Kizárhatják a NATO Bukaresti Kilencek munkacsoportjából Magyarországot

A kelet-európai NATO- és EU-szövetségesek Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának diplomatái kedden vitatják meg Magyarország kizárásának lehetőségét, írja a Financial Times.

A B9-csoport még 2015-ben jött létre, és a NATO kelet-európai tagállamait tömöríti, olyan országokat, amelyek régebben a Varsói Szerződés tagjai voltak.

A Financial Timesnak egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta: „nagyon komoly” tárgyalás várható, és elképzelhető, hogy a szervezet most utoljára ül össze eredeti formájában. Egy másik tisztviselő arról beszélt, hogy a közelmúltban „kemény” tárgyalások zajlottak a szervezet ülésein, és Magyarországnak mindenképpen „együttműködőbbnek” kell lennie, máskülönben a jövőben nem lesz működőképes a B9. 

Mindeközben a Reuters hírügynökség azt írta, hogy

Helyette az ország képviseletét Magyarország litvániai nagykövete veheti át, és emiatt nem várható az esemény végén közös nyilatkozattétel. A B9 éves csúcstalálkozóin egyébként Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia elnökei képviseltetik magukat. Az országok a NATO-nak és az Európai Uniónak is tagjai.

A NATO főtitkára Magyarországra jön a találkozó után 

A rigai csúcstalálkozón részt vevő Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamarosan, szerdán Budapestre látogat, hogy megvitassák „Magyarország kimaradását a NATO ukrajnai missziójából” – mondta el Orbán Viktor hétfőn az állami televíziónak adott interjújában.

Erről szintén a Reuters számolt be (miután az interjúról beszámoló, hétfői szöveges tudósításokból kimaradt a kormányfőnek ez a mondata). 

Frissítés: utóbb, kedd délelőtt a NATO honlapján is közölték, hogy Stoltenberg valóban Magyarországra látogat, valamint a szervezet egyik szóvivője is megosztotta az infót az X-en.

Mint írták, Jens Stoltenberg szerda délelőtt 10.10-től tart közös sajtótájékoztatót Orbán Viktorral.

Reagált a külügy

Paczolay Máté külügyi szóvivő az Index megkeresésére elmondta, hogy „a Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok”.

„A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében” – tette hozzá.

A szóvivő azt mondta, a magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.