Kína hadgyakorlatot tart a Tajvan feletti hatalomátvétel főpróbájaként

Kína Tajvan körüli hadgyakorlatainak célja, hogy tesztelje, képes-e „átvenni a hatalmat” a sziget felett – közölte a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg pénteken, amikor erői megkezdték a szigetországot körülvevő nagyszabású gyakorlatok második napját.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Kína „büntető jellegű” hadgyakorlatokat indított Tajvan körül. A tajvani hadsereg szerint erői készenlétben vannak, és bíznak abban, hogy meg tudják védeni a szigetet, miközben a kínai állami média éles rakétákat szállító repülőgépekkel végrehajtott próbalégitámadásokról jelentett.

Az elmúlt több mint egy év legnagyobb kínai hadgyakorlatai csütörtök reggel kezdődtek, néhány nappal azután, hogy Tajvan feleskette új elnökét, Laj Csing-töt, akit Kína a sziget szuverenitásának és különálló identitásának védelmezése miatt „veszélyes szeparatistának” bélyegzett.

A kínai vezetés elítélte az elnök hétfői beiktatási beszédét, amelyben felszólította Kínát, hogy hagyjon fel a Tajvan elleni megfélemlítéssel, amely Hszi Csin-ping kínai vezető alatt sokkal hangsúlyosabbá vált.

A szigetet a Kínai Kommunista Párt saját területének tekinti, és megfogadta, hogy szükség esetén erőszakkal elfoglalja. A tajvaniak túlnyomó többsége nem kíván kínai uralom alatt élni, de Hszi Csin-ping világossá tette, hogy a sziget „elkerülhetetlen újraegyesítése” az anyaországgal nem halogatható a végtelenségig – írja a CNN.

A hadgyakorlatot büntetésnek szánják, valódi támadássá fordíthatják

A gyakorlatot Kína a „a tajvani függetlenségi erők szeparatista cselekedeteinek erőteljes megbüntetésének” nevezte. A kínai állami média csütörtök reggel arról számolt be, hogy a Joint Sword-2024A kódnevű gyakorlaton a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rakétahadsereg egységei vesznek részt, amelyek a Tajvani-szorosban, a főszigettől északra, délre és keletre tevékenykednek.

A hadgyakorlatokba első alkalommal a kínai parti őrség is bekapcsolódott, amelynek egységei a kínai szárazföldhöz közeli Kinmen, Matsu, Wuqiu és Dongyin szigetek környékén gyakorlatoznak. A kínai állami média azt állította, hogy a Népi Felszabadítási Hadsereg több tucat éles rakétákat szállító vadászrepülőgépe „nagy értékű katonai célpontok” ellen hajtott végre próbatámadást, a haditengerészeti és rakétaerőkkel együtt.

Elemzők szerint a Tajvantól délre zajló gyakorlatok célpontja Kaohsziung kikötője, Tajvan legnagyobb kikötője és a sziget haditengerészetének fontos bázisa. Eközben a Tajvantól keletre zajló gyakorlatok célja, hogy teszteljék a sziget energiaimportjának és a „tajvani függetlenségi” erők menekülési útvonalainak, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei támogatási vonalainak  elvágását .

A gyakorlatok „új áttörést” értek el azzal, hogy a jelentős földrajzi jelentőséggel bíró Wuqiu és Dongyin közelében lévő vizekre léptek be. Szakértők szerint a kínai parti őrség mozgása a peremszigetek közelében fontos új, provokatív aspektusa volt a mostani gyakorlatnak, amely a korábbi, 2022. augusztusi és 2023. áprilisi bekerítési gyakorlatokat követi.

A pénteki felvételeken a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Tajvan főbb városai és kikötői elleni látszatcsapásra készül. Nem volt jele annak, hogy kínai nehézhajók, például kétéltű támadóhajók vagy repülőgép-hordozók részt vettek volna a gyakorlaton. A BBC megjegyzi, hogy egy valódi inváziós flottához sokkal nagyobb hajókra és sokkal nagyobb létszámra lenne szükség. Legutóbb 1944-ben, az amerikaiak okinawai inváziója során került sor nagyobb kétéltű támadásra Tajvan közelében. A mostanihoz hasonlóan legutóbb 2022-ben mérgesedett el a helyzet, amikor Kína több ezer katonát vonultatott fel a tengerparton és rakétákat lőtt a sziget környékére Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása miatt.

Tajvan elítéli a hadgyakorlatot

A tajvani védelmi minisztérium „irracionális provokációnak” bélyegezve ítélte el a kínai hadgyakorlatokat, és válaszul saját tengeri, légi és szárazföldi erőket küldött. A minisztérium csütörtök reggel 6 óra és péntek reggel 6 óra között 19 kínai hadihajót és hét parti őrségi hajót észlelt a Tajvani-szoros közelében, valamint 49 kínai repülőgépet, melyek közül 35 átlépte a Tajvani-szoros nem hivatalos demarkációs pontját, amelyet Kína nem ismer el, de az elmúlt évekig nagyrészt tiszteletben tartott.

Sajnálatos, hogy Kína egyoldalú katonai provokációkkal fenyegeti Tajvan demokráciáját és szabadságát, valamint a regionális békét és stabilitást

– jelentette ki a tajvani elnöki hivatal csütörtökön, hozzátéve, hogy Tajvan „magabiztos és képes megvédeni a nemzetbiztonságot”.

Laj Csing-tö a hatalmat Caj Jing-Ven elnök két ciklusa után, szintén a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) színeiben indulva vette át, ezzel a kormánypárt történelmi jelentőségű harmadik egymást követő ciklusát kezdte meg.

Az új tajvani elnök számára a hadgyakorlat jelentik az első igazi próbatételt a Kínával szembeni feszültségek kezelésében. Pénteken a kínai védelmi minisztérium azzal vádolta az elnököt, hogy „veszélyes háborús helyzetbe” sodorta Tajvant, és „a tűzzel játszik”. A belföldi törvényhozásban, ahol a szorosabb kínai kapcsolatot támogató ellenzéki pártok vannak többségben, szintén megoldatlan feladatok várják Laj Csing-töt. Az ellenzék azt szorgalmazza, hogy az új elnök kormányát szigorúbb ellenőrzésnek vessék alá.

Az ENSZ Kína tartományának tekinti a szigetországot

Stephane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője május 23-án tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az ENSZ figyelemmel kíséri a Tajvani-szorosban zajló fejleményeket.

„Felszólítjuk az érintett feleket, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek fokozhatják a feszültséget a térségben” – tette hozzá a szóvivő. Hangsúlyozta: „mint tudják, Kína kérdésében a Közgyűlés 1971-es határozata vezérel bennünket”, utalva az ENSZ Közgyűlésének 1971. évi 2758. számú határozatára. 

Az utalás jelentését egy újabb újságírói kérdésben tisztázni igyekeztek a sajtó munkatársai. „Említette az 1971-es határozatot, amely az emlékezetem szerint Tajvant Kínává, kommunista Kínává változtatta, igaz?” – tette fel a kérdést az egyik újságíró. Válaszában Stephane Dujarric kijelentette:

Nos, ez azt jelenti, hogy Tajvant Kína tartományának tekintjük.

„Tehát, ami az ENSZ-t illeti, Kína bármikor elfoglalhatja Tajvant?” – tette fel az újabb kérdést az újságíró. „Ezt egyáltalán nem mondtam.  Amit mondtam, az az, hogy felszólítjuk az érintett feleket, hogy tartózkodjanak olyan cselekedetektől, amelyek eszkalálhatják a feszültséget a régióban” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár szóvivője.