Három európai ország is elismerte a Palesztin Állam létezését
További Külföld cikkek
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
Spanyolország, Írország és Norvégia is csatlakozott ahhoz a nyolc eddigi európai uniós tagállamhoz (Norvégia nem tagja az EU-nak), amelyek hivatalosan is elismerik a Palesztin Állam létezését – tudósít többek között a Reuters.
Spanyolország és Írország eddig is a két legnagyobb támogatója volt a palesztin népnek az Európai Unión belül, Madrid és Dublin pedig már régóta szeretné elérni, hogy az Európai Unió de jure fogadja el a Palesztin Állam létezését – ugyanakkor a legutóbbi EU-csúcson ehelyett azt sikerült a záródokumentumba beleírni, hogy az EU és a tagállamok továbbra is a kétállami rendszert támogatják.
A három ország azért ismerte el Palesztinát hivatalosan is, mert szerintük ezzel érhető el a hosszú távú béke a Közel-Keleten.
Pedro Sánchez szocialista spanyol kormányfő szerint a hosszú távú béke csak kétállami rendszerben elképzelhető, azaz hogy bizonyos területeket Izrael és a Palesztin Állam közösen kormányoz, szuverénként pedig a határok sérthetetlenek. Madrid egyébként Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet összességeként ismeri el Palesztin Államot, amelyet a Palesztin Nemzeti Hatóság ellenőriz, és fővárosa Kelet-Jeruzsálem.
A spanyol miniszterelnök emellett hozzátette:
Spanyolország nem ismeri el az eredeti, 1967-es határokon túli módosítást, csak abban az esetben, ha a két fél erről megállapodik.
Mint arról korábban ebben a cikkünkben beszámoltunk, a nemzetközi jog szerint Izrael több olyan területet is megszállás alatt tart Kelet-Jeruzsálemben, ami a Palesztin Állam részét kellene hogy képezze.
A mostani három ország csatlakozásával így a 193 ENSZ-tagállamból már 146 ismeri el hivatalosan is a Palesztin Államot, amit a Palesztin Nemzeti Hatóság üdvözölt, míg Izrael ellenzett.
Az ír taoiseach – ez az ír miniszterelnök titulusának a neve –, Simon Harris a döntést ezzel magyarázta:
A békefolyamat végén akartuk elismerni Palesztinát, azonban Spanyolországgal és Norvégiával együtt azért most hoztuk meg a döntést, hogy életben tartsuk a béke csodáját.
Izrael már korábban is ellenezte a lépést. A döntés után Israel Katz izraeli külügyminiszter az egykoron Twitternek nevezett X-oldalán az esetet így kommentálta: „Pedro Sánchez, amikor te elismersz egy palesztin államot, akkor bűnrészes leszel a zsidó nép elleni népirtásra való felbujtásban és háborús bűnökben.”
Az EU továbbra is megosztott az ügyben
Mint azt a cikk elején megjegyeztük, eddig mindössze nyolc uniós tagállam, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Lengyelország, Magyarország, Románia, Svédország és Szlovákia ismerte el hivatalosan az államot – Magyarország már 1988 óta –, amelyekhez mostantól Írország és Spanyolország csatlakozik.
A jövőben még Szlovénia és Málta ismerheti el hivatalosan az országot,
miután már mindkét ország bejelentette, hogy gondolkozik rajta. Sajtóhírek szerint Szlovénia csütörtökön hozhatja meg a döntést, míg Málta korábban arról számolt be, gondolkoznak rajta.
A spanyol és ír döntéssel egy időben például a dán parlament, a Folketing arról döntött, hogy Dánia még nem tudja elismerni a Palesztin Államot hivatalosan. A négy baloldali párt által benyújtott javaslatot a szociáldemokraták vezette, balközéptől jobbközépig terjedő kormány nem támogatta, mivel a külügyminiszter szerint jelenleg a közel-keleti országban nincs olyan autoritás, ami kifogástalanul működne, vagy teljes ellenőrzése lenne saját területe felett.
Az EU-n belül nagyon sok állam, köztük Franciaország vagy Németország továbbra is ellenzi a hivatalos elismerést. Míg Párizs szerint ennek még nem jött el az ideje, Németország Izrael egyik legfontosabb szövetségeséhez, az Egyesült Államokhoz csatlakozva úgy tartja, egyoldalú megoldások helyett csak kétoldalú dialógusokkal lehet elérni a kétállami rendszert. Az EU-tagállamokon kívül többek között a már említett Egyesült Államok, Ausztrália, illetve az Egyesült Királyság sem ismeri el a Palesztin Államot.
Egyébként Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke üdvözölte Madrid és Dublin döntését. Az Euronews tudósítása szerint az ET-elnök még hétfőn jelentette ki, hogy támogatja a kétállami megoldást és a Palesztin Állam elismerését, azonban szerinte annak egy látható, életképes államnak kell lennie. Emiatt úgy gondolja, hogy a legjobb megoldás az EU részéről más, harmadik országokkal való összehangolt megközelítés, hogy így növeljék befolyásukat az ügy érdekében.