Egyáltalán nem biztos, hogy ismét Ursula von der Leyen lesz Európa vezetője

Egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő úgy fogalmazott, a bizottsági elnök „tévesen azt hitte, hogy mindent megúszhat. Néhány hibáját most majd felhasználják ellene”. Két oldalról is érkezik fenyegetés a jelenlegi elnökre nézve.

Franciaország – amelynek a Németországgal való viszonya meglehetősen megromlott – még mindig nagyon kétértelmű üzeneteket fogalmaz meg a támogatást illetően. Ha a Párizzsal való nézeteltérések jelentette potenciális akadályon túljut, még amiatt is aggódhat, hogy az újjáalakult Európai Parlamentben (amelyben a szélsőjobboldal valószínűleg a jelenleginél nagyobb szerepet fog játszani) meg tudja-e szerezni a többséget. Ugyanis még a saját jobbközép Európai Néppártjának támogatása is bizonytalannak tűnik – írja elemzésében a Politico. 

Az elmúlt hetek sorozatos botlásai után úgy tűnik, hogy a bizonytalanság egyre növekszik – hangsúlyozták uniós tisztviselők és diplomaták. Ez elég nagy fordulat az év elejéhez képest, amikor a vezető esélyei még sziklaszilárdak voltak. 

Von der Leyen botlásai – a Pfizer-ügytől kezdve izraeli útjáig – új keretbe kerülnek, ahogy közeledünk a választásokhoz

– mondta Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti főiskola jogászprofesszora. 

Mi történt?

Két másik tisztviselő a márciusi bukaresti pártkongresszust tartotta fordulópontnak. Március elején az európai konzervatívok a román fővárosban gyűltek össze, hogy hivatalosan is támogassák a volt német védelmi minisztert. Néhányan azonban, mint például a befolyásos francia konzervatív politikus, Michel Barnier, nem voltak hajlandóak támogatni. 

Thierry Breton európai biztos, aki a konkurens liberálisok frakciójában ül, ám von der Leyen mellett dolgozik, nyilvánosan kifogásolta, hogy a vezető nem kapott kellő támogatást saját frakciójától. A liberálisok is részei annak a koalíciónak, amely von der Leyent támogatja az Európai Parlamentben.

Bár von der Leyen volt az EPP egyetlen jelöltje, Bukarestben a 499-ből mindössze 400 támogató szavazatot kapott, 89 ellenszavazat mellett.

Azóta egyre jobban kopnak a vezető esélyei. Először is, az Európai Parlamentben egy pártközi kezdeményezéssel – amelyben a Néppárt is részt vett – jogilag megtámadták a bizottság döntését, amely 10 milliárd euró uniós pénzösszeget ítélt meg Magyarországnak, a jogállamiságról szóló viták ellenére – írja a lap. 

A jogállamisági kérdésekben – ezekben az Európai Néppártot gyengének tartják – vitát kezdeményeztek von der Leyen és az Európai Parlament között. A parlament szavazataira pedig a vezetőnek szüksége van, hogy megkezdhesse második ciklusát. 

Von der Leyen maga is későn indította el kampányát, csapata tagjait csak hetekkel jelöltté válása után nevezte ki. Kampányfőnöke Björn Seibert lett, aki április 5-ig az Európai Bizottság kabinetfőnöke volt – ez pedig újabb kritikákat váltott ki Brüsszelben.

Ez azt mutatja, hogy csak egy nagyon szűk, megbízható emberekből álló körre támaszkodhat. Nem pedig azt, hogy biztosan támaszkodhat saját pártjára

– mondta egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú parlamenti tisztviselő.

Alexander Winterstein, von der Leyen kampányának szóvivője hangsúlyozta, hogy a vezetőre kettős teher nehezedik regnáló elnökként és jelöltként.

Ursula von der Leyen Görögországba, Németországba és Lettországba is elutazott kampányolni. A fő üzenetei a demokrácia, a jólét és a biztonság lesznek. Szembe fog szállni azokkal, akik alá akarják ásni az európai demokráciát – mind Európán kívülről, mind pedig belülről

– mondta Winterstein.

Béna kacsává válhat az uniós vezető 

Míg Németországnak nincs más választása, mint támogatni a volt német védelmi minisztert – annak ellenére, hogy pártja nem tagja a kormánykoalíciónak –, addig Franciaország más játékot játszik. 

Emmanuel Macron Renew-frakciójának vezetője, Valérie Hayer is bizonytalanul nyilatkozott. 

Nem zárom ki, hogy újra rá szavazok, de az ellenkezőjét sem

– mondta.

Több uniós diplomata úgy értelmezi a Párizsból érkező jelzéseket, hogy engedményeket akarnak kicsikarni von der Leyentől.

A franciák nem akarják, hogy virágesőben vonuljon be a vörös szőnyegen. Egy német bizottsági elnök, aki második mandátuma alatt azt csinálhat, amit csak akar, valódi rémálom számukra

– mondta egy uniós diplomata.

Macron támogatása azonban kulcsfontosságú von der Leyen számára. Második mandátuma elnyeréséhez meg kell győznie az Európai Tanács tagjainak minősített többségét. Bár a 12 európai konzervatív vezető valószínűleg mellette lesz, azt nem tudni, hogy a pártján kívül mekkora támogatást tud szerezni.

Magyarország és Szlovákia rendkívül kritikusan viszonyul a bizottság politikájához, míg Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök többször is vitába szállt vele az izraeli háború miatt. Von der Leyen határozott kiállása Izrael mellett rosszallást váltott ki Spanyolország, Írország, Belgium és az európai baloldal részéről. 

Az igazi kihívást azonban az Európai Parlament jelenti. A bizottsági elnök 2019-ben a konzervatív Európai Néppárt, a szocialisták és a liberális Renew-frakció támogatásával került hatalomra. Azonban csak szűk többsége volt – 383 szavazatot kapott, ami nem sokkal van a minimális 374 szavazat fölött. A szélsőjobboldal térnyerése esetén von der Leyen nehezen tudná ezt megismételni. 

Június 10-e után von der Leyennek el kell kezdenie udvarolni az újonnan megválasztott európai törvényhozóknak, hogy megszerezze szavazataikat.

A parlament tagjai hatalmas nyomást gyakorolnak majd rá

– mondta egy uniós tisztviselő. 

Ez azzal a kockázattal jár, hogy második mandátuma alatt beszűkül a mozgástere, sőt akár béna kacsává is válhat – fogalmazott az egyik forrás. 

Mindeközben bírálói már más neveket is bedobtak az Európai Bizottság elnöki posztjára. Néhányan a saját pártjából érkeztek, mint például a máltai Roberta Metsola európai parlamenti elnök vagy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök.

Von der Leyennel indulunk neki a küzdelemnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a legvégéig kitartunk mellette

– mondta el az egyik forrás. 

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón vesz részt az Európai Tanács rendkívüli ülésén, Brüsszelben, Belgiumban 2024. április 18-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images Hungary)