bejegyzésben azt írta a felszólalásáról: Ukrajnának nem választania kell a nemzeti egység és demokráciára közül, hanem mindkettőre szüksége van az euroatlanti integrációhoz.
Ezután tette hozzá a posztban azt, hogy:
A diktatúrákat nem fogadják el az EU-ban és a NATO-ban, és ezt a hatóságoknak nem szabad elfelejteniük.
Azonban a Telegram-bejegyzésben nem ejtett szót Magyarországról vagy Orbán Viktorról, és ennek alapján úgy tűnhet, mintha csak Ukrajnára, az ukrán hatóságokra utalt volna a felszólalásában.
Ezzel szemben az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi tudósítása szerint Herascsenko konkrétan Magyarországról is beszélt, amikor diktatúrát emlegetett. Ők úgy idézték a szó szerinti felszólalását:
Diktatúrák nem lehetnek az EU és a NATO tagjai, vagy ha igen, akkor kiközösítik őket, mint ahogy Orbán demokráciájával is tették.
Az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy ezen a ponton az ukrán parlament szólásszabadságért felelős bizottságának vezetője, Jaroszlav Jurcsisin (aki a Holosz nevű párt tagja) vitába szállt Herascsenkóval és megpróbálta félbeszakítani őt, de nem járt sikerrel. Közlésük szerint Herascsenko arról is beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij kormánypártja is azt a nézetet terjeszti, miszerint Ukrajnának diktatúrának kell lennie, ha meg akarja nyerni a háborút.
A fenti két verzió közt tehát van némi különbség. Nem mellékes az sem, hogy a felszólalásról az ukrán sajtó gyakorlatilag egyáltalán nem számolt be, viszont az orosz sajtón (elsősorban a RIA Novosztyi beszámolója miatt) körbefutott Herascsenko felszólalása.
„Orbán-stílusú demokrácia”
Szerencsére a fórumot online is közvetítették angol tolmácsolással, így vissza tudtuk hallgatni, hogy mi is hangzott el pontosan. A politikusnak valójában két megszólalása is volt a beszélgetés alatt.
Az első, hosszabb alkalommal beszélt többek közt arról, hogy Ukrajna nem lehet diktatúra, mert az ilyen államok „nem csatlakozhatnak az EU-hoz és a NATO-hoz”, hogy Ukrajnának a „tekintélyelvűség” szempontjából vannak problémái, és hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek párbeszédet kellene folytatnia a sajtóval. A második, rövidebb felszólalásában viszont valóban Magyarországról is beszélt.
Irina Herascsenko először felidézte, hogy aznap az ukrán parlamentben volt egy érdekes esemény, amikor a kormánypárti képviselők felszólítottak mindenkit, hogy „hallják meg Szumi hangját” (ezt az északkelet-ukrajnai várost a napokban is bombázták az oroszok). Ezzel kapcsolatban felvetette: nem tudja, hogy ki hallgat Szumiról, de lehet, hogy az állami média a ludas.
Ezután mondta azt, hogy Ukrajnában
egy kicsit ilyen Orbán-stílusú demokrácia van. Ez nem demokrácia. Az Orbán-stílusú demokrácia nem demokrácia.
Ezen a ponton valóban vitába keveredett Jurcsisinnel, aki végül gesztikulálva és arcokat vágva fejezte ki, hogy nem ért egyet vele. Irina Herascsenko eközben azzal folytatta:
És mi egy másfajta demokráciát akarunk [...]. Az emberek azt mondják, hogy a diktatúra segíthet megnyerni a háborút, de ez nem így van. Diktatúrák nem lehetnek a NATO vagy az EU tagjai, vagy ha mégis csatlakoznak, akkor kiközösítettek lesznek az intézményeken belül. Ezt Magyarország példája is mutatja.
Mindez alább, 3:29:20-nál vissza is hallgatható:
Irina Herascsenko egyébiránt csütörtökön egy korábbi Telegram-posztjában azt is szóvá tette, hogy elsősorban Orbán Viktor ellenzi azt, hogy a Nyugat több fegyvert szállítson Ukrajnának.
Az Európai Parlament vezetője is kritizálta Orbán Viktort a Putyinnak írt levél miatt
Mindeközben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt kritizálta egy felszólalásban, hogy Orbán Viktor a minap levélben gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a választási győzelméhez.
A Euronews szerint Metsolát újságírók kérdezték meg Orbán leveléről a brüsszeli uniós csúcson. A politikus úgy fogalmazott:
Nos, én nem osztoznék a gratulációkban.
„Egy olyan országról beszélünk, amely törvénytelenül megszállt egy másikat. Egy olyan országról, amelynek vezetője nem állt le 2008-ban, nem állt le 2014-ben, és határozottan nem mutatja jelét annak, hogy most is leállna. És ahol épp most ment végbe egy olyan választás, amely nem volt sem szabad, sem tisztességes” – mondta Roberta Metsola.
A háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük ebben a cikkünkben.