Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján.
Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. „Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat” – tette hozzá a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban.
El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül
– jelentette ki a német kancellár, majd azt mondta: „Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából”.
Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.
Az osztrák kancellár „az első reménysugárnak” nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen – írta az MTI.
Szombaton csaknem tizenötezer fő lépte át a magyar határt – áll az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében. A román–magyar határszakaszon átlépő 7404 fő nyilatkozott ukrajnai állampolgárságáról. Az ukrán–magyar határon 7504 fő lépett be Magyarország területére.
A 14908 határátlépőből mindösszesen 34 személy kapott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ezek 30 napig érvényesek – írják.
A svájci békecsúcson nem vitatták meg Oroszország javaslatait az ukrajnai háború befejezésére – mondta Olaf Scholz német kancellár a The Guardian szerint. Megjegyezte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által előterjesztett tervnek „nem volt komoly szándéka”.
Ráadásul Putyin javaslatai – hogy Ukrajna mondjon le négy, Oroszország által követelt régióról (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), valamint hagyjon fel az ellenségeskedésekkel és mondjon le NATO-tagsági törekvéseiről – csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról – véli Scholz, aki szerint
Oroszország ma vagy bármikor véget vethetett volna a háborúnak, de nem volt hajlandó ezt megtenni.
A német kancellár ugyanakkor úgy véli, hogy Oroszország részvétele nélkül nem lehet az ukrajnai béke eléréséről beszélni.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!