Diktatúrának nevezte Magyarországot egy ukrán parlamenti képviselő
További Külföld cikkek
- Több száz kilogramm kokaint találtak a Lidl német üzleteiben
- Leszámolás a múlttal: nem várt ellenállásba ütközött a tajvani diktátor szobrainak eltávolítása
- Hatalmas tornádók pusztítottak az Egyesült Államokban
- Német csoda: négy év után újra a legszebb arcát mutatja az ország
- Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet
Az ukrán fővárosban március 21–22. közt, csütörtökön és pénteken tartanak egy nagy biztonságpolitikai fórumot, amelynek mások mellett vendége Rob Bauer holland tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke is.
Ezen a fórumon szólalt fel Petro Porosenko pártjának tagja, Irina Herascsenko is. A politikus elsősorban Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagságáról beszélt, és arról, hogy Ukrajna csak demokratikus ország lehet, mert ezen múlik a túlélése.
Variációk egy témára – avagy mit is mondott pontosan a politikus?
Arról viszont, hogy pontosan mit mondott, eltérő beszámolók láttak napvilágot a sajtóban és a közösségi médiában. Irina Herascsenko a saját Telegram-oldalán egy bejegyzésben azt írta a felszólalásáról: Ukrajnának nem választania kell a nemzeti egység és demokráciára közül, hanem mindkettőre szüksége van az euroatlanti integrációhoz.
Ezután tette hozzá a posztban azt, hogy:
A diktatúrákat nem fogadják el az EU-ban és a NATO-ban, és ezt a hatóságoknak nem szabad elfelejteniük.
Azonban a Telegram-bejegyzésben nem ejtett szót Magyarországról vagy Orbán Viktorról, és ennek alapján úgy tűnhet, mintha csak Ukrajnára, az ukrán hatóságokra utalt volna a felszólalásában.
Ezzel szemben az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi tudósítása szerint Herascsenko konkrétan Magyarországról is beszélt, amikor diktatúrát emlegetett. Ők úgy idézték a szó szerinti felszólalását:
Diktatúrák nem lehetnek az EU és a NATO tagjai, vagy ha igen, akkor kiközösítik őket, mint ahogy Orbán demokráciájával is tették.
Az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy ezen a ponton az ukrán parlament szólásszabadságért felelős bizottságának vezetője, Jaroszlav Jurcsisin (aki a Holosz nevű párt tagja) vitába szállt Herascsenkóval és megpróbálta félbeszakítani őt, de nem járt sikerrel. Közlésük szerint Herascsenko arról is beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij kormánypártja is azt a nézetet terjeszti, miszerint Ukrajnának diktatúrának kell lennie, ha meg akarja nyerni a háborút.
A fenti két verzió közt tehát van némi különbség. Nem mellékes az sem, hogy a felszólalásról az ukrán sajtó gyakorlatilag egyáltalán nem számolt be, viszont az orosz sajtón (elsősorban a RIA Novosztyi beszámolója miatt) körbefutott Herascsenko felszólalása.
„Orbán-stílusú demokrácia”
Szerencsére a fórumot online is közvetítették angol tolmácsolással, így vissza tudtuk hallgatni, hogy mi is hangzott el pontosan. A politikusnak valójában két megszólalása is volt a beszélgetés alatt.
Az első, hosszabb alkalommal beszélt többek közt arról, hogy Ukrajna nem lehet diktatúra, mert az ilyen államok „nem csatlakozhatnak az EU-hoz és a NATO-hoz”, hogy Ukrajnának a „tekintélyelvűség” szempontjából vannak problémái, és hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek párbeszédet kellene folytatnia a sajtóval. A második, rövidebb felszólalásában viszont valóban Magyarországról is beszélt.
Irina Herascsenko először felidézte, hogy aznap az ukrán parlamentben volt egy érdekes esemény, amikor a kormánypárti képviselők felszólítottak mindenkit, hogy „hallják meg Szumi hangját” (ezt az északkelet-ukrajnai várost a napokban is bombázták az oroszok). Ezzel kapcsolatban felvetette: nem tudja, hogy ki hallgat Szumiról, de lehet, hogy az állami média a ludas.
Ezután mondta azt, hogy Ukrajnában
egy kicsit ilyen Orbán-stílusú demokrácia van. Ez nem demokrácia. Az Orbán-stílusú demokrácia nem demokrácia.
Ezen a ponton valóban vitába keveredett Jurcsisinnel, aki végül gesztikulálva és arcokat vágva fejezte ki, hogy nem ért egyet vele. Irina Herascsenko eközben azzal folytatta:
És mi egy másfajta demokráciát akarunk [...]. Az emberek azt mondják, hogy a diktatúra segíthet megnyerni a háborút, de ez nem így van. Diktatúrák nem lehetnek a NATO vagy az EU tagjai, vagy ha mégis csatlakoznak, akkor kiközösítettek lesznek az intézményeken belül. Ezt Magyarország példája is mutatja.
Mindez alább, 3:29:20-nál vissza is hallgatható:
Irina Herascsenko egyébiránt csütörtökön egy korábbi Telegram-posztjában azt is szóvá tette, hogy elsősorban Orbán Viktor ellenzi azt, hogy a Nyugat több fegyvert szállítson Ukrajnának.
Az Európai Parlament vezetője is kritizálta Orbán Viktort a Putyinnak írt levél miatt
Mindeközben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt kritizálta egy felszólalásban, hogy Orbán Viktor a minap levélben gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a választási győzelméhez.
A Euronews szerint Metsolát újságírók kérdezték meg Orbán leveléről a brüsszeli uniós csúcson. A politikus úgy fogalmazott:
Nos, én nem osztoznék a gratulációkban.
„Egy olyan országról beszélünk, amely törvénytelenül megszállt egy másikat. Egy olyan országról, amelynek vezetője nem állt le 2008-ban, nem állt le 2014-ben, és határozottan nem mutatja jelét annak, hogy most is leállna. És ahol épp most ment végbe egy olyan választás, amely nem volt sem szabad, sem tisztességes” – mondta Roberta Metsola.
A háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük ebben a cikkünkben.