Összeszedtük, amit eddig tudni lehet az amerikai diáklázadásokról

A Columbia Egyetem Hamilton Épületéből a diákokat kihozó, rohamfelszerelésbe öltözött rendőrökről készült felvételek – a rendfenntartó erők és a tüntetők közötti 24 órás feszült összecsapások leglátványosabb képei – országszerte vitákat váltottak ki az Egyesült Államokban – miközben az amerikaiak próbálják megérteni az elmúlt napok eseményeit. 

Egy olyan országban, amely büszke a szabad véleménynyilvánítás jogára – azonban ahol az emberek arról számolnak be, hogy egyre kevésbé érzik magukat biztonságban, még ott is, ahol a bűnözés csökken –, egyes rektorok a rendőrség segítségét kérték, amikor a diákokkal folytatott tárgyalások véleményük szerint kudarcot vallottak. A vizsgaidőszak közeledtével egyre nagyobb a nyomás, hogy gyorsan helyreálljon a rend – írja a The Washington Post. 

Április utolsó napján a feszültség új szintet ért el. Floridában a rendőrség könnygázzal oszlatta fel az egyetemi tüntetéseket. Wisconsinban a fotókon látható, ahogy a rendőrök őrizetbe vettek egy professzort, akinek véres volt a homloka.

Kaliforniában maszkos férfiak támadtak meg egy palesztinbarát csoportot egy Los Angeles-i egyetemen. Tizenöt sérültről, köztük egy kórházi ápolásra szorult diákról számoltak be a jelentések, miután a rendőrök megfékezték az erőszakot.

Az egyetemek vezetői provokátorokra gyanakszanak

Gyakorlati kérdésként nehéz kezelni ezeket a tiltakozásokat. Nem tekinthető intellektuális kérdésnek sem, amelyet az egyetemi campusokon vitatnak meg. A jobboldalon politikusok állnak, akik éveken át elítélték az elit egyetemeket, ugyanis véleményük szerint tele vannak olyanokkal, akik nem bírják elviselni az övékétől eltérő véleményeket, és most megpróbálják kiterjeszteni az antiszemitizmus definícióját, hogy elhallgattassák azokat a nézeteket, amelyekkel nem értenek egyet.

A baloldalon olyan diákok, oktatók és egyetemi adminisztrátorok vannak, akik elfogadták azt az elképzelést, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába belefér az erőszak, és most azzal érvelnek, hogy rendben van, ha az emberek olyan transzparenseket lobogtatnak, amelyek tényleges erőszakra szólítanak fel – például hogy „Globalizáljátok az intifádát!” – írja elemzésében a The Economist.

Magyarics Tamás, az ELTE professzora az Index kérdésére korábban azt mondta, hogy a diáktüntetők három nagy csoportból tevődnek össze. Egyrészt az arab hátterű diákokból, másrészt a szélsőbaloldali antiimperialistákból/-kapitalistákból, harmadrészt az anticionista (Izrael-ellenes) hallgatókból. Ezenkívül hozzájuk csapódhat még mindenféle antiszemita csoport, amelyek az ilyen alkalmakat előszeretettel használják ki. Az Index kérdésére, miszerint az alapvető Palesztina melletti kiállást mintegy kisajátították-e az antiszemita csoportok, Magyarics Tamás azt mondta:

A palesztin oldalon elég magas az elesettek száma, és ezeknek a csoportoknak a véleménye szerint Izrael túlzott erőszakot alkalmaz. Ennek megfelelően az addigi lappangó anticionista, Izrael-ellenes érzelmek felszabadultak, és most egyfajta ürügyként ezt a helyzetet használják föl.

Számos egyetemen voltak épületfoglalások, például a Portlandi Állami Egyetemen, ahol a diákok elbarikádozták magukat egy könyvtárban, és „Szabad Gázát” feliratot festettek a falra. Vajon a rendőrök ott is megrohamozzák majd a helyszínt? Vagy az iskolák vezetői – mint például a Brown Egyetem egyetemen – megtalálják a módját, hogy megakadályozzák a tömeges eszkalációt azzal, hogy hajlandóak figyelembe venni a tüntetők követeléseit?

Április közepe óta a diákcsoportok azt sürgetik, hogy az intézmények szüntessék meg kapcsolataikat Izraellel és a Hamász elleni katonai hadjáratot támogató vállalatokkal. Ez a hadjárat a palesztin egészségügyi tisztviselők szerint mintegy 34 ezer ember halálát okozta a Gázai övezetben.

A mozgalom azóta terjedt el, hogy a Hamász tavaly októberben egy határokon átnyúló támadás során mintegy 1200 izraelit ölt meg, és több száz embert ejtett túszul, ami Izraelt válaszcsapásra késztette, és a Gázai övezet nagy részét porig rombolta.

A Columbia Egyetem közölte, hogy nem volt más választásuk, mint kihívni a rendőrséget, miután a tüntetők már ablakokat törtek be és ajtókat torlaszoltak el. Eric Adams, New York demokrata polgármestere szerint „külső provokátorok” befolyásolták a diákokat.

A rendőrök akkor mintegy 300 tüntetőt tartóztattak le a Columbia és a City College of New York egyetemeken, amivel a The Washington Post összesítése szerint az elmúlt 14 napban letartóztatottak száma meghaladta az 1700-at. A tüntetésekben részt vevő egyik diákcsoport a közösségi médiában azt írta, hogy a rendőrök több diákot is megsebesítettek, akik kórházba kerültek.

Mi történt eddig?

A The New York Times összeszedte a legfontosabb információkat az eseményekről:

• A Chicagói Egyetemen – amely 2015-ben elfogadta a szólásszabadságra vonatkozó normákat, és ezek az egész ország főiskoláinak próbakövévé váltak – az intézmény elnöke azt mondta, hogy a táborverés nem folytatódhat, hivatkozva a rendbontásokra és a vandalizmusra. A héten péntek délután egy rövid dulakodás után több rendőr érkezett az egyetemre.
• Egy 65 éves dartmouthi professzort, Annelise Orlecket szerda este a rendőrök földre teperték, ami megerősítette a kritikát a főiskola elnökének azon döntésével szemben, hogy a rendőrséget az egyetemre hívta. Analesia Orleck történészt letartóztatták, és birtokháborítással vádolták meg.
• A manhattani rendőrök pénteken kora reggel kiürítették a New York-i Egyetem és a New School palesztinbarát táborát, és 56 embert elvittek. Az éjszaka folyamán a rendőrség 133 tüntetőt tartóztatott le a New York Állami Egyetem New Paltz-i campusán, Manhattantől két órányira északra.
• Néhány egyetem beleegyezett, hogy megfontolja a diákok egyes követeléseit, ami a tüntetések békés befejezését, de egyes zsidó csoportok kritikáját is kiváltotta. A Brown, a Northwestern, a Rutgers és a Minnesotai Egyetem a héten egyezségre jutott a tüntetőkkel. 

Világszerte tüntetnek a diákok

Az egyetemi campusok elfoglalására irányuló, egyre növekvő globális diákmozgalom az elmúlt napokban tovább erősödött.

Diákcsoportok többek között az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Mexikóban próbáltak „szolidaritási táborokat” felállítani, amire az egyetemi hatóságok és a helyi rendfenntartó erők különböző válaszokat adtak.

A diákok azon erőfeszítései, hogy nyomást gyakoroljanak az intézményi vezetőkre, és egyes esetekben a nemzeti politikai döntéshozókra annak érdekében, hogy változtassanak Izrael katonai akcióival kapcsolatos álláspontjukon, a fiatalok körében széles körben elterjedt dühöt tükrözik a gazdag és a fejlődő országokban egyaránt – írta meg honlapján az amerikai National Public Radio. 

A palesztinbarát tüntetések az amerikai egyetemeken nagyrészt pozitív reakciókat váltottak ki – anélkül, hogy sok jele lett volna az Izrael-barát ellentüntetéseknek, amelyeket több amerikai főiskolán láthattunk.

A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen (UNAM), az ország legnagyobb főiskoláján csütörtökön az egész campuson szóltak a dudák, miközben a diákok sátrakat állítottak fel az egyetem adminisztrációs épületei előtt, hogy tiltakozzanak Izrael gázai katonai akciója ellen.

(Borítókép: Palesztinbarát tüntetők vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a Gáza elleni izraeli támadások ellen a „Május elsejei gyűlésen” New Yorkban 2024. május 1-jén. A május elsejei tüntetés a Gáza melletti kiállássá változott, miután a New York-i rendőrség rohamrendőrökkel megerősített egységei behatoltak a Columbia Egyetem campusára, és letartóztatták a Gáza elleni háborút ellenző palesztinbarát diákok százait. Fotó: Selcuk Acar / Anadolu / Getty Images)