Orbán Viktor segítségével szakíthatja szét Donald Trump Európát

Európa persze túlélte Trump első ciklusát, de minden jel arra mutat, hogy ezúttal nehezebb dolga lesz, mivel két háború és az energiaválság gyakorol nyomást a kontinensre. Miután két vádemelés és egy sor polgári és büntetőeljárás után tért vissza hivatalába, Trump nem valószínű, hogy szükségét érezné, hogy mérsékelje indulatait, vagy mérsékelt tisztviselőkkel vegye körül magát – írja elemzésében a Politico. 

Míg Trump első ciklusáról lehetett azt gondolni, hogy csak átmeneti zavar volt az erőben – egy geopolitikai szélvihar, amelyet át lehetett vészelni –, visszatérése bebetonozná az amerikai külpolitikában bekövetkezett változást, amelyet többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ekkor Európának – és különösen az Európai Uniónak – olyasmit kellene tennie, amire történelmileg alkalmatlannak bizonyult: döntenie kellene egy közös reakcióról, és ragaszkodnia kellene hozzá. Ha nem sikerülne megállapodni, az szétszakíthatná a közösséget.

Egy válság nem vezet szükségszerűen európai integrációhoz. Jelentős akadályokat kellene leküzdeni ahhoz, hogy egy második Trump-elnökség az európai egység pillanatává váljon

– mondta Nicolai von Ondarza, a német kormánynak tanácsot adó Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének, egy külpolitikai agytrösztnek az EU-politikai szakértője.

Az, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, még egyáltalán nem biztos, de ez a lehetőség arra kényszeríti Európa vezetőit, hogy elgondolkodjanak az ilyen forgatókönyveken, felkészüljenek a vele járó kérdésekre. Ahogy az amerikai választási kampány magasabb sebességbe kapcsol, a tisztviselők szerte a kontinensen egyre nyíltabban beszélnek egy második Trump-elnökség lehetséges következményeiről.

Az egykori valóságshow-celeb visszatérése a hatalomba nem csak a háború utáni történelem legnagyobb próbatétele lenne a transzatlanti kapcsolatokban;

mivel a világ legerősebb országával való együttműködés körüli kérdések megosztanák a kontinenst a kereskedelempolitikától kezdve az éghajlatváltozás elleni küzdelmen át a védelmi kérdésekig.

Brüsszelben már most készülnek arra, hogy mi történhet

– mondta egy magas rangú, névtelenséget kérő uniós diplomata. 

Mit kezd Trump a NATO-val?

Trump Ukrajnával kapcsolatos terve már formálódik – mondta két, a volt elnökhöz közel álló forrás. Zelenszkijt a Krím és a Donbasz egyes részeinek átengedésére ösztökélné, hogy meggyőzze Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború befejezéséről. Erről a tervről először a The Washington Post számolt be.

Kevésbé világos, hogy mik a szándékai a NATO-val, azzal a szövetséggel, amely a második világháború vége óta garantálja Európa biztonságát. A két forrás szerint Trump azt tűzte ki célul, hogy csökkentse Amerika részvételét a szövetségben, talán úgy, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozókon, vagy az Egyesült Államok hadserege nem vesz részt a közös gyakorlatokon.

Az aggodalmak Trump esetleges lépései miatt arra ösztönözték az amerikai kongresszust, hogy törvénybe foglalja azt, hogy a törvényhozásnak jóvá kell hagynia, ha az Egyesült Államok esetlegesen ki akarna lépni a szövetségből. Ez azonban nem jelent vigaszt Európa számára, aki attól függ, hogy Trump valóban betartja-e vállalt kötelezettségeit.

Az a tény, hogy a kongresszus szükségét érezte ennek a vállalásnak, és Biden elnök hajlandó volt aláírni, azt mutatja, hogy Washingtonban valódi aggodalmak élnek. És azt is elárulja, hogy az alkotmányos keretek nem egyértelműek, ha az ő hatásköréről van szó

– mondta Brad Bowman, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies nevű think-tank munkatársa.

Trumpnak nem kellene kilépnie a szövetségből ahhoz, hogy ténylegesen véget vessen az együttműködésnek. Februárban megkérdőjelezte Washington ragaszkodását a NATO 5. cikkelye szerinti kölcsönös védelmi rendelkezéshez, amely előírja a szövetségesek számára, hogy közösen lépjenek fel, ha valamelyik tagot megtámadják, és kijelentette, hogy

Az 5. cikkely egyébként nem ír elő közvetlen katonai támogatást, csak azt követeli meg, hogy az adott NATO-tag „tegye meg az általa szükségesnek ítélt lépéseket a megtámadott szövetséges megsegítésére”. Trump egyszerűen „szükségesnek tarthatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt felveti az aggodalmakat, és ennyi” – mondta Bowman –, „vagy nyilatkozatot adhat ki. De

Európa egyre mélyülő törésvonalai

Európa sorsa egy második Trump-elnökség idején nagyban függ attól, hogy képes lesz-e megőrizni egységét – hangsúlyozták európai tisztviselők és diplomaták.

Egységet kell mutatnunk, ahogyan azt legutóbb is tettük

– mondta Alva Finn, az Európai Liberális Fórum nevű brüsszeli think-tank ügyvezető igazgatója. 

A lap szerint

akinek az év második felében napirend-meghatározó szerepe lesz az EU döntéshozatali gépezetében. Orbán, aki a múlt hónapban meglátogatta Trumpot floridai üdülőhelyén, már régóta szorgalmazza egyfajta békeszerződés megkötését Ukrajnával. A magyar vezető emellett abban reménykedik, hogy a szélsőjobboldalnak a júniusi európai parlamenti választásokon várhatóan bekövetkező térnyerése után nagyobb támogatása lesz a blokkban. 

Orbán valószínűleg egyre bátrabb lesz – mondta Majda Ruge, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak stratégiát kell készíteni arra, hogy miként lehet „elbánni a kerékkötőkkel”.

Bár az uniós politikában már közhelyszámba megy, hogy a válságok idején a blokk összezár, az igazság az, hogy Európa vezetői még a konfliktusmentes időkben is nehezen tudnak együttműködni.

Első hivatali ideje alatt Trump igyekezett megkerülni az európai intézményeket, és közvetlenül a tagállami vezetőkkel beszélt. Mivel az európai védelmi politika bizonytalan, egyes országok – különösen azok, amelyek teljesítik a NATO-s finanszírozási célokat – könnyen úgy dönthetnek, hogy az amerikai elnökkel való összefogás jobb választás, mint ha kihívást intéznének hozzá Ukrajnával kapcsolatban.

A kérdés az, hogy egyes uniós országok mennyire lesznek nyitottak az Egyesült Államokkal való együttműködésre – mondta von Ondarza. Az EU-n belül már most is jól ismertek a törésvonalak, a kereskedelemtől kezdve az energiatermelésen át a közel-keleti vagy kínai külpolitikáig. Trump például kereskedelmi vámokkal fenyegethetne európai termékeket, hogy nyomást gyakoroljon egyes európai fővárosokra, hogy azok Ukrajnával kapcsolatban az ő útját járják. 

Hogy Németország mit tenne egy ilyen forgatókönyv esetén, az nyitott kérdés – amely aggasztja a többi európai ország egyes diplomatáit. Ugyanez vonatkozik Giorgia Meloni olasz miniszterelnökre is. Eközben Párizs már most kihasználja a Trump-elnökség lehetőségét, hogy nagyobb autonómiát követeljen, gyakran olyan módon, ami a francia gazdaságnak kedvez. 

Az EU egységes volt az Egyesült Királysággal szemben a brexit utáni tárgyalásokon, de ez sok időt vitt el, és hatalmas erőfeszítést igényelt. Ezúttal sokkal nagyobb lesz a tét, és sokkal nagyobb nyomás fog ránk nehezedni

– mondta egy uniós tisztviselő. 

(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (b) és Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt tárgyalásuk előtt Trump floridai rezidenciáján Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)