Ukrajnát várhatóan nem fogják meghívni a NATO-ba a szervezet idei, Washingtonban rendezett nyári csúcstalálkozóján – közölte a The New York Times.
Mint a lap írta, többen – köztük az Egyesült Államok és Németország is – továbbra is úgy vélik, hogy Ukrajnát csak akkor lehet meghívni, ha a háború véget ér (amint az a tavalyi csúcstalálkozón is elhangzott).
Ennek értelmében Washingtonban nem ajánlanák fel Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Sőt, a lap szerint
azt szeretnék, ha erről a kérdésről egyáltalán nem is esne szó a találkozón.
Arról viszont várhatóan lesz szó, hogy a NATO tagállamai miként tudják segíteni Ukrajnát más módon (például fegyverek átadásával). A lapnak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta mindezzel kapcsolatban: meghallgatta kollégáinak az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos meglátásait, és válaszolt is ezekre.
A szövetség tagjainak maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen formában és tartalommal teszik meg a következő lépést az Ukrajna NATO-tagságához vezető úton. Kíváncsian várjuk az eredményt, de természetesen úgy gondoljuk, hogy Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot, és ennek minél hamarabb meg kell történnie
– összegezte álláspontját Kuleba.
A The New York Times azt is hozzátette, hogy Jens Stoltenberg főtitkár két konkrét javaslatot is beterjesztett Ukrajnával kapcsolatban, amelyekről (reménye szerint) a csúcstalálkozó kezdetéig megegyezhetnének.
Az egyik javaslat lényege az lenne, hogy az Ukrajnának adott szállítmányok koordinálását az Egyesült Államok helyett a NATO-ra bíznák rá.
Ezt a javaslatot a lap szerint a magyar kormány és más államok vezetői is ellenezték, arra hivatkozva, hogy így a NATO még inkább a háború részesévé válhatna.
Ivo H. Daalder, az Egyesült Államok korábbi NATO-beli nagykövete azt mondta a lapnak: még az amerikai kormány sem szeretné, ha ez megtörténne (bár a nyilvánosság előtt direkt nem kritizálták a felvetést).
A másik javaslat lényege az lenne, hogy
egy hosszú távú, öt éves csomag részeként 100 milliárd dollárt adnának Ukrajnának – de ez a felvetés is okozott némi zavart.
Ugyanis nem világos, hogy a NATO miként kötelezhetné rá a tagállamokat arra, hogy az ehhez szükséges forrásokat adják be a közösbe – különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kongresszusában már hónapok óta nem tudnak megszavaztatni egy újabb, 60 milliárd dolláros keretösszeget a támogatásokra a politikai-költségvetési korlátozások miatt.
Ezzel együtt a The New York Times arra is utalt cikkében, hogy a nyugatiak közül egyesek borúlátóan tekintenek az ukrajnai háború legutóbbi fejleményeire. Mint a lap írta: az a lehetőség, hogy Ukrajnát legyőzik a háborúban „egyre realisztikusabbá válik”.
A csatatéri helyzet sokkal rosszabbnak tűnhet majd [júliusban, a NATO csúcs idején – a szerk.], mint ma, és ez esetben adódhat a kérdés: »Hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy Oroszország ne győzzön?«
– mondta erről Ivo H. Daalder. Hozzátette: ha így lesz, akkor az egész, Ukrajnáról zajló vita jellege is megváltozhat.
Az elmúlt két hónap nem volt jó Ukrajna számára, és semmi sem utal arra, hogy ez a helyzet javulni fog
– fűzte hozzá a volt nagykövet.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint a kárpátaljai Técsői járás rendőrsége közölte, hogy nyomozás indult egy 43 éves oroszbarát pap ellen Kárpátalján.
A lelki vezető – aki az ukrajnai ortodox egyház Huszti egyházmegyéjében dolgozott – arról prédikált a híveknek, hogy
Oroszország jogos agressziót folytat Ukrajna ellen, valamint arra szólította fel őket, hogy bújjanak ki a kötelező katonai szolgálat alól.
Prédikációiban „polgárháborúnak” nevezte az ukrajnai konfliktust. Sőt, az SZBU szerint a fentieken kívül a pap még antiszemita is volt, és
gyűlöletet keltett egy ukrajnai nemzeti kisebbség, valamint más vallások hívei ellen is.
Azt, hogy mely kisebbségről van szó, nem nevezték meg a közleményben, de a Técsői járás demográfiai adatai alapján valószínűleg vagy románokról, vagy magyarokról lehetett szó (ebben a járásban egyébként messze a románok képezik a legnagyobb kisebbséget a népszámlálási adatok szerint, és a magyarok csak kisebb arányban vannak jelen, mint más kárpátaljai területeken).
A pap ezeket az üzeneteket nemcsak a prédikációiban, hanem a Facebook-oldalán is terjesztette.
Ezek által az érintett személy megpróbálta destabilizálni a térség társadalmi-politikai helyzetét az agresszor ország [Oroszország] javára
– összegezte az SZBU.
A papnál a rendvédelmi szervek házkutatást tartottak, és több kommunikációs eszközt is lefoglaltak tőle bizonyítékként. A közleményből az is kiderült, hogy a fenti cselekményekkel az illető két büntetőjogi tételt is kimerített (egyrészt a faji, vallási, etnikai stb. alapú gyűlöletkeltést, másrészt pedig a háborúval kapcsolatos dezinformációk terjesztését). Ha bűnösnek találják, akár 5 év börtönt is kaphat ezekért.
Az SZBU-nak a háború kezdete óta jópár akciója volt Kárpátalján: volt, hogy apácák közt razziáztak, de a magyargyűlölő munkácsi polgármesterrel szemben is kellett már intézkedniük.
Az orosz fél pénteken közölte, hogy katonáik bevonultak a Bahmuttól nem messze lévő Csasziv Jár külvárosába. Az ukrán fél nem sokkal később cáfolta ezt az információt.
A térségben folyó harcokról azóta több nyilvános videó is megjelent. Az egyiket a 98. orosz légideszantos hadosztály Telegram-oldalán osztották meg, és állítólag a külvárosi harcok láthatóak rajta:
🇷🇺⚡️🇺🇦--#UkraineRussiaWar:
— Millitary Nerd (@MilitaryNerdd) April 5, 2024
Via: 98th Guards Airborne Division :
Russian reached the outskirts of Chasiv Yar (Canal area)
There is also progress in the area of village. Excavations – Spornoe (north of Soledar)
Video of Russian attacking position of AFU(MAP)#Russia-#Ukraine pic.twitter.com/CaCnNOGdC8
Ezzel szemben ukrán oldalról is napvilágot látott egy videó. Ők azt közölték,hogy a 92. ukrán rohamdandár visszaverte a gépesített eszközökkel is támogatott orosz gyalogsági támadást a térségben, és 10 páncélozott járművet meg is semmisítettek.
🔥RUSSIAN LOSSES | CHASIV YAR🔥
— Cloooud |🇺🇦 (@GloOouD) April 5, 2024
The 🇺🇦Ukrainian 92nd Assault Brigade repelled a huge 🇷🇺Russian mechanised attack.
10 units of equipment were destroyed in one day:
▪️BMD-2 (5 units) – destroyed
▪️BMP-2 (4 units) – destroyed
▪️Buggy (1 unit) – destroyed
❗️The situation in the… pic.twitter.com/sqchmv0kCU
Azt elismerték, hogy a térségben nehéz az ukrán hadsereg helyzete, de azt állították, hogy az orosz csapatokat nem engedték be a városba.
Egy harmadik videón szintén a térségben zajló harcok láthatóak, ukrán szemszögből. Az oroszok állítólag négy Szu-25-ös géppel légi támogatást is adtak a támadáshoz, de egy alkalommal az orosz gépek véletlenül a sajátjaikat bombázták le.
A massive Russian attack with air support (4 Su-25) began on Chasiv Yar. The Russians used a total of 32 units of equipment, of which 19 were destroyed. Almost at the end of the recording, an attack by Russian Su-25s on their own column is visible. pic.twitter.com/d8F75LRKLF
— Liberated Russia 🇵🇱🇺🇦⬜️🟥⬜️⬜️🟦⬜️ (@freerussia2025) April 5, 2024
Végül az ukrán 225. különálló rohamzászlóalj is posztolt egy felvételt, amely állítólag Csasziv Jar és Ivanovszk település közt készült, és amelyen egy kilőtt orosz harcjármű látható.
Наслідки російського механізованого штурму в напрямку міста Часів Яр(Бахмутський район, Донеччина)
— Мисливець за зорями (@small10space) April 5, 2024
Відео від воїнів 225-го Окремого штурмового батальйону pic.twitter.com/gIMdern4Zd
A fenti információk, videók hitelességét más forrásból egyelőre nem lehet ellenőrizni.
A Csasziv Jarban történekről péntek este az Ukrajinszka Pravda is közölt egy cikket, amelyben részben saját katonai forrásokra is hivatkozva.
Ennek alapján azt írták, hogy
az orosz katonák csütörtökön és pénteken valóban megpróbáltak behatolni a városba, de nem tudták tartósan megvetni a lábukat ott.
Pénteken az ukrán hadsereg teljes mértékben ellenőrizte a várost: péntek este a legközelebbi állásaik is több száz méterre voltak Csasziv Jar első épületeitől, de állandóan újabb és újabb támadásokat indítottak.
A Csasziv Jartól délkeletre lévő Ivanovszkében már más a helyzet: annak a településnek csak nagyjából a harmadát irányítja az ukrán hadsereg, és állandó utcai harcok folynak az irányításáért – írta az Ukrajinszka Pravda. Megjegyezték azt is, hogy mindkét településnek nagy szerepe van abban, hogy megállítsák a további orosz előrenyomulást.
Arról, hogy – az állítólag már 70 százalékban egyébként már elpusztított – Csasziv Jar elfoglalása miért lehetne jelentős lépés, egy orosz szakértő is beszélt a napokban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!