Ukrajna és Oroszország „halálos nyár” előtt áll, amely során egyik fél sem fog döntő fordulatot elérni, de mindkét oldalon több ezer ember fog meghalni – írja az Unian a The Wall Street Journalt szemlézve.
A frontvonal egy véres sakkjátszma színhelyévé válik, amelyben mindkét fél előnyöket keresve mozgatja a bábukat, anélkül, hogy máshol pozíciókat adna fel
– hangsúlyozták a cikkben.
Az újság szerint a tavaly nyári sikertelen ellentámadás után Ukrajna feladata most az, hogy friss nyugati fegyverek segítségével tartsa a pozícióját. Ugyanakkor ukrán biztonsági tisztviselők szerint Oroszország valószínűleg folytatja szokásos megközelítését, nagyszámú csapatot áldoz fel némi nyereségért.
„Nincs elég csapatuk egy Harkiv elleni nagyszabású offenzívához. A csapatok odaköltöztetése a frontvonal más részeit gyengítené” – mondta egy orosz tisztviselő.
Mivel a frontvonal gyakorlatilag stagnál, mindkét fél mélységi csapásokkal próbál előnyt szerezni a tél előtt – írja a lap. Így Oroszország erőművekre és más ukrajnai infrastruktúrára mért csapásokat, ami számos városban áramkimaradásokhoz vezetett. Oroszország irányított légibombák segítségével ukrán védelmi állásokat is támad.
Eközben Ukrajna, amelynek kevés esélye van arra, hogy a következő hónapokban a frontvonal tartásánál többet érjen el, az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákkal veszi célba a Krímet.
Miközben Oroszország még mindig nyerésre áll a csatatéren, úgy tűnik, hogy az ukránok stratégiai csapásokat és mozgásokat hajtanak végre, és tartják magukat
– mondta egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.
Oroszország a személyi állomány pótlásával képes volt kompenzálni a veszteségeket, de a súlyos veszteségek lassúvá és kiszámíthatóvá tették a nyereséget, mondták a tisztviselők.
„Oroszország kísérlete, hogy nyáron nagyszabású offenzívát indítson, továbbra is nehéz kérdés az ukrán stratégák és nyugati tanácsadóik számára. Egy hírszerzési tisztviselő szerint Kijev meglehetősen jó hírszerzési adatokkal rendelkezik a harctéren, és képes észlelni az orosz erőket, amelyek egy esetleges támadáshoz gyülekeznek” – írta a lap.
A biztonsági tisztségviselő szerint Ukrajna képes volt elegendő erőt mozgósítani a veszteségek és néhány tartalék pótlására, de többszörösére lesz szüksége ahhoz, hogy bármilyen nagyobb offenzívát indíthasson.
Magyarország területére június 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7347 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség hétfőn.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hétfő hajnalban súlyosan megrongálódott egy szupermarket Dnyipróban, miután az orosz erők rakétát lőttek ki rá – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az előzetes információk szerint a támadásnak nincs sérültje. A lap információi szerint a rakétacsapásban megsemmisült az eladótér mennyezete, valamint megrongálódtak a közeli üzletek.
Azon a területen, ahol a robbanás epicentruma volt, a házak ablakai is megsérültek.
A lap szerint hétfőn hajnalban több robbanás is dördült Dnyipróban.
😡 A Dnipro, a causa dell'onda d'urto, le finestre delle case sono state danneggiate, riferiscono i media locali. È stato inoltre riferito che l'edificio del supermercato è stato danneggiato dall'attacco aereo russo
— Gianluca (@Gianl1974) July 1, 2024
📷 Scatti con finestre rotte nelle case del Dnipro a seguito di… pic.twitter.com/2hqrgJIFhJ
Két amerikai tisztviselő szerint a hétvégén több, Európában található amerikai katonai támaszpontot is fokozott készültségi szintre helyeztek, és a második legmagasabbra emelték a védelmi szintet, mivel terrortámadástól tartanak – írja a CNN.
Az amerikai hadsereg szerint a bázisok Charlie készültségi szintje akkor érvényes, ha incidens történik, vagy olyan hírszerzési információ érkezik, amely arra utal, hogy valószínűsíthető valamilyen terrorista akciót terveznek a személyzet vagy létesítmények ellen.
Az egyik amerikai tisztviselő, aki egy európai bázison állomásozik, a CNN-nek elmondta, hogy „legalább 10 éve” nem láttak ilyen fenyegetettségi szintet, és azt mondta, hogy ez általában azt jelenti, hogy a hadsereg „aktív-megbízható fenyegetést” kapott.
Ugyan a lapnak konkrétan erről az esetről nem kívánt nyilatkozni Dan Day parancsnok, az Amerikai Egyesült Államok Európai Parancsnokságának szóvivője, annyit elárult, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a biztonsági környezetet, és azt tanácsolja az európai hadszíntéren lévő személyzetnek, hogy maradjanak éberek és mindig legyenek résen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elárulta, „nem tudja, hogyan lehetne egy nap alatt befejezni a háborút”. Mindezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt tanácsadója, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy egy interjúban arról beszélt, hogy megválasztása esetén Trump csak akkor kap több amerikai fegyvert, ha béketárgyalásokba bocsátkozik. Az Egyesült Államok ugyanakkor figyelmeztetné Moszkvát, hogy a tárgyalások megtagadása az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fokozását eredményezné.
Mindenki egy nap alatt, lehetőleg egy óra alatt véget akar vetni a háborúnak. De nekünk megvan, amink van. Ha az az ötlet, hogy adjuk át a területeinket, akkor ez nem új ötlet
– fogalmazott Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint Ukrajna területeinek átadása nem oldja meg a helyzetet, mivel Putyinnak szüksége van arra, hogy „álgyőzelmekről szóló információkkal táplálja társadalmát”, ezért a Kreml urát „helyre kell tenni”. Zelenszkij szerint ez kifejezetten rossz ötlet.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!