Már nem csak otthon, az unióban is üldöznék a német szélsőjobbot

Elég mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött a szélsőjobboldali-konzervatív Alternative für Deutschland (AfD) párt. Miközben az elmúlt egy évben a második legnagyobb erővé nőtte ki magát a Tino Chrupalla és Alice Weidel kettős által vezetett párt,

Még januárban derült ki, hogy a szélsőjobboldali párt több képviselője is részt vett egy novemberi potsdami titkos találkozón, ahol szélsőséges szervezetek a remigrációs terveiket mutatták be, azt, hogy hogyan lehetne a bevándorlókat, illetve a bevándorlói hátterű német állampolgárokat kitoloncolni az országból – amennyiben pedig engedélyeznék a kettős állampolgárságot, akkor megfoszthatnák őket német állampolgárságuktól, jogalapot biztosítva kitoloncolásukhoz.

A hír Németország-szerte felháborodást keltett, és a szélsőbaloldaliaktól kezdve egészen a jobbközépig terjedően utcára vonultak az emberek, hogy így tiltakozzanak a neonáciként megbélyegzett Identitárius Mozgalom terve és az AfD ellen. A The Guardian című brit lapnak az AfD képviselője, Gerrit Huy megerősítette, hogy részt vett a potsdami találkozón, ami kapcsán hozzátette, a párt migrációval kapcsolatos politikája nem változott, a német állampolgárok kitoloncolása pedig mindössze viccként merült fel.

Ugyanakkor azóta hiába ült el valamennyire a potsdami találkozó körüli botrány, a keletnémet tartományokban a közvélemény-kutatásokat vezető párt továbbra is csak negatív kontextusban kerül be a hírekbe.

Nemrég ugyanis az Európai Parlament szélsőjobboldali és euroszkeptikus Identitás és Demokráciában (ID) képviselőcsoportjában helyet foglaló, a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés jelezte, hogy

A hírt először a francia balközép napilap, a Libération közölte, aminek értesüléseit a párt EP-kampányának sajtófőnöke, Caroline Parmentier is megerősített a Politicónak.

A 2022 novembere óta Jordan Bardella vezette francia párt azt kifogásolja, hogy az AfD EP-képviselője – egyben az idei választásokon listavezetője –, Maximilian Krah egy olasz lapnak adott interjúban arról beszélt, ő nem nevezne valakit automatikusan bűnözőnek azért, mert Adolf Hitler egykori náci pártja katonai és védelmi szervezetének, a Shutzstaffelnek (SS) a tagja volt.

Krah e kijelentése miatt a Nemzeti Tömörülés mellett a szintén ID-s dán EP-képviselő, Anders Vistisen is arra szólította fel a pártot és Krahot, hogy kollégája vagy önszántából lépjen ki a képviselőcsoportból, vagy pedig az AfD zárja ki soraiból az egyébként a párt elnökségében is helyet foglaló Krahot.

valamint lemondott a párt elnökségében betöltött pozíciójáról is, miközben német lapok emellett azzal is vádolják, hogy Krah orosz és kínai szereplőkkel játszhatott össze korábban.

SS-egyenruha után SA-jelszó is előkerült a pártból

Azonban a Krah-nyilatkozatból kirobbanó botrány csak a legutóbbi ilyen eset a német szélsőjobboldali párt életében, hiszen az elmúlt hónapokban több is megrázta az EP-választások mellett regionális és jövőre szövetségi választásokra készülő pártot.

Höcke még egy 2021-es kampányrendezvényen zárta gondolatait az „alles für Deutschland”, azaz mindent Németországért kiáltással, ami a Hitler-párt paramilitáris szervezetének, a Sturmabteilungnak (SA) volt a jelszava.

Az AfD türingiai vezetője a tárgyaláson azzal védekezett, ő Donald Trump „America first!” szlogenjét próbálta németesíteni, és nem volt tisztában a kifejezés történelmi vonatkozásával, mivel azt gondolta, az a napi német beszéd része.

Ráadásul Höcke a párt korábbi ethnonacionalista, szélsőjobboldali szárnyának, a 2020-ban beszüntetett Der Flügel (jelentése: a szárny) vezetője és szóvivője is volt, aminek a párt közel 20 százaléka volt a tagja. Nemzetközi hírnévre pedig akkor tett még szert, amikor 2017-ben a berlini Brandenburgi kapu melletti holokauszt-emlékművet kritizálta, mondván, a német az egyetlen nemzet, amelyik a „szégyen emlékművét tervezte saját fővárosának a szívébe”.

A legutóbbi, még a bírósági ítélet előtt készített közvélemény-kutatás szerint egyébként Türingiában még mindig az AfD a legnépszerűbb párt. A május 1-jén megjelent kutatás szerint a keletnémet tartományban a választók 30 százaléka ikszelné a pártot, amit a jobbközép-kereszténydemokrata CDU követ 20 százalékponttal. Azaz a szeptemberi tartományi választások előtt négy hónappal még mindig igen meggyőző a párt előnye Türingiában, aminek miniszterelnöki posztjára épp Höcke pályázik.

Két másik képviselővel szemben is eljárás indulhat

Nem kizárólag a párt türingiai szervezetének vezetője állhat a jövőben bíróság elé, további két AfD-s politikus is erre a sorsra juthat. 

Hannes Gnauckot, a párt ifjúsági szervezetének elnökét azzal vádolják, hogy katonakorában migránsok és külföldiek ellen uszíthatott a Bundeswehr tagjaként, míg a párt EP-képviselője – egyben a listája második helyén szereplő – Petr Bystron kapcsán pedig hetek óta arról cikkeznek,  hogy legalább egy alkalommal jelentős pénzösszeget vehetett át a gyanú szerint Oroszországhoz köthető szervezettől, hogy cserébe orosz propagandát terjesszen – emiatt a Bundestag múlt héten mindkét politikus mentelmi jogát felfüggesztette.

Míg Gnauckot már 2020-ban eltiltották attól, hogy a Bundeswehr egyenruháját viselje, addig Bystron ellen jelenleg még csak nyomozás zajlik, amelynek kapcsán irodáját, illetve bajorországi és mallorcai lakásait is átvizsgálták a német rendőrök.

Az AfD Bystron mentelmi jogának felfüggesztését úgy kommentálta, hogy a házkutatás egy komoly ügy, és remélik, hogy minél hamarabb fény derülhet az igazságra. A Tagesschau szerint a vádak ellen jelenleg semmilyen bizonyítékot nem mutatott fel a rendőrség, ami azonban az elkövetkezendő hetekben változhat.

Hatalmas előretörés, majd lejtmenet

Az elmúlt hetek és hónapok botrányai a párt támogatásán is meglátszanak.

A 2021 szeptemberében tartott választásokon az AfD-re a németek 10 százaléka szavazott, azonban a szociáldemokrata SPD, az ökobaloldali Zöldek és a neoliberális FDP – pártszínei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett – kormányon belül is folyamatos konfliktusok és belső ellentétek vannak. Emiatt a kormánypártok népszerűségvesztéséből leginkább a szélsőjobboldali párt profitált, amely országos szinten már tavaly nyár óta a második legnépszerűbb pártnak számít.

Ráadásul a párt támogatottsága január óta csökkenő tendenciát mutat, az ilyen, náci jelképekkel kapcsolatos hírek pedig nem az AfD-nek kedveznek, hiszen amiatt a párt munkásosztálybeli potenciális szavazóinak egy részét eltántoríthatja attól, hogy végül a Tino Chrupalla és Alice Weidel kettős által vezetett pártot ikszelje.

A párt potenciális szavazói leginkább a rendszerellenes németek közül kerülnek ki, akik nem elégedettek az egykori Merkel-párt, a CDU/CSU pártszövetség, valamint a jelenlegi kormánypártok munkájával, emiatt a mainstream pártoktól elfordulva valami másra szavaznának.

ami az ukrajnai háború vagy az Európai Unió kapcsán az AfD-hez hasonlóan a mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, ráadásul gazdasági kérdésekben az AfD-vel ellentétben nem piacpárti, hanem baloldali politikát követne, ami a szegényebb németek számára kifejezetten szimpatikus lehet.