Dánia 116 millió euró értékben nyújt katonai segélyt Ukrajnának – számolt be szerdán az Unain ukrán hírügynökség.
Mint írták, a dán segélycsomag az ukrán védelmi ipar és az ország azonnali szükségleteinek támogatását biztosítja.
Az orosz agresszió miatt Ukrajnának továbbra is jelentős katonai támogatásra van szüksége. A legújabb segélycsomaggal a lehető legnagyobb támogatást nyújtjuk az ország harctéri szükségleteihez
– fogalmazott Lund Poulsen dán védelmi miniszter, aki kihangsúlyozta: Dániának van egy 10 éves dán biztonsági kötelezettségvállalása is Ukrajna támogatására, ezért az ukrán védelmi iparon belül létrehoztak egy dán adományozási modellt, „amely rövid és hosszú távon is segíti az ukrán haditechnikai termelés kiépítését”.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség (NATO) főtitkára szerint aggasztó, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – írja az MTI.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, ezek az országok pedig mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. Ennek véget kell vetni
– mondta.
Az oroszországi mozgósítás 2022. szeptemberi bejelentése óta 10 025 büntetőügy érkezett a katonai bíróságokra a szolgálat megtagadása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egységből való jogosulatlan távozás miatt 9059, parancsmegtagadás miatt 627, dezertálás miatt 339 ügyet indítottak. A vádlottak száma ezekben az ügyekben 10 085 fő, közülük 8594-et már elítéltek.
A 2022. őszi mozgósítás bejelentéséig az orosz hadseregben gyakorlatilag nem indult büntetőeljárás a szolgálat megtagadása miatt.
Csak 2024 májusában pedig 929 büntetőügy került a bíróságok elé. Ebből 844 esetben volt szó engedély nélküli eltávozásról, 43 esetben parancsmegtagadásról, 42 esetben pedig dezertálásról. Április végén a bíróságok naponta 34-35 ítéletet hoztak ilyen ügyekben. Az ilyen ügyekben a bírák leggyakrabban felfüggesztett ítéleteket hoznak, amelyek lehetővé teszik a parancsnokság számára, hogy a katonákat visszaküldje a frontra.
A Donyeck megyei Torecknél és New Yorknál is áttörést értek el az orosz csapatok kedden – írta a Sztrana.
Ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar kedden azt közölte, Toreck irányába komoly tüzérségi előkészületek zajlanak. Az orosz erők öt támadási akciót készítettek elő a térségben, tették hozzá.
A lap arra is emlékeztet, hogy Konsztantyin Maszkovics ukrán katonai szakértő szerint az orosz hadsereg jelenlegi célja, hogy bekerítsék a torecki területet.
A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól – aki az Egyesült Államokból érkezett – származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!