Harkivban csaknem 800 oktatási intézmény teljesen vagy részben megsemmisült, ezért Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere levélben fordult António Guterres ENSZ-főtitkárhoz és Audrey Azoulayhoz, az UNESCO főigazgatójához, és arra kérte őket, hogy segítsenek megállítani a Harkiv régiót ért orosz támadásokat – írja az Ukrinform.
A levélben az áll, hogy Oroszország erőszakkal elégíti ki a vezetés ambícióit és teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot.
Az elmúlt évszázadban Harkiv világszerte a diákok és a kreatív értelmiség városaként vált ismertté, ahol számos oktatási és tudományos intézmény található. A teljes körű háború kitörése után azonban 796 oktatási intézmény, 271 kulturális intézmény, 52 sportlétesítmény, 34 park és tér teljesen vagy részben megsemmisült
– olvasható a levélben.
A polgármester megjegyezte azt is, hogy a gyerekek kénytelenek föld alatti iskolákban tanulni a bombázások miatt.
„Ukrajna területén az agresszor állam lehetetlenné teszi az ENSZ oktatási programjainak megvalósítását. Ami most Harkivban történik, az nem csak a harkivi lakosokat és nem csak Ukrajnát fenyegeti. Oroszország tettei kihívást jelentenek, fenyegetést jelentenek az egész emberiség jövőjére nézve” – hangsúlyozta a polgármester.
Újabb típusú repülőgépekre vált, ezért év végén befejezi az ukrán katonák F–16-os gépekre történő kiképzését a dán légierő – számolt be Dánia védelmi minisztere, Troels Lund az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A kiképzési program keretein belül Dánia húsz ukrán pilótát képez ki 2024 végéig.
Áttérünk az F–35-ös gépekre, ezért erre kell összpontosítanunk. Nem tudjuk folytatni az ukrán pilóták kiképzését 2024 után
– húzta alá a védelmi miniszter a lap szerint.
Hozzátették: az ország 2023-ban tizenkilenc F–16-os vadászrepülőgép átadására is ígéretet tett Ukrajnának.
A „Szemtől szembe” küldetés keretében érkeznek plasztikai sebészek az Egyesült Államokból a nyugat-ukrajnai Lvivbe, hogy helyreállító műtétet hajtsanak végre a sebesült ukrán katonákon és civileken – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint már megkezdték a betegek toborzását az ingyenes műtétekre, melyre azok az ukrán katonák és civilek jelentkezhetnek, akik a háború következtében súlyos arcsérüléseket, illetve arccsont- és szemhéjhibákat szenvedtek el.
A projektet lebonyolító INgenius alapítója, Ivanka Nebor arról beszélt, hogy körülbelül 50 ember dolgozhat majd a misszión belül, de a pontos szám az esetek súlyosságától függ majd.
A kiválasztást amerikai sebészek ukrán kollégákkal közösen végzik. Ők választják ki a legsúlyosabb sérüléseket. Elsőbbséget élveznek az arccsont hibái, az alsó állkapocs hiánya, az orr és a szemhéj sérülései
– mondta Ivanka Nebor.
Mint írják, ez a negyedik, de korántsem az utolsó „Szemtől szembe” küldetés. Korábban mintegy 100 ukránt sikerült megműteni a projekt keretében.
Kedves olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!