Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián. A tárcavezető az ukrajnai háború megoldásáról rendezett tanácskozáson felszólalásában kiemelte: egy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, egy olyan országot, amely már csaknem két és fél éve a háború árnyékában él, így közvetlenül szembesült a háború humanitárius következményeivel.
Magyarországra több mint 1,3 millió menekült érkezett Ukrajnából, köztük szétszakított családok, apa, férj nélkül
– közölte. Kifejtette: az országba érkezett ukrán családoknak hozzáférést biztosítanak a magyar egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Jelenleg mintegy 1600 olyan iskola és óvoda van Magyarországon, ahova ukrán menekült családok gyermekei is járnak – tette hozzá. Kitért rá: pénzügyi támogatást adnak azoknak a magyar munkaadóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, továbbá több száz ukrán gyermek nyaralását biztosították táborokban, mióta kitört a háború. Kijelentette: ez Magyarország legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciója, és addig folytatják, ameddig szükséges.
A miniszter arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati részén mintegy 150 ezres magyar közösség él, ezért Magyarország nagyon is jól tudja, milyen szenvedéseket kellett megtapasztalniuk az ukrán állampolgároknak – köztük kárpátaljai magyaroknak – az elmúlt két és fél évben.
Tudjuk, közülük hányat küldtek a frontra, tudjuk, hányan haltak meg. Nem akarjuk, hogy még többen haljanak meg ebben a háborúban. Nem akarjuk, hogy még több család szakadjon szét
– fogalmazott. Szijjártó Péter ezek után arról beszélt, hogy Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal – mondta. Hozzátette, ezért a szerepünk ebben a tekintetben meghatározó lehet. Kiemelte, annak érdekében, hogy „gyermekeket mentsenek meg, hogy családokat óvjanak meg a szétszakadástól”, Magyarország készen áll a szerepvállalásra.
Kérem, ne tekintsék rossz dolognak, hogy nyitva állnak a kommunikációs csatornák. Készen állunk, rendelkezésre állunk, és ha bármilyen üzenetük van e tekintetben, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának vagy Szentpétervárnak, vagy ahova csak szeretnék, hogy megmentsük a gyermekeket, a családokat, és megelőzzük, hogy még több család szakadjon szét
– mondta a tárcavezető.
Szombaton csaknem tizenötezer fő lépte át a magyar határt – áll az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében. A román–magyar határszakaszon átlépő 7404 fő nyilatkozott ukrajnai állampolgárságáról. Az ukrán–magyar határon 7504 fő lépett be Magyarország területére.
A 14908 határátlépőből mindösszesen 34 személy kapott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ezek 30 napig érvényesek – írják.
A svájci békecsúcson nem vitatták meg Oroszország javaslatait az ukrajnai háború befejezésére – mondta Olaf Scholz német kancellár a The Guardian szerint. Megjegyezte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által előterjesztett tervnek „nem volt komoly szándéka”.
Ráadásul Putyin javaslatai – hogy Ukrajna mondjon le négy, Oroszország által követelt régióról (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), valamint hagyjon fel az ellenségeskedésekkel és mondjon le NATO-tagsági törekvéseiről – csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról – véli Scholz, aki szerint
Oroszország ma vagy bármikor véget vethetett volna a háborúnak, de nem volt hajlandó ezt megtenni.
A német kancellár ugyanakkor úgy véli, hogy Oroszország részvétele nélkül nem lehet az ukrajnai béke eléréséről beszélni.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!