Több száz ujgur település kapott új, kommunista nevet Kínában

Szerdán publikálta a Human Rights Watch, illetve az Uyghur Hjelp nevű civilszervezetek a közös tanulmányukat, ami azt állapította meg,

A The Guardian szemléje szerint a kínai hatóságok leginkább az ujgur kultúrára vagy iszlám vallásukra utaló neveket változtattak meg, amiket többnyire a Kínai Kommunista Párt (KKP) ideológiájának megfelelő nevekre cseréltek – például Vörös Zászlóra.

A tanulmány 2009 és 2023 között vizsgálta a névváltozásokat, és azt állapították meg, hogy a legtöbb változás 2017 és 2019 között történt, amikor a kínai állampárt a legkeményebben lépett fel a türk vallási kisebbséggel szemben.

Több civilszervezet, de még néhány kormány is az emberi jogok súlyos megsértésének, vagy lehetséges népírtásnak nevezte, amiért a Kínában közel 11,8 millióan lévő ujgurok jelentős részét átnevelőtáborokba zárták, ahol gyakran kínzásnak vetették őket alá, hogy kultúrájukat feladva vegyék fel a párt ideológiáját, aki pedig megpróbált elszökni, akár le is lőhették – Peking tagadta mind az átnevelőtáborok létezését, mind az ottani eljárásrendet.

A kutatás megállapította, hogy most már például nincs egy olyan település sem, amiben szerepelne a kalifa, a xelpe (ezek a vezetők pozíciói voltak), vagy a mecset.

Ugyanakkor Kína nem kizárólag a névváltozással próbálja visszaszorítani az ujgur kulturát és az iszlám vallást. Elaine Pearson, a Human Rights Watch ázsiai részlegének a vezetője úgy nyilatkozott a lapnak, Peking amiatt nevezi át a településeket, mert az arabnak hangzó szavakat fenyegetőnek tartja, emellett pedig úgy véli, az átnevezések csak egy része annak a nagy kínai tervnek, hogy az iszlámot összemossa a terrorizmussal.

Láttuk ezt a mecsetek lerombolásának, megváltoztatásának és átalakításának módjában is. Sok különböző példát látunk arra, ahogy a kínai kormány ezt a szabad véleménynyilvánítás, kulturális identitás és vallásszabadság szempontjainak megsértésére használja fel

– fogalmazott Pearson.

Amióta Peking 2014-ben a terrorizmus elleni küzdelem jegyében fellépett az ujgur és más muszlim népcsoportok ellen, a kínai kormány több millió embert tarthat fogva átnevelőtáborokban és börtönökben, miután kriminalizálták az olyan vallási cselekedeteket, mint a szakáll növesztése vagy a Korán olvasása. Másokat azért üldöztek, mert kapcsolatba kerültek a diaszpórával, vagy mert külföldre utaztak.

Mint arra a lap emlékeztet, Peking nem kizárólag a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen változtatotta meg a települések neveit, mivel korábban Tibet kapcsán is így jártak el. Csak akkor, mint most az ujgurok tekintetében, Peking a tibetiek kapcsán is úgy látta, hogy nagyobb autonómiát szeretnének a központi hatalomtól és akár el is szakadna az országtól, amit meg akart akadályozni.

(Borítókép: Egy ujgur nő söpröget a háza előtt 2017. július 1-jén a Kína nyugati részén fekvő Hszincsiang tartomány Kashgar óvárosában. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)