Veszélyes terrorszervezet venné át a vezető szerepet, kérdéses, hogy Európa felkészült-e rá

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint megoszlanak a vélemények arról, hogy a moszkvai terrortámadás súlyosságában mekkora felelőssége van az FSZB-nek (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) vagy a Kremlnek, miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is jelezte a fenyegetést.

Rendkívül kínos, hogy gyakorlatilag három nappal a terrortámadás előtt maga Vlagyimir Putyin azt mondta az FSZB vezetői előtt a nyugati jelzésekről, hogy azok provokatívak, zsaroláshoz hasonlítottak, és a társadalom destabilizálásának szándékát látta bennük. Egészen biztos, hogy hibázott az orosz vezetés és az FSZB is

– jelentette ki Tálas Péter, hozzátéve, hogy ennek ellenére a Kreml lépéseket tett az Iszlám Állam Khoraszán harcosai ellen, többeket likvidált Ingusföldön, Kalugában pedig egy csoportot is sikeresen felszámolt.

A szakember szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy miközben Alekszej Navalnij temetésén fokozott és nagy fegyveres rendőri készültség volt, a figyelmeztetésekre, baljós előjelekre nem reagált érdemben az orosz belügy, még a fokozott védelmet sem rendelték el a nagy rendezvényekkel összefüggésben.

Ukrajna marad a legnagyobb ellenfél

Tálas Péter szerint az orosz vezetés arra törekszik, hogy a terrortámadást valamilyen formában összekösse Ukrajnával, de ez a napvilágra kerülő információk fényében egyre nehezebbé vált számukra. Minél több tény válik nyilvánossá, annál valószínűbb, hogy az Iszlám Állam áll a merénylet mögött.

Franciaország nem véletlenül rendelte el a legmagasabb szintű terrorkészültséget, Németország pedig nem véletlenül hangsúlyozza az iszlamista terrorizmus veszélyét. Az ukrán szál inkább csak egy kommunikációs panel lehet az orosz médiában, illetve az orosz politikai vezetés részéről a hazai közönségnek. Putyin maga ismerte el, hogy az Iszlám Állam követte el a terrorakciót, de arról is beszélt, hogy meg akarják ismerni a merénylet megrendelőit. Ez úgy hangzik, mintha továbbra is Ukrajnát keresnék az ügy mögött

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a terroristák nem igazán menekülhettek volna más irányba, mint nyugat felé, mert ott lehet leggyorsabban elhagyni az országot. Úgy véli, hogy Ukrajna érintettségét nem a mozgósítás vagy egy jelentősebb csapás érdekében akarja bizonyítani a Kreml, hanem azért, mert Kijev mellett megjelent egy másik jelentős fenyegetés, amit az orosz vezetés és az FSZB sem értékelt súlyának megfelelően az utóbbi időszakban.

Lényegében ez egy nagy, úgynevezett stratégiai terrortámadás volt, ezért a Kremlnek csökkentenie kell a szélsőséges iszlamista terrorizmus veszélyét és továbbra is Ukrajnát kell megjelölnie a legfontosabb ellenfeleként. Egyértelműen zavart okoz számukra, hogy az iszlamista terrorizmus újra komoly veszélyként jelent meg, mert ez azt jelenti, hogy meg kell osztani a figyelmet, az erőforrásokat. Az orosz vezetés el akarja kerülni, hogy az emberek azt gondolják, a terrorizmus sokkal veszélyesebb, mint Ukrajna

– jelentette ki Tálas Péter, aki szerint a Kreml bizonyítani akarja a nyugati közvélemény számára is, hogy „lám, milyen bestiális eszközökkel él Ukrajna”, ugyanakkor Moszkva e narratíva segítségével a nyugati támogatásokat akarja meggátolni.

Az erősödő leányvállalat

A John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a moszkvai merénylettel az Iszlám Állam Khoraszán történetének negyedik „legsikeresebb” terrorakcióját hajtotta végre. A terrorszervezet eddig főleg Pakisztánra és Afganisztánra, illetve ezek környékére koncentrált, Európában a moszkvai támadás az első igazán jelentős akciója.

Ez egy fiatal szervezet, 2014-ben alakult. Amikor a hagyományos Iszlám Államot Szíriában és Irakban is visszaszorították, akkor az Iszlám Állam vezetése tulajdonképpen Afganisztánba helyezte át központját, és az Iszlám Állam Khoraszán Tartomány lett a szervezet afganisztáni leányvállalata. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez egy erősen nemzetközi terrorszervezet, mert viszonylag nagyszámú külföldi, azeri, iráni, pakisztáni, orosz és török, közép-ázsiai és arab országokból származó tagja van, ez pedig lehetővé teszi, hogy szerteágazó kapcsolatokat építsen ki, hálózatot hozzon létre

– fűzte hozzá a szakember. A terrorszervezet Afganisztán északi részén kiképzőtáborokkal rendelkezik, valamint saját médiával is bír, amely számos nyelven propagálja a szélsőséges nézeteket. Tálas Péter szerint a moszkvai terrortámadást elkövető csoport terjeszkedésbe kezdett és megpróbálja átvenni a nemzetközi dzsihadista mozgalom vezető szerepét, ami csak akkor lehetséges, ha sikeres terrortámadásokat tud végrehajtani a világ számos pontján.

„Természetesen ez reakciót váltott ki azokból az országokból, elsősorban Franciaországból és Németországból, ahol egyrészt az iszlamista terrorizmus, esetleg maga az Iszlám Állam Khoraszán jelentős fenyegetést jelenthet, másrészt ahol olyan rendezvényekre kerül sor, amelyek célpontok lehetnek” – tette hozzá Tálas Péter.

Európa felkészült?

A szakember emlékeztetett, hogy Németország és Franciaország érthető okokból aggódik az iszlamista terrorizmus veszélye miatt, Párizs nem véletlenül emelte meg a moszkvai terrortámadás után a terrorkészültség szintjét. Közismert, hogy a németek a labdarúgó-Európa-bajnokság, a franciák pedig a nyári olimpia megrendezésére készülnek. Tálas Péter szerint Németország az Eb megrendezésével nagyobb kihívással néz szembe, mert számos helyszínen zajlanak majd a mérkőzések.

A németek és a franciák úgy gondolják, hogy az Iszlám Állam Khoraszán csoportjának tagjai képesek lehetnek radikalizálni az európai országokban, elsősorban Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában letelepült, oroszul beszélő, muszlim szélsőségeseket. Erre már a gázai háborút követően is számos szakértő felhívta a figyelmet, mert a hasonló események általában növelik az európai terrorfenyegetettséget, különösen akkor, ha van egy olyan nagy iszlamista terrorszervezet, amely kiterjedt hálózattal rendelkezik

– mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a terrorizmus jelentette fenyegetettség területén nagyobb konfliktusok, szembenállás esetén is képes együttműködni, de kérdéses, hogy milyen színvonalon. „Minden egyes szereplő tudja, hogy az ellenfél közös” – fogalmazott.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy a két hatalmas nyári sportesemény ellenőrzése, az országokba való belépés átmeneti szigorítása megoldható, de jelentős pénzügyi forrásokat emészt fel. Bár a terroristák és híveik egy része is kedveli ezeket a sportrendezvényeket, ennek ellenére sem zárható ki egy támadás kísérlete, amit remélhetőleg időben meg tudnak akadályozni a hatóságok.

„Azt is lehet látni, és ezt nagyon fontos elmondani, hogy az ártatlan civilek válogatás nélküli támadása és legyilkolása nem népszerű megoldás a terroristák céljait egyébként támogatók körében sem. Ha a rendőröket, az államot, az állam képviselőit, tehát a rendszer jelképeit támadják, azt elfogadják, de a civilek, gyerekek és nők lemészárlása még nekik sem elfogadható” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a terrorcsoportok is donorokból, támogatókból és hívekből élnek, ha olyan támadásokat hajtanak végre, amely nem népszerű, akkor elmaradnak a támogatások.

(Borítókép: Az Iraki Terrorelhárító Szolgálat katonái az Iszlám Állam zászlaját mutatják a moszuli Al-Samah kerületben 2017. május 17-én. Fotó: Martyn Aim / Corbis / Getty Images)