Benjamin Netanjahu fojthatja meg Joe Bident

Már jóval a jelenlegi konfliktus előtt azt mutatták a közvélemény-kutatások, hogy a demokraták szimpátiája az elmúlt két évtizedben eltolódott Izraeltől a palesztinok felé. Ez az időszak egybeesik az izraeli jobboldali kormányok szinte folyamatos kormányzásával − amelyet többnyire Benjamin Netanjahu jelenlegi miniszterelnök vezetett. Ezzel párhuzamosan ugyanebben a hosszú időszakban a republikánus szavazók körében jelentősen nőtt Izrael támogatása.

Ennek eredményeképpen a Gallup felmérése szerint ma már több mint kétszer annyi republikánus, mint demokrata szavazó mondja azt, hogy jobban szimpatizál Izraellel, mint a palesztinokkal. Ez a szélesedő pártpolitikai szakadék az Egyesült Államokban azt sugallja, hogy akármikor is hagyja el Netanjahu a politikai színpadot Izraelben, örökségének elkerülhetetlen része lesz az a vezető szerep, amelyet annak a kétpárti konszenzusnak a felbomlasztásában játszott, amely évtizedekig szinte kikezdhetetlen pozíciót biztosított Izraelnek az amerikai politikában − írja a CNN. 

Az utolsó mohikán

A növekvő nyomás miatt Biden lehet az utolsó a maga nemében. Bár a demokrata tisztségviselők túlnyomó többsége nem mutat hajlamot arra, hogy szakítson Izraellel, Biden lehet az utolsó demokrata elnök a belátható jövőben, aki ilyen fenntartások nélkül kiáll a zsidó állam mellett. A háború demokrata bírálói szerdán árgus szemekkel fogják figyelni, amikor kormányának jelentést kell tennie a kongresszusnak arról, hogy Izrael a nemzetközi joggal összhangban használja-e az amerikai fegyvereket, és együttműködik-e a humanitárius segélyek eljuttatásában a rászorulókhoz.

Biden Izraelhez fűződő mély személyes kötődése már most is visszalépést jelent az amerikai politikában. Az Izrael 1948-as megalakulása utáni első fél évszázadban a demokrata elnökök, mint Harry Truman, Lyndon B. Johnson, Jimmy Carter és Bill Clinton mutatták a legnagyobb érzelmi kötődést a zsidó államhoz. A republikánus elnökök, köztük Dwight Eisenhower, Richard Nixon, Ronald Reagan és George H. W. Bush szintén támogatták Izraelt, de nyíltan korlátozták ezt a támogatást, amikor az ellentétbe került más regionális céljaikkal, az olajhoz való hozzáférés megőrzésével és a szovjet befolyás visszaszorításával. Reagan és Bush egy-egy alkalommal a támogatás ideiglenes megvonásával tiltakozott az általuk ellenzett izraeli intézkedések ellen.

Sok elemző megjegyzi, hogy Biden hajlamos úgy tekinteni a külpolitikára, mint a belpolitikára, és a személyes kapcsolatokat tartja a legfontosabbnak.

Biden mindig azt mondja, hogy a külpolitika a személyes kapcsolatok kiterjesztése. Nem is tudom, hányszor hallottam ezt tőle

− mondta Ben Rhodes, aki a Nemzetbiztonsági Tanács vezető tanácsadójaként dolgozott, amikor Biden Obama alelnöke volt.

Pártszakadás felé?

Ahogy a háború folytatódik − és az egyetemi tiltakozások hulláma tovább növeli a demokrata párton belüli töréseket −, egyértelmű jelei vannak annak, hogy a párt súlypontja eltávolodik az olyan idősebb demokraták, mint Biden és Schumer ösztönös Izrael-támogatástól.

Az árulkodó jel nem a Netanjahut és a szélsőjobboldali izraeli kormányokat régóta bíráló liberálisok, például Bernie Sanders egyre növekvő felháborodása a háború miatt. Inkább az a legfontosabb mérőszám, hogy a pártközponthoz közelebb álló, ambiciózus demokraták hajlandóak nyíltan bírálni Izrael háborús magatartását, és jelzik, hogy támogatják a támadófegyverek jövőbeni átadásának korlátozását. Az ebbe a táborba tartozó demokraták listáján szerepel többek között Chris Murphy szenátor Connecticutból, Chris Van Hollen Marylandből, Chris Coons Delaware-ből és Tim Kaine Virginiából. Biden csak a Van Hollen vezette, mintegy 20 demokrata szenátorból álló csoport nyomására egyezett bele, hogy átadja a szerdán esedékes jelentést.

Bár majdnem minden demokrata szenátor megszavazta a közelmúltban Izraelnek nyújtott katonai segélycsomagot, Biden azt kockáztatja, hogy sokan elhidegülnek tőle azok közül is, akik támogatták a segélyt, ha a szerdán a kongresszusnak benyújtott jelentés nem foglalkozik komolyan azzal, hogy Izraelt büntetni kell-e a háborúban elkövetett tetteiért − mondta Amanda Klasing, az Amnesty International kormányzati kapcsolatokért és érdekérvényesítésért felelős országos igazgatója. Az Amnesty nemrég adott ki egy jelentést, amelyben azzal vádolja Izraelt, hogy a nemzetközi jogot megsértve amerikai fegyverekkel célzott meg civileket.

Tekintettel arra, hogy a demokrata pártiak általában − és különösen a fiatalabb szavazók − idegenkednek az izraeli lépésekkel kapcsolatban, szinte biztosnak tűnik, hogy a demokrata választott tisztségviselőkre az elkövetkező években nagyobb nyomás nehezedik majd, mint a republikánusokra, hogy tartsanak kritikus távolságot Izraeltől. Eddig Biden hajlott arra, hogy ellenálljon ennek a nyomásnak.

Az október 7-i terrortámadásokra adott heves izraeli válasz nemcsak Gáza nagy részét, hanem az Izrael kétpárti támogatásának amerikai hagyományát is romba döntheti.

(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök találkozik Tel-Avivban, Izraelben 2023. október 18-án. Fotó: GPO / Handout / Anadolu / Getty Images)