Donald Tusk: A háború valós fenyegetés, és Európa nem áll készen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Európa „háború előtti korszakba” lépett, és ha Ukrajna vereséget szenved Oroszországtól, senki sem érezheti magát biztonságban Európában.

Nem akarok senkit sem megijeszteni, de a háború már nem a múltból származó fogalom. Ez a valóság, és több mint két évvel ezelőtt kezdődött 

– mondta Tusk egy nemzetközi sajtótájékoztatón.  Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az orosz rakéták újabb sortüze Ukrajnát sorozta pénteken. Oroszország az elmúlt hetekben fokozta Ukrajna bombázását.

Péntekre virradó éjszaka az ukrán légierő közölte, hogy 58 drónt és 26 rakétát lőttek le, Denisz Smihal miniszterelnök pedig azt mondta, hogy hat régióban, az ország nyugati, középső és keleti részén az energetikai infrastruktúrárban is károk keletkeztek. 

Az ukrán nemzeti energiavállalat az ország három régiójában – Dnyipropetrovszkban,  Zaporizzsjában és Kirovohradban – rendkívüli áramkimaradást jelentett be, és felszólította a fogyasztókat, hogy korlátozzák az áramfelhasználást. A szolgáltató, az Ukrenerho „az ukrán erőművek elleni éjszakai masszív orosz támadást” okolta.

„Európa vonzóbb partner lenne az Egyesült Államok számára, ha katonailag önellátóbb lenne”

Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök minden bizonyíték nélkül már Ukrajnát tette felelőssé a moszkvai Crocus City Hall városháza elleni dzsihadista támadásért, és „nyilvánvalóan szükségét érzi, hogy igazolja az ukrajnai polgári célpontok elleni egyre erőszakosabb támadásokat”.

Rámutatott, hogy Oroszország a hét elején először támadta Kijevet hiperszonikus rakétákkal nappali fényben. Első külföldi interjúját, amióta tavaly év végén lengyel miniszterelnökként visszatért hivatalába, arra használta fel, hogy közvetlen felhívást intézzen Európa vezetőihez, hogy tegyenek többet a védelem megerősítéséért.

Nem arról van szó, hogy Európa katonai autonómiát szerezzen az Egyesült Államoktól, vagy „a NATO-val párhuzamos struktúrákat” hozzon létre – mondta. Hozzátette, hogy Lengyelország jelenleg gazdasági teljesítményének 4 százalékát költi védelemre, és minden más európai országnak a GDP 2 százalékát kellene. Szerinte az Európai Unió egésze mentálisan felkészült arra, hogy harcoljon a biztonságáért.

Mióta Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajnában, a Nyugattal való kapcsolatok a hidegháború legrosszabb napjai óta a legmélyebbre süllyedtek, bár Putyin elnök a héten azt mondta, hogy Moszkvának »nincsenek agresszív szándékai« a NATO-országokkal szemben

– véli a lengyel miniszterelnök.

Az az elképzelés, hogy országa megtámadná Lengyelországot, a balti államokat és a Cseh Köztársaságot, „teljes képtelenség” – mondta. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna nyugati F–16-os harci gépeket használna más országok repülőtereiről, akkor azok „legitim célpontokká válnának, bárhol is legyenek”.

Ugyanakkor elárulta, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arra kérte az uniós vezetőket, hogy ne használják a „háború” szót a csúcstalálkozóra tett nyilatkozataikban, mert az emberek nem akarják fenyegetve érezni magukat. Tusk erre azt válaszolta, hogy

Sürgős katonai segítségért folyamodott Ukrajna számára, és figyelmeztetett, hogy a háború következő két éve mindent eldönt: „A második világháború vége óta a legkritikusabb pillanatot éljük” – véli. A legnagyobb európai lapok újságíróinak elmondta, hogy most az a legaggasztóbb, hogy „szó szerint bármilyen forgatókönyv lehetséges”.

Tudom, hogy lesújtóan hangzik, különösen a fiatalabb generáció tagjai számára, de lelkileg hozzá kell szoknunk egy új korszak beköszöntéhez. A háború előtti korszakhoz

– figyelmeztetett. Félelmetes megjegyzései ellenére Tusk optimistább volt azzal kapcsolatban, hogy szerinte egész Európában valódi mentalitásforradalom zajlik. Amikor 2007 és 2014 között először volt lengyel miniszterelnök, azt mondta, hogy Lengyelországon és a balti államokon kívül kevés más európai vezető ismerte fel, hogy Oroszország potenciális fenyegetést jelent.

A BBC szemléje szerint több európai vezetőt is méltatott, és kiemelte a Lengyelország, Franciaország és Németország közötti biztonsági együttműködés fontosságát – a weimari háromszögként ismert szövetséget. Rámutatott Svédországra és Finnországra is, amelyek egykor a pacifizmus és a semlegesség példaképei voltak, ma azonban a NATO tagjai.

Oroszország „hat az egyhez” arányban túlerőben van

Eközben Ukrajna újonnan kinevezett főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok egy ritka interjúban elismerte, hogy Oroszország „körülbelül hat az egyhez” arányban túlerőben van az ukrán erőkkel szemben a frontvonalon.

A védelmi erők most a teljes hatalmas frontvonalon, kevés fegyverrel és lőszerrel vagy azok nélkül látják el a feladatokat

– figyelmeztetett az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, mondván, hogy egyes területeken „feszült” a helyzet.

Szirszkij tábornok szerint Ukrajna olyan területeket veszített el, amelyeket „kétségtelenül megtartott volna, ha elegendő számú légvédelmi rendszer és tüzérségi lövedék” állna rendelkezésére, és elmondta, hogy az ország reméli, hogy hamarosan több segélyt és rakétát kap.

A lengyel miniszterelnök legutóbbi figyelmeztetése visszhangozza azt, amit a balti államokbeli szomszédai már egy ideje hangoztatnak: „ha Oroszország megúszhatja Ukrajna egész tartományainak megszállását, elfoglalását és annektálását, akkor – attól tartanak – mennyi idő múlva dönt úgy Putyin elnök, hogy hasonló offenzívát indít az olyan országok ellen, mint az övék, amelyek korábban Moszkva fennhatósága alá tartoztak?”

Vlagyimir Putyin, aki a kritikusok szerint egy „látszatválasztáson” épp most „nevezte ki magát újra” ötödik elnöki ciklusára, nemrégiben azt mondta, hogy nem tervezi egy NATO-ország megtámadását sem.

De a balti vezetők, mint például Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Moszkva szavában nem lehet megbízni. Ukrajna 2022 februárjában végrehajtott teljes körű orosz inváziót megelőző napokban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „propagandának” és „nyugati túlzásoknak” minősítette a közelgő invázióra vonatkozó nyugati figyelmeztetéseket.

A háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben. 

(Borítókép: Donald Tusk 2024. március 28-án. Fotó: Attila Husejnow / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Hungary)