Ezért közölte előzetesen Irán, hogy meg fogja támadni Izraelt

Izraeli tisztviselők évek óta azzal érvelnek, hogy minél keményebb csapást mérnek Iránra, annál kevésbé fog merni visszavágni ellenfelük. Irán egy hete több mint 300 drónnal és rakétával végrehajtott első közvetlen támadása Izrael ellen rácáfolt erre a logikára.

A támadás válasz volt Izrael április elején Szíriában végrehajtott csapására, amely az iráni hadsereg több tisztviselőjét, parancsnokát ölte meg. Elemzők szerint ez azt mutatja, hogy a teheráni vezetők már nem elégednek meg azzal, hogy különböző megbízottjaikon – például a libanoni Hezbollahon vagy a jemeni húszikon – keresztül harcoljanak Izrael ellen, hanem készek a közvetlen konfliktusra is – írta meg a The New York Times. 

Azt hiszem, elszámítottuk magunkat

– mondta Sima Shine, a Moszad, az izraeli külföldi hírszerző ügynökség egykori kutatási vezetője.

Mindazonáltal az iráni csapások az Izrael és Irán között folyó árnyékháborút közvetlen konfrontációvá változtathatják – bár a konfliktus még megfékezhető ezen a szinten, attól függően, hogy Izrael hogyan reagál. Irán bebizonyította, hogy jelentős tűzerővel rendelkezik, amelyet Izrael csak szövetségeseinek, például az Egyesült Államoknak az intenzív támogatásával tud visszaverni. 

Irán és Izrael kapcsolata egykor teljesen más volt. A zsidó állam még fegyvereket is adott el a perzsa országnak az iráni–iraki háború idején az 1980-as években. Később azonban megromlott a kapcsolatuk; az iráni vezetők egyre kritikusabbá váltak Izrael palesztinokhoz való hozzáállása miatt, Izrael pedig egyre óvatosabbá vált Irán nukleáris programjának kiépítésére irányuló erőfeszítései és a Hezbollah fokozott támogatása okán.

Irán támogatta a Hamászt, valamint felfegyverzett és finanszírozott más, Izraellel ellenséges regionális milíciákat, amelyek közül több is konfliktusba keveredett Izraellel a Hamász október 7-i támadásai óta. Izrael szintén rendszeresen célba vette ezeket a szervezeteket, és iráni tisztviselőket is meggyilkolt.

A támadás az után történt, hogy az izraeli vezetők többször is felvetették: az Iránra gyakorolt nagyobb nyomás arra ösztönözné Teheránt, hogy csökkentse közel-keleti törekvéseit. 

Az Iránra nehezedő nyomás növelése kritikus fontosságú, és megakadályozhatja a további színtereken való regionális eszkalációt

– mondta Joav Gallant izraeli védelmi miniszter januárban.

Paradigmaváltás Iránban

„Izrael úgy látja, Iránnak nincsenek megfelelő eszközei a megtorlásra – tette hozzá Shine. – Erős volt az az érzés, hogy nem akarnak háborút”. Izrael eddigi tapasztalata az, hogy Iránnak „nincsenek jó eszközei a megtorlásra”.

Ehelyett Irán „egy teljesen új paradigmát hozott létre” – tette hozzá Shine asszony.

Irán válasza végül kevés kárt okozott Izraelnek, nagyrészt azért, mert a perzsa állam jó előre közölte a szándékait, így Izraelnek és szövetségeseinek több napjuk volt arra, hogy felkészüljenek. Irán ráadásul még a támadás befejezése előtt kiadott egy nyilatkozatot, miszerint nem tervez további csapást mérni Izraelre.

Mindkét ország célba vette az ellenfeleivel kapcsolatban álló kereskedelmi hajókat, valamint kibertámadásokat hajtottak végre egymás ellen. Izrael emellett többször is szabotálta Irán nukleáris programját. 

A háború most már nyíltan zajlik. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az izraeli csapások lerombolták az iráni követség egyik épületét Damaszkuszban, és megöltek magas rangú iráni katonai tisztviselőket – köztük három parancsnokot.

Bár az izraeli vezetők régóta tartanak attól, hogy Irán egy napon nukleáris rakétákat fog építeni és kilőni Izraelre, hozzászoktak ahhoz, hogy iráni tisztviselőket vesznek célba anélkül, hogy Teherán közvetlen megtorlással válaszolna.

Ali Vaez helyi elemző szerint Irán döntését – amely szerint ezúttal reagált – részben az iráni társadalom egyes köreiben az ország korábbi passzivitása miatt kialakult düh váltotta ki.

Ennek az alulról jövő nyomásnak a mértékét, amelyet az elmúlt tíz napban a rezsimre gyakoroltak, még soha nem láttam

– mondta Vaez, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group kutatócsoport elemzője.

Hozzátette, hogy Iránnak meg kell mutatnia a Hezbollahhoz hasonló proxijainak, hogy képes kiállni magáért. „Annak kimutatása, hogy Irán fél megtorolni egy ilyen támadást a saját diplomáciai képviselete ellen, rendkívüli módon ártott volna kapcsolatainak és hitelességének a regionális partnerei szemében” – mondta.

Egyes elemzők szerint Izrael Damaszkuszra mért csapása nem bizonyult akkora tévedésnek, mint amilyennek elsőre tűnt. Irán légitámadása máris elterelte a figyelmet Izrael Hamász elleni háborújáról, és megerősítette kapcsolatait a nyugati és arab szövetségesekkel, akik egyre kritikusabbá váltak gázai magatartása miatt.

Az a tény, hogy Irán ilyen sok időt adott Izraelnek, azt jelezheti, hogy Teherán továbbra is csupán egy nagyobb válaszcsapás lehetőségének látszatát igyekszik kelteni, miközben megpróbálja elkerülni a jelentős eszkalációt – mondta Michael Koplow, a New York-i székhelyű Israel Policy Forum kutatócsoport Izrael-elemzője.

A kérdés az, hogy ez ténylegesen kárt okoz-e Izraelnek, vagy csupán azt a látszatot kelti, mintha erősen reagáltak volna

– tette hozzá Koplow.

Mások számára azonban ez már egyértelmű. Aaron David Miller, a Carnegie Endowment for International Peace elemzője szerint Izrael most kevesebb mint egy év alatt két nagy stratégiai hibát követett el: október 7-e előtt izraeli tisztviselők nyilvánosan – és tévesen – arra a következtetésre jutottak, hogy a Hamászt elrettentették Izrael megtámadásától.

Ezután a Hamász Izrael történetének legvéresebb támadását hajtotta végre. Október 7-én nem tudták helyesen értelmezni a Hamász képességeit és motivációját, és azt is egyértelműen rosszul ítélték meg, hogy Irán hogyan is fog reagálni az április 1-jei csapásra

– mondta Miller.

(Borítókép: Iráni katonák részt vesznek az éves katonai parádén, a hadsereg napja alkalmából rendezett ünnepségen 2024. április 17-én Teheránban. Fotó: Contributor / Getty Images)