Napokon belül bejelentik az európai Vaskupola létrehozását

„Európának izraeli mintára saját légvédelmi rendszert kell létrehoznia, hogy oltalmazza magát a rakéta- és dróntámadásoktól” – érvelt a lengyel kormányfő, Donald Tusk.

A Németország által indított European Sky Shield Initiative, az ESSI, az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez 2022-ben 15 ország, köztük az Egyesült Királyság is csatlakozott. Azóta a résztvevők száma 21-re bővült. Utolsóként a semleges Svájc lépett be a rendszerbe a múlt hónapban.

Az ESSI tagja Magyarország is, ahol már tavalyelőtt bejelentették a Vaskupola kiépítését. Az ehhez szükséges első lokátor március végén érkezett meg, és a Pápa közelében fekvő Kup melletti dombra telepítették.

Varsóban a minap közölték, hogy 300 millió eurós hitelből fejlesztik a légvédelmi rendszert, amely majd az európai égi pajzsba is integrálható.

Ezzel kapcsolatos elképzeléseit Tusk a múlt hónapban a Varsóba látogató Mette Frederiksen dán kormányfőnek is vázolta.

Egy hónappal később már a konkrét terv is elkészült.

Az ESSI 21 jelenlegi tagja napokon belül bemutatja négymilliárd eurós légvédelmi javaslatát az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak

– jelentette ki Donald Tusk a lengyel TVN24 kereskedelmi csatornának adott terjedelmes interjújában.

Burkolt utalás Oroszországra

„Szükséges egy vaskupola létrehozása a rakéták és drónok ellen. Az Izrael elleni közelmúltbeli támadás igazolta, hogy mennyire nélkülözhetetlenek ezek a rendszerek” – érvelt a lengyel kormányfő, aki szerint semmi sem indokolja, hogy Európának ne legyen saját rakétavédelmi pajzsa.

Tusk szerint Európa ugyanolyan veszélyzónában fekszik, mint Izrael.

Az Ukrajna ellen indított háború első évében, 2022 november derekán két rakéta csapódott be a NATO-tag Lengyelország területén – az egyik egy gabonaszárítóba Przewodów mellett, ahol két embert megölt. A lövedékek érkezése után válságtanácskozást tartott a lengyel és a magyar kormány is. Utóbb derült csak ki, hogy a rakéták az ukrán légvédelmet szolgálták.

Április 14-én átfogó iráni támadás indult Izrael ellen, amelynek során több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki, ezek nagy részét azonban a Vaskupola eredményesen semlegesítette.

Ezek után a toryk – köztük Penny Mordaunt frakcióvezető – újra a brit Vaskupola kifejlesztését kérték a kormánytól. A Downing Street 10 azonban már korábban elutasította a védelmi minisztérium javaslatát – emlékeztetett a Telegraph.

A Keleti Pajzs

Az Oroszországgal szomszédos Lengyelország GDP-arányosan több mint négy százalékra növelte védelmi kiadásait, ami a racionális elvárás duplája. A NATO tavalyi becslése szerint 11 országban – köztük Magyarországon – érték el a védelmi kiadások a nemzeti össztermék két százalékát.

Jól megfigyelhető volt, hogy minél közelebb feküdt a tagállam Oroszországhoz, annál többet költött védekezésre.

A lengyel kormány például 10 milliárd zlotyt, több mint 900 milliárd forintot költ a Keleti Pajzs projektre – jelentette be a múlt hét végén szintén a kormányfő. A biztonság és az elrettentés fokozására új katonai erődítményeket építenek az orosz és a belorusz határ mentén. Lengyelország ugyanis – Tusk szavai szerint – a NATO és az Európai Unió keleti szárnyán kiemelt felelősséggel tartozik Európa biztonságáért.

Az előző lengyel kormány még német „üzleti vállalkozásnak” tartotta az ESSI-t, és nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A Jog és Igazságosság párt tagjaként az államfő, Andrzej Duda most is ellenezheti a csatlakozást.

(Borítókép: A Vaskupola rakétaelhárító rendszer. Fotó: Ilia Yefimovich / dpa / picture alliance / Getty Images)f