Transzfóbiával vádolták meg Emmanuel Macront

Emannuel Macron francia elnök is belevágott a kampányidőszakba, miután június 9-én, az európai parlamenti választások eredményei miatt úgy döntött, feloszlatja a parlamentet és előrehozott választást ír ki, amit június 30-án és július 7-én tartanak.

Macron, akinek pártszövetségét, az Ensamble! (jelentése Együtt) jelenleg mindössze a harmadik helyre mérik a közvélemény-kutatások, egy kampányeseményen szállt bele az EP-választásokat magasan megnyerő, Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésbe (RN), illetve a szélsőbaloldaltól a balközépig terjedő pártok által életrehívott Új Népfrontba (NFP).

Macron a kampányeseményen elmondta, bízik a franciákban, hiszen jól átlátják a politikai kínálatot. A Nemzeti Tömörülés és az ő szövetségesei olyan dolgokat ígérnek, ami az embereket boldoggá tehetik, de a végén 100 milliárd eurót kéne költeni rá évente – szúrt oda a Jordan Bardella vezette pártnak a francia elnök, majd gondolatát végül a baloldali összefogásra futtatta ki.

De a másik oldal, a szélsőbaloldal négyszer rosszabb. Nem hisznek a szekularizációban, visszahoznák a bevándorlási törvényt, és vannak olyan teljesen abszurd javaslatuk, minthogy valaki a nemét a városházán megváltoztathatná

– kritizálta az NFP programját a francia elnök a France24 tudósítása szerint. Mint a lap emlékeztet, az NFP-nek valóban van egy olyan programpontja, ami megkönnyítené a nemváltoztatás jogi menetét, amihez a jelenlegi bírósági döntés helyett mindössze egy kérvény leadásával egyszerűsítenék a folyamatot. 

Ugyanakkor nem mindenki értett egyet a francia elnök gondolatával – még saját pártjából sem. A Macron által alapított Reneszánsz parlamenti képviselője, a nyíltan homoszexuális Clément Beaune közösségi oldalán azt írta, hogy a politikai közbeszédben a transz emberek és az LMBTQ-emberek stigmatizálását el kell utasítani.

Ennél ugyanakkor jóval nagyobb kritikát fogalmazott meg az NFP egyik pártja, a szocialisták vezetője, Olivier Faure. Faure Macron 2017-es beiktatására utalva elmondta – amikor Macron arról értekezett, hogy a római isten után egy „Jupiteri elnökségre” van szüksége Franciaországnak –, hogy Jupiter helyett Franciaország Nérót kapott,

Faure hozzátette, hogy lehet az, hogy egy elnök, akit megválasztottak, majd újraválasztottak, hogy szembeszálljon a szélsőjobbal szemben, a valóságban épp a szélsőjobb toposzait és nézeteit visszhangozza.

Eddig nem állnak jól Macronék

Emmanuel Macron francia elnök a június 9-i európai parlamenti választáson elszenvedett veresége után jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki, mivel szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai átrendeződést – míg a Macron pártjával, a Reneszánsszal együtt induló pártszövetségre a választók 14,6 százaléka szavazott, addig a Bardella vezette Nemzeti Tömörülésre több mint duplaannyian, 31,37 százaléknyian szavaztak.

Mint azt kielemeztük, Macron ezzel megpróbál előremenekülni, hogy összegyűjtse és maga mögé állítsa az NR győzelme miatt sokkba került politikai centrumot, azonban egyik legnagyobb problémája, hogy sem ő, sem pártja nem elég népszerű.

Míg a szélsőbaloldali és baloldali pártok összeálltak – amivel azonnal a második legnagyobb politikai erővé is váltak –, addig Macron Reneszánszának nem sikerült összehozni egy balközéptől jobbközépig tartó szövetséget, hiszen a jobbközép Köztársaságpártiak mindössze egy részével sikerült megegyezni, miután a párt a mostani választásra kettészakadt Macron és Le Pen között.

A választási kampány hivatalosan június 17-én kezdődött, és az azóta nyilvánosságra hozott első közvélemény-kutatás szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés 33 százalékponton áll, amit a szélsőbaltól a balközépig terjedő Új Népfront (NFP) követ 28 százalékponttal, míg a Macront támogató Ensamble! (jelentése Együtt) koalíciója a szavazatok 18 százalékát szerezhetné meg. A Köztársaságiak Macront támogató részét 5, a Le Pent támogatók részét 4 százalékpontnyian támogatják.